A vízió szintjére kell felhozni a valóságot, hogy turistaközpont lehessen Gyergyószék

Térségi Turisztikai Konferencia helyszíne volt kedden a gyergyószentmiklósi Csiky-kert. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás szervezésében a körút gyergyói állomása is azt a célt szolgálta, hogy a turisztikai szereplőket tájékoztassa az online marketing lehetőségeiről, a pályázati kiírásokról.

Emellett előadást hallhattunk arról,

hogyan születik meg az élmény a turizmusban, hol tart a Mária út kiépítése, és milyen lesz majd Gyergyó, Gyilkostó térsége.

A jelen lévő helyi és megyei elöljárók, illetve a gazdasági attasé fontos bejelentést tett a turinform-irodavezetők és más, turizmusban érdekeltek előtt.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán tartották a konferenciát, ahol 1997 óta képezik a turisztikai szakembereket.

Jó-e a képzés módja, a végzettek megtalálják-e helyüket a turisztikai piacon, egyáltalán mi az, amire igény és lehetőség van manapság?

– hangzottak el a kérdések, melyeket az intézmény egyetemi tanára, Horváth Alpár tett fel. A moderátor leszögezte: lassan iparág kellene legyen itt a turizmus, mégis késik a felvirágzása. A megyei tanács egyik alelnöke, Bíró Barna Botond egy viccel támasztotta alá ennek valóságosságát, miszerint egy tengerparton eladó sirályt kínált egy árus, a 10 eurós vételár kifizetése után pedig az égre, ott pedig az egyik madárra mutat: az az öné. Amint az alelnök elmondta,

mi nem kell a repülő sirályt eladjuk, bőven vannak értékek, melyeket felkínálhatunk, mégis döcög az idegenforgalom szekere.

A gördülékenyebbé tételt többek között az eligazodást segítő telefonos alkalmazásokban látja, melynek a térségi részeit immár egy megyei applikáció fogja össze. Ilyen az ember: szeret bevásárlóközpontba járni, mert ott mindent egy helyen megtalál.

Az összefogás, közösen gondolkodás vezethet eredményre a turizmus terén is – hangsúlyozta Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, jelezve, Gyergyó valóban sok értékkel bír, de ennek megjelenítéséhez összefogásra van szükség. Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke szerint mindenkinek rá kell jönnie, hogy önmagában kevés.

– mondta el.

A munkahelyteremtő turizmus fejlesztéséhez szintén a konferencián hangzott el egy segítségnyújtás. A gyergyószentmiklósi születésű Lázár Zoltán, a Csíkszeredai Főkonzulátus külgazdasági attaséja ajánlotta, a Széchényi Tőkealap Zrt. éppen Székelyföldön járó vezérigazgatójával szervez találkozót a gyergyóiaknak. Továbbá biztosította a turisztikában tervezőket a magyar kormány támogatásáról.

A Mária út utolsó, 100 kilométeres szakaszában rejlő lehetőségeket ismertette Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója. Mint mondta, Csíksomlyó nemzetközi zarándokhely, de csak évente egyszer látogatott. Szerinte

ősztől tavaszig lehetne kiterjeszteni ezt a pünkösdre korlátozódó időszakot, és ezt szolgálja a Mariazellből induló, itt véget érő zarándokút.

Pontosabban úthálózat, mely kaput nyit a moldvai, a bukovinai kolostorok felé, de akár Brassó irányába is, amely a vendégéjszakák száma szerint országos szinten Bukarest után a második.

Arra figyelmeztette a gyergyószékieket: minden helyi attrakciót érdemes feltérképezni, ismertté tenni és a turistáknak felkínálni, minél többet nyújt a helybéli, annál többet fog belőle nyerni a közösség. Érdemes ebben a világban, amikor a spiritualitás előtérbe kerül, a zarándokturizmusba fektetni.

Az élményteremtés feltételeiről beszélt Horváth Alpár, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Tagozatának egyetemi tanára. Nem kertelt, kijelentette: nem az autópálya fogja idevonzani a turistákat, de tény,

nehéz úgy tervezni, hogy „Romániában a vasutat lassan nem lehet komolyan venni, az autóbuszjáratok menetrendjén eligazodni pedig komoly szellemi kihívás.”

Kijelentette: a turistát ide kell csalni, és ha itt van, akkor bizony a turisztikai információs irodát hétvégén is nyitva kell tartani, a szálloda recepciósának pedig többet kell tudnia a térségről, mint hogy hol van a szobák kulcsa.

– közölte Horváth, három feltételt látva a legsürgetőbbnek ennek változásához: legyen parkolási lehetőség, használható illemhely és biztonságosan járható sétány.

A kínálat legyen reális, amit a katalógusban lát a vendég, azt kell kapnia a helyszínen is. A szakember még egy javaslatot megfogalmazott: „Az emberek emlékeznek, ennek tudatában kell számukra élményeket nyújtani.”

A Gyergyó és Gyilkos-tó turisztikai desztinációban nagy változásokra lehet számítani, biztatta a jelenlévőket Simon László, a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda munkatársa. Ha a terveket sikerül kivitelezni, a municípium és az üdülőtelep infrastruktúrájának korszerűsítése után fellendülhet az aktív, bakancsos turizmus, mely a „topánkás” turizmussal ellentétben egészségmegőrző hatással is bír.

A vízió fényében Gyergyószentmiklóson két kilátó épül, a térségi turisztikai tevékenység része lesz egy kalandcentrum téli-nyári bobpályával, mászófal-központtal, akadálypálya- és tanösvényrendszerrel.

A hegyikerékpárutak kiépítését családoknak tervezik, nem olyanoknak, „akik az Oltárkő oldalán felbicikliznek.” Gyilkostó településen a tó közvetlen környékének átrendezése és a turistautak karbantartása, illetve a Kis-Békáson lévő lengőhíd felújítása várható. A meglévő két vasalt út mellett további négyet terveznek, a Kis-Cohárdon kötélkorlát lesz hamarosan. Sok önkéntes és civil szervezet segíti a turisztikai tervek megvalósulását, az igények pedig elmutatnak egészen a kanyonig, a szűk sziklaszoros és meredek vízesések bejárásáig, mely tudást és felszereltséget egyaránt igényel, de keresett adrenalinpumpa, melyhez adott a környezet.

Kérdésre válaszolva Simon László elmondta: bár a térségben van extrém lovasturizmus, kanyoning, via ferata és medveles is,

erős kijelentés, hogy Gyergyószentmiklós és Gyilkostó Erdély kalandfővárosa lenne. De azzá válhat, és a vendéglátást nem kell a sirályokra alapozzuk.