Adók vidéken: több tényező határozza meg, hogy mennyit kell fizetni

Számos tényezőtől függ, hogy milyen adókulccsal számolják ki egy adónemre a helyi adó mértékét. Például a házadó kiszámításánál figyelembe veszik, hogy milyen építőanyagból és mikor épült, milyen adózási övezetben helyezkedik el, mekkora, és azt is, hogy közművesített-e vagy sem.

A területadónál szintén hangsúlyt kap a méret mellett egyebek közt az is, hogy milyen rendeltetésű területről van szó, és hogy milyen adózási övezetben van a szóban forgó telek. Szintén módosíthatja az adókulcs szintjét, és így az adó mértékét, az adott település rangja: a községek négyes rangsorolást kaptak, a falvak pedig ötöst.

Az 1,3 százalékos infláció mértékével növelték a helyi adókat Parajdon, emellett erre az évre szintén emelték 10 százalékkal az őrségért járó díjat, ugyanakkor 50–100 százalékkal a piac használatáért fizetendő illetékeket, valamint 25 százalékkal a kultúrotthon bérlési díját. A parajdi önkormányzat rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint

eltérés van a közművesített és közmű nélküli házak adója között.

Utóbbiak után értelemszerűen kevesebb hozzájárulást kell fizetni a községháza pénztárába: egy 80 négyzetméteres téglaház adója 107 lej az A adózási övezetben, egy ugyanilyen háznak közművesítés nélkül azonban jóval kisebb az adóterhe, mindössze 64 lej. Viszont nagyon kevés az eltérés például a 2000-ben és az 1970-es években épült házak adója között: míg egy B adóövezeti, 2000-ben épült faház adója 29 lej, az 1970-ben épülté 26 lej.

Korondon is az 1,3 százalékos infláció arányával növelték a helyi adók mértékét. Az általunk megkeresett községek közül itt fizetik a legmagasabb adót a helyiek. Egy 80 négyzetméteres ház adója közművesítéssel az A adóövezetben 178 lej, közmű nélkül 107 lej. A faházak után ugyanezen paraméterek mentén 53 lej az adóteher, felszerelés nélkül 36 lej. Az 1400 köbcentis hengerűrtartalmú autó után azonban ugyanannyit fizetnek a korondiak, mint a parajdiak, évente 57 lejt.

Az általunk megkérdezett községek közül Csíkszentsimonban kell a legkisebb mértékű adót fizetni a lakóházak után. Mint megtudtuk, ez főként a közművesítés hiányának tudható be, hiszen még nincs teljes csatornarendszere az alcsíki településnek, így kisebb adókulccsal számítják az adót. Egy 80 négyzetméteres téglaház adója például az A adózási övezetben egy évre 53 lej. Ezt az összeget kellett tavaly is fizetniük, akiknek ilyen lakóházuk volt, ugyanis az önkormányzat úgy döntött, 2019-re nem változtat az adók mértékén, még az 1,3 százalékos inflációs értékkel sem növelték a közterheket.

Csíkdánfalván szintén nem emeltek az adók mértékén tavalyhoz képest. Az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott adatokból látható, hogy jelentős az eltérés a házadókat illetően az alcsíki településhez képest, hiszen egy 80 négyzetméteres, 2000-ben épült lakóház után 97 lej az adó, míg Csíkszentsimonban mindössze 53 lej. Ugyanakkor a fából készült házak adója is jóval kevesebb a téglából építettekénél. Dánfalván mindössze 29 lejt kell utánuk fizetni egy évre, Csíkszentsimonban ez az érték valamivel kevesebb, azaz 19 lej.

Gelencén tavalyhoz képest a házadó adókulcsát emelték 1 százalékról 1,5 százalékra. A településen inkább a faépítésű házak elterjedtebbek, ezért példaként ilyen házat vettünk alapul. Erre az évre a 2000-ben épült faházak után az A adózási övezetben 27 lej adót kell fizetni a Kovászna megyei községben, ehhez képest a téglaépítésű házak után 80 lej az adó.

Adatok forrása: székelyföldi önkormányzatok