Hirdetés
Hirdetés

A világjárvány hatása a gazdaságra, hétköznapjainkra, egészségünkre

Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja 1998 és 2019 között. Jelenleg az RNB stratégiai szaktanácsadója •  Fotó: Nagy Ágnes magángyűjteménye

Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja 1998 és 2019 között. Jelenleg az RNB stratégiai szaktanácsadója

Fotó: Nagy Ágnes magángyűjteménye

Semmihez sem hasonlítható a jelenlegi helyzet – jelentette ki Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank (RNB) igazgatótanácsának egykori tagja, jelenlegi stratégiai szaktanácsadó, amikor a koronavírus-járvány okozta jelenlegi és jövőbeli gazdasági kérdésekről faggattuk.

Antal Erika

2020. április 11., 22:102020. április 11., 22:10

2020. április 11., 23:122020. április 11., 23:12

– Hogyan lehet jellemezni a jelenlegi gazdasági helyzetet?

 – Ez a helyzet amiben most vagyunk nem hasonlítható össze azzal, amikor a piacgazdaság ciklikusságának a negatív hatása miatt kerültünk ilyen krízishelyzetbe. Mert a piacgazdaság ciklikusan mozog, és időnként jelképesen lufiszerű pukkanáshoz vezet, ami gazdasági válságot okoz. Ilyen volt a 2008-as válság, amikor a világ legfejlettebb piacgazdaságában az ingatlanpiac „értékpapírosításának” a negatív következménye volt az, ami az egész világ gazdaságát negatívan érintette.

– Ez a válság most miben más, mint az előző?

 – Ez a válság a lakosság egészségi állapotára hozott sokkhelyzet eredménye. Ha Mario Draghit, az Európai Központi Bank leköszönő elnökét idézném, ő azt állítja, most ez nem olyan harci helyzet, amikor államok harcolnak egymással valamilyen erőforrás fölött, hanem minden állam ugyanazzal az egészségre támadó ellenség ellen harcol. És

itt a végén nem lesznek nyertes, vagy vesztes államok,

hanem minden állam minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik ezt az egészségre nagyon káros állapotot minimalizálni, igyekszik az egészségügyi rendszerét úgy megerősíteni, hogy ebből a krízishelyzetből minél kevesebb kárral, minél kevesebb halálos esettel jöjjön ki.

– Hogyan lehet ezt fékezni vagy lassítani?

 – A gazdaságpolitikának van két nagy pillére: az egyik a monetáris politika, a másik a fiskális és  jövedelempolitika. A monetáris politikának igazán ott van a legnagyobb hatása a gazdaság alakulására, hogy időt biztosít a fiskális politikának, hogy intézkedni tudjon. És ez az idő, amit a monetáris politika tud adni a gazdaságnak, az a likviditás biztosítása a pénzrendszerben. Ha a Román Nemzeti Bank intézkedéseit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a banknak kellő monetáris politikai rése volt arra, hogy lépni tudjon annak érdekében, hogy minél több forrást, likviditást biztosítson a kereskedelmi bankok számára. Itt elsősorban

meglépték az alapkamat-csökkentést,

és itt még van rés arra, hogy csökkenteni lehessen az alapkamatot, tehát több likviditás álljon a kereskedelmi bankok rendelkezésére, annak érdekében, hogy egyrészt a vállalkozásokat finanszírozzák ebben a krízishelyzetben, másrészt pedig a költségvetés finanszírozási szükségleteire likviditást tudjon nyújtani. A másik lépés, amit meglépett a központi bank, az a kamatfolyosó csökkenése, kilátásba helyezték a kötelező tartalékráta csökkenését, ugyanakkor

az RNB meglépte egy olyan intézkedés bevezetését is, amit eddig még az elmúlt harminc évben nem: a másodlagos pénzpiacon állampapírt vásárolt.

Na most ha a másik pillérét nézzük a gazdaságpolitikának, az a költségvetés vagy az államháztartás, illetve a jövedelempolitika. Ez az a pillér, amely a monetáris politika intézkedésének a hatására a vállalati, állami és lakossági szektor likviditási gondjainak könnyítési érdekét szolgálhatja. Elsősorban azért mondom a vállalati szektort, hogy itt kell először lépni, hogy minél több tisztességes vállalat folytathassa a tevékenységét, hogy minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.

