A világjárvány hatása a gazdaságra, hétköznapjainkra, egészségünkre

Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja 1998 és 2019 között. Jelenleg az RNB stratégiai szaktanácsadója •  Fotó: Nagy Ágnes magángyűjteménye

Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja 1998 és 2019 között. Jelenleg az RNB stratégiai szaktanácsadója

Fotó: Nagy Ágnes magángyűjteménye

Semmihez sem hasonlítható a jelenlegi helyzet – jelentette ki Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank (RNB) igazgatótanácsának egykori tagja, jelenlegi stratégiai szaktanácsadó, amikor a koronavírus-járvány okozta jelenlegi és jövőbeli gazdasági kérdésekről faggattuk.

Antal Erika

2020. április 11., 22:102020. április 11., 22:10

2020. április 11., 23:122020. április 11., 23:12

– Hogyan lehet jellemezni a jelenlegi gazdasági helyzetet?

 – Ez a helyzet amiben most vagyunk nem hasonlítható össze azzal, amikor a piacgazdaság ciklikusságának a negatív hatása miatt kerültünk ilyen krízishelyzetbe. Mert a piacgazdaság ciklikusan mozog, és időnként jelképesen lufiszerű pukkanáshoz vezet, ami gazdasági válságot okoz. Ilyen volt a 2008-as válság, amikor a világ legfejlettebb piacgazdaságában az ingatlanpiac „értékpapírosításának” a negatív következménye volt az, ami az egész világ gazdaságát negatívan érintette.

– Ez a válság most miben más, mint az előző?

 – Ez a válság a lakosság egészségi állapotára hozott sokkhelyzet eredménye. Ha Mario Draghit, az Európai Központi Bank leköszönő elnökét idézném, ő azt állítja, most ez nem olyan harci helyzet, amikor államok harcolnak egymással valamilyen erőforrás fölött, hanem minden állam ugyanazzal az egészségre támadó ellenség ellen harcol. És

itt a végén nem lesznek nyertes, vagy vesztes államok,

hanem minden állam minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik ezt az egészségre nagyon káros állapotot minimalizálni, igyekszik az egészségügyi rendszerét úgy megerősíteni, hogy ebből a krízishelyzetből minél kevesebb kárral, minél kevesebb halálos esettel jöjjön ki.

– Hogyan lehet ezt fékezni vagy lassítani?

 – A gazdaságpolitikának van két nagy pillére: az egyik a monetáris politika, a másik a fiskális és  jövedelempolitika. A monetáris politikának igazán ott van a legnagyobb hatása a gazdaság alakulására, hogy időt biztosít a fiskális politikának, hogy intézkedni tudjon. És ez az idő, amit a monetáris politika tud adni a gazdaságnak, az a likviditás biztosítása a pénzrendszerben. Ha a Román Nemzeti Bank intézkedéseit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a banknak kellő monetáris politikai rése volt arra, hogy lépni tudjon annak érdekében, hogy minél több forrást, likviditást biztosítson a kereskedelmi bankok számára. Itt elsősorban

meglépték az alapkamat-csökkentést,

és itt még van rés arra, hogy csökkenteni lehessen az alapkamatot, tehát több likviditás álljon a kereskedelmi bankok rendelkezésére, annak érdekében, hogy egyrészt a vállalkozásokat finanszírozzák ebben a krízishelyzetben, másrészt pedig a költségvetés finanszírozási szükségleteire likviditást tudjon nyújtani. A másik lépés, amit meglépett a központi bank, az a kamatfolyosó csökkenése, kilátásba helyezték a kötelező tartalékráta csökkenését, ugyanakkor

az RNB meglépte egy olyan intézkedés bevezetését is, amit eddig még az elmúlt harminc évben nem: a másodlagos pénzpiacon állampapírt vásárolt.

Na most ha a másik pillérét nézzük a gazdaságpolitikának, az a költségvetés vagy az államháztartás, illetve a jövedelempolitika. Ez az a pillér, amely a monetáris politika intézkedésének a hatására a vállalati, állami és lakossági szektor likviditási gondjainak könnyítési érdekét szolgálhatja. Elsősorban azért mondom a vállalati szektort, hogy itt kell először lépni, hogy minél több tisztességes vállalat folytathassa a tevékenységét, hogy minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.

A munkahelyek megőrzése lényegbevágó, mert ha a cégek bezárják a kapuikat, elbocsátják az alkalmazottaikat, akkor az alkalmazottaknak állami segélyből kell eltartaniuk magukat, illetve szűkös tartalékaikból, ami romlást fog jelenteni a költségvetésre.

Ugyanakkor a válság után a gazdaság sokkal nehezebben fog tudni újra lábra állni, és a gazdasági leszakadás mélyebb és hosszabb lesz. Tehát életbe vágó, hogy azok a gazdasági ágazatok, amelyek ilyen körülmények között is olyan szolgáltatást, termékeket gyártanak, amelyre a gazdaságnak szüksége van, és amelyeknek a működése a társadalom szociális szempontjából is pozitívumot jelent, ezeket mindenképpen támogatni kell. Tehát ez az időszak arról szól, hogy

minimalizáljuk, amennyire csak lehet a káros hatásokat, hogy a gazdaság tudjon a legrövidebb idő alatt felépülni.

Azért hangsúlyoztam a gazdaság folyamatos működését, még ha alacsony lángon is, mert ezáltal a költségvetésről leveszünk egy nagy terhet, ami a munkanélküliek megsegítését jelentené. A vállalkozások bezárásával a költségvetés forrásai is jelentősen csökkennek, és a szűkös források miatt még nagyobb lesz a nyomás a költségvetésben, amely amúgy is megterhelt. Egyrészt az 1,2 millió állami alkalmazott fizetésének biztosításával, másrészt pedig a több mint 5 millió nyugdíj kifizetésével.

Ha megszűnnek a vállalkozások, nem lesznek azok a bevételek, amelyek a munkából eredő adókból, illetve a vállalkozások nyereségéből erednek.

 – Mit tehet a lakosság, hogy elkerülje a teljes leszegényedést?

 – Ami a lakosságot illeti, elsősorban mindenkinek meg kell tennie mindent, hogy az egészségi állapota ne romoljon, betartani azokat a szabályokat, amiket folyamatosan mondanak nekünk, és tapasztalatból mondom, hogy minél nagyobb a baj, annál higgadtabban kell gondolkodni és cselekedni. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de gondoljunk arra, hogy a szűkös bevételeinkből és szűkös megtakarításainkból hogyan tudunk ebben az időszakban úgy gazdálkodni, hogy ebből ne sérülten kerüljünk ki. Hisz ez a krízisidőszak elmúlik, de nem mindegy, hogy a tartalékunkat hogyan éltük fel. Ezért

óva intek mindenkit attól, hogy a tartalékait elfecsérelje. Szerintem csak azt szabad vásárolni, ami nincs otthon, és most szükségünk van rá.

Csak azért ne vásároljunk, hogy legyen, mert nem tudjuk, mi lesz, mi fog jönni. Másrészt, ha a bankban van megtakarításunk és nincsen szükségünk arra a pénzre, akkor nem kell kivenni.

Tudjuk mindannyian, hogy százezer euróig minden pénzünk garantálva van a kereskedelmi bankokban és bármi történne – habár biztos vagyok, hogy nem fog történni – hét nap alatt a kereskedelmi bankok a letétgarancia-alapon keresztül a rendelkezésünkre bocsátják. Ha nincs szükség rá, nem szabad kivenni, mert ott biztonságban van, és jobb ott tartani, mint idegeskedni, hogy az a pénz nálam van és mi lesz vele. Tehát minden tartaléklángra kell kerüljön, nem kell lerohanni és mindent megvenni és minden pénzt elkölteni, mert ez hosszú távon megbosszulja magát.

 – Mi várható a járvány után?

 – Ez a krízis nagyon sok mindenre rávilágított: a gazdaság sérülékenységére, továbbá arra, hogy nem jó, ha minden gyártó vállalatot kihelyeztek és a globális vállalatláncokon keresztül mindent külföldi országban működtetnek, ami aztán sérülékenységet okoz. Arra is rávilágít, hogy

vannak olyan ágazatok, amelyeket erősíteni kell és amelyek bármely körülmények között egy adott ország rendelkezésére kell álljanak.

Elsősorban az egészséghez kapcsolódó szolgáltatások, egészségügyi eszközök gyártása, oltások kutatásának finanszírozása, oltások gyártása, amelyek képesek egy adott ország lakosságának az egészségügyi biztonságát garantálni.

– Ha előre tekintünk, mennyi időre lehet szükség, hogy kilábaljunk ebből a válságból?

– Mivel ilyen típusú válsággal még nem találkoztunk, nehéz erre válaszolni, de a legfontosabb tanulság, hogy újraértékeljük, melyek azok a gazdasági szektorok, amelyeket jó lenne itthon erősíteni (például egészségügy, élelmiszeripar stb.), annak érdekében, hogy ha a világgazdaságban bármilyen krízis következne be, a lakosság alapellátása biztosítva legyen. Az viszont már előre látszik, hogy az a fajta globalizációs gazdasági folyamat, amely eddig lezajlott, már másként fog folytatódni.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés

Egyelőre tisztázatlan okok miatt lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo találkozó a 63. percben.

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés
2025. július 14., hétfő

Dinamo-szurkolók: „a körmeitek alatti föld is román”

Bozgorozással, magyarellenes rigmusokkal érkeztek Csíkszeredába a Bukaresti Dinamo szurkolói az FK Csíkszereda elleni szuperligás összecsapásra.

Dinamo-szurkolók: „a körmeitek alatti föld is román”
2025. július 14., hétfő

Pajzsos csendőrök és randalírozó szurkolók

A Dinamo szurkolóinak egy része a stadionon kívül maradt, ezért randalírozni próbáltak, a csendőrség gyorsegysége viszont azonnal közbelépett az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo Szuperligás mérkőzésen.

Pajzsos csendőrök és randalírozó szurkolók
2025. július 14., hétfő

Kezdődik az első ligás focimeccs Csíkszeredában, bozgorozva vonultak fel a Dinamo szurkolói

Első ligás mérkőzést játszik a Dinamo ellen a tavasszal feljutott FK Csíkszereda. A Csíkszeredába érkezett Dinamo-szurkolók bozgorozva vonultak fel a Decemberi-forradalom utcában és a Temesvári-sugárúton.

Kezdődik az első ligás focimeccs Csíkszeredában, bozgorozva vonultak fel a Dinamo szurkolói
2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Bemutatták a Brassó–Bákó autópálya frissített nyomvonalát

A közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) bemutatta az A13-as autópálya frissített nyomvonalát a megyei önkormányzatok számára. Közben a geológiai viszonyok felmérése is elkezdődött a hegyvidéki területeken.

Bemutatták a Brassó–Bákó autópálya frissített nyomvonalát
2025. július 14., hétfő

Ötezer euró jár annak, aki segít elkapni a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját

Nyomravezetői díjat ajánl fel a rendőrség annak, aki információkkal segíti Emil Gânj megtalálását. A mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját napok óta keresik a hatóságok.

Ötezer euró jár annak, aki segít elkapni a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját
2025. július 14., hétfő

Testközelből láthattuk a beszakadt bányarésznél zajló munkálatokat

Még az elterelést követően sem valószínű, hogy iható lesz a Korond-patak vize, hiszen annak a beszakadt bányán felüli szakaszán is magas sókoncentrációt mértek. Erről és munka haladásáról tájékozódhattunk hétfőn a munkatelepen.

Testközelből láthattuk a beszakadt bányarésznél zajló munkálatokat
2025. július 14., hétfő

Emberéletet követelt egy teherautó és egy személygépjármű ütközése

Teherautó ütközött személyautóval hétfőn délután Maros megyében, Nagykenden. A balesetben ketten sérültek meg, de csak egyikük életét sikerült megmenteni.

Emberéletet követelt egy teherautó és egy személygépjármű ütközése
2025. július 14., hétfő

Közzétette a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő – vannak tartozásai

Az elnöki hivatal honlapján megtalálható dokumentum szerint az elnöknek van egy 7460 négyzetméteres telke Brassó megyében, amelyet 2007-ben vásárolt, és egy 1986-ban gyártott Citroen márkájú autóval is rendelkezik.

Közzétette a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő – vannak tartozásai