Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:29

Brillíroztak az amerikaiak, hengerelt Kolozsváron a Sepsi-SIC

21:26

Elmaradt a Roseal–Csicsó mérkőzés a labdarúgó 4. Ligában

21:20

Szovjet örökség és fejlődés a Dnyeszter Menti Köztársaságban

21:11

Gyorsan hajtottak délelőtt, este már benne vannak a statisztikában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Álhírek és tények a sertéspestis-fertőzéssel kapcsolatban

A fülszámozott, zárva tartott disznók után biztosítanak kártérítést

Fotó: Veres Nándor

Tíz új afrikaisertéspestis-gócpont van Maros megyében, amiből nyolc a megyeszékhelyhez közeli Csittszentivánon alakult ki. A helyzetről és a korlátozásokról a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője, Kincses Sándor tájékoztatott.

Simon Virág

2021. szeptember 22., 21:562021. szeptember 22., 21:56

A közösségi oldalakon felröppent egy olyan álhír, hogy ha egy településen sertéspestisgócpont alakul ki, ott érdemes levágni a disznókat, mert előbb-utóbb elpusztulnak, és karácsonykor nem lesz mit levágni, értékesíteni. Sőt egyesek tudni vélték, hogy a gazdákat kényszerítik, hogy vágják le a disznókat.

Kincses Sándor igazgató a Székelyhon megkeresésére elmondta, az érvényben lévő törvények szerint,

ha egy településen felbukkan a sertéspestis, akkor háromkilométeres körzetben egy hónapig, tízkilométeres körzetben pedig két hétig korlátozások lépnek életbe.

Ez azt jelenti, hogy nem lehet sem élő sertéssel, sem disznóhússal kereskedni, és azonnal jelenteni kell az állatorvosnak, ha egy állat megbetegedik. De

a korlátozások ellenére, ha valaki le akarja vágni a saját gazdaságában lévő egészséges disznóját, megteheti, csak a húsát nem szabad eladni vagy máshová szállítani.

Az igazgató elmondta, sajnálatos módon az emberek nem értik meg, hogy néhány alapvető szabály betartására van csak szükség ahhoz, hogy ne terjedjen a vírus okozta betegség. Ilyen például, hogy

a mezőről ne hozzanak be frissen vágott takarmányt a disznóknak, és ne adjanak nekik olyan növényeket, például disznótököt, amit onnan hoztak be. Ez azért fontos, mert a vaddisznók is terjesztik a kórt.
De az is fontos, hogy a levágott állat beleit ne dobják ki a mezőre, ahonnan kutya, macska vagy a mezőn lévő ember a gumicsizmájával elviheti máshová az esetleges vírust.

Kevesen tartják be a követelményeket

„Noha évek óta mondjuk, az emberek mégsem figyelnek erre, és csodálkoznak, hogy időnként felbukkan a sertéspestis és elpusztulnak a disznók. A gazdaságokat járva, emberekkel beszélgetve sajnos azt tapasztaljuk, hogy kevés az a gazda, akinek fülszámozott állatai vannak, és aki betartja az állattartás alapvető követelményeit.

Nem ritka, hogy be van jelentve öt állat, és a valóságban tizenöt van egy-egy gazdánál. Aztán kiderül, hogy a malacokat egy idegentől vette, jó árban, mindenféle igazoló irat nélkül.

Ezeket az adásvételeket nem lehet követni, azt sem lehet tudni, hogy a fertőző betegséget a vásárolt állatok hozták vagy sem. Abban az esetben, ha nincsenek rendben az iratok, a gazdaságban lévő állatok nincsenek nyilvántartva, a gazdák nem kapnak kártérítést. Idén negyvenöt gócpont volt, de csak a gazdák kis hányada nem kapott kártérítést.

Az is megtörténik továbbá, hogy noha a betegség jelei (levertség, étvágytalanság) már látszanak a disznókon, mégis levágják állatorvosi jelenlét nélkül, és elfogyasztják a húsát.

A vírus azonban még két év fagyasztóban töltött idő után is képes fertőzni.

Az ember, aki a beteg állat húsát elfogyasztja, nem betegszik meg, de a kidobott csontot megevő kutyával visszakerülhet a disznókhoz a vírus – vázolta a szakember.

Jelenleg a Mezőpanithoz tartozó Csittszentivánon nyolc gócpont van, a Balavásárhoz tartozó Szénaverősön egy, illetve még egy Náznánfalván. Ezeken a helyeken több mint száz disznó pusztult el. Mint az igazgató kiemelte, ha a helybéliek nem figyelnek az állatorvos tanácsára, a vírus terjedni fog, és még nagyobb károkat okoz.

Maros megye Mezőgazdaság