A munkahelyek megőrzése lényegbevágó, mert ha a cégek bezárják a kapuikat, elbocsátják az alkalmazottaikat, akkor az alkalmazottaknak állami segélyből kell eltartaniuk magukat, illetve szűkös tartalékaikból, ami romlást fog jelenteni a költségvetésre.

Ugyanakkor a válság után a gazdaság sokkal nehezebben fog tudni újra lábra állni, és a gazdasági leszakadás mélyebb és hosszabb lesz. Tehát életbe vágó, hogy azok a gazdasági ágazatok, amelyek ilyen körülmények között is olyan szolgáltatást, termékeket gyártanak, amelyre a gazdaságnak szüksége van, és amelyeknek a működése a társadalom szociális szempontjából is pozitívumot jelent, ezeket mindenképpen támogatni kell. Tehát ez az időszak arról szól, hogy

minimalizáljuk, amennyire csak lehet a káros hatásokat, hogy a gazdaság tudjon a legrövidebb idő alatt felépülni.

Azért hangsúlyoztam a gazdaság folyamatos működését, még ha alacsony lángon is, mert ezáltal a költségvetésről leveszünk egy nagy terhet, ami a munkanélküliek megsegítését jelentené. A vállalkozások bezárásával a költségvetés forrásai is jelentősen csökkennek, és a szűkös források miatt még nagyobb lesz a nyomás a költségvetésben, amely amúgy is megterhelt. Egyrészt az 1,2 millió állami alkalmazott fizetésének biztosításával, másrészt pedig a több mint 5 millió nyugdíj kifizetésével.

Ha megszűnnek a vállalkozások, nem lesznek azok a bevételek, amelyek a munkából eredő adókból, illetve a vállalkozások nyereségéből erednek.

 – Mit tehet a lakosság, hogy elkerülje a teljes leszegényedést?

 – Ami a lakosságot illeti, elsősorban mindenkinek meg kell tennie mindent, hogy az egészségi állapota ne romoljon, betartani azokat a szabályokat, amiket folyamatosan mondanak nekünk, és tapasztalatból mondom, hogy minél nagyobb a baj, annál higgadtabban kell gondolkodni és cselekedni. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de gondoljunk arra, hogy a szűkös bevételeinkből és szűkös megtakarításainkból hogyan tudunk ebben az időszakban úgy gazdálkodni, hogy ebből ne sérülten kerüljünk ki. Hisz ez a krízisidőszak elmúlik, de nem mindegy, hogy a tartalékunkat hogyan éltük fel. Ezért

óva intek mindenkit attól, hogy a tartalékait elfecsérelje. Szerintem csak azt szabad vásárolni, ami nincs otthon, és most szükségünk van rá.

Csak azért ne vásároljunk, hogy legyen, mert nem tudjuk, mi lesz, mi fog jönni. Másrészt, ha a bankban van megtakarításunk és nincsen szükségünk arra a pénzre, akkor nem kell kivenni.

Hirdetés

Tudjuk mindannyian, hogy százezer euróig minden pénzünk garantálva van a kereskedelmi bankokban és bármi történne – habár biztos vagyok, hogy nem fog történni – hét nap alatt a kereskedelmi bankok a letétgarancia-alapon keresztül a rendelkezésünkre bocsátják. Ha nincs szükség rá, nem szabad kivenni, mert ott biztonságban van, és jobb ott tartani, mint idegeskedni, hogy az a pénz nálam van és mi lesz vele. Tehát minden tartaléklángra kell kerüljön, nem kell lerohanni és mindent megvenni és minden pénzt elkölteni, mert ez hosszú távon megbosszulja magát.

 – Mi várható a járvány után?

 – Ez a krízis nagyon sok mindenre rávilágított: a gazdaság sérülékenységére, továbbá arra, hogy nem jó, ha minden gyártó vállalatot kihelyeztek és a globális vállalatláncokon keresztül mindent külföldi országban működtetnek, ami aztán sérülékenységet okoz. Arra is rávilágít, hogy

vannak olyan ágazatok, amelyeket erősíteni kell és amelyek bármely körülmények között egy adott ország rendelkezésére kell álljanak.

Elsősorban az egészséghez kapcsolódó szolgáltatások, egészségügyi eszközök gyártása, oltások kutatásának finanszírozása, oltások gyártása, amelyek képesek egy adott ország lakosságának az egészségügyi biztonságát garantálni.

– Ha előre tekintünk, mennyi időre lehet szükség, hogy kilábaljunk ebből a válságból?

– Mivel ilyen típusú válsággal még nem találkoztunk, nehéz erre válaszolni, de a legