
Az egyik leglátványosabb mélyégobjektum a Rosetta-köd
Fotó: Csere Mihály
Az univerzum hétköznapokban nem látható részeit, távoli galaxisokat és űrködöket láthat az, aki szombaton, május 18-án a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium udvarára látogat a Csillagászat nemzetközi napja alkalmából megszervezett eseménysorozatra.
2024. május 16., 09:032024. május 16., 09:03
A Csillagászat napját tavasszal és ősszel is megtartják a kozmosz titkainak kutatói, rajongói, Sepsiszentgyörgyön hagyományosan Csere Mihály szervezi meg ezt az eseményt, idén már tizedjére.

Különleges égi jelenségnek lehettünk tanúi péntek este, ugyanis egy geomágneses vihar következtében (amit napszél okoz), sarki fényt lehetett látni nálunk is.
Több órát is rá kell szánni a programra, mely magába foglalja a Nap megfigyelését és társalgást a csillagászatról, illetve a csillagfotóiról közismert fotós, Munzlinger Attila, az Erdélyi Magyar Csillagászok Egyesülete alelnökének az előadását A messzi dél csillagai – napfogyatkozás a világ végén címmel.
– olvasható az esemény beharangozójában. Ezt követően kerül sor a csillagászati megfigyelésekre, melyben nagy szerephez jut egy Seestar nevű kamerával kombinált speciális távcső. Ez a műszer, melyet a meghívott előadó hoz magával,
A háromszéki megyeszékhelyen több csillagászat iránt érdeklődő személy is van, a kemény magot 10-15-en alkotják, akik a szükséges felszerelés beszerzésére is áldoztak. Ők összejárnak, közös táborban is részt vesznek és néha a laikusokkal is megosztják, milyen csodákat látnak az égen.
A szombati esemény után legközelebb valószínűleg a Perszeidák hullócsillagjainak megfigyelése lesz a következő ilyen alkalom, erre a szabadtéri eseményre – kedvező idő esetén – általában 100-nál is többen szoktak kilátogatni.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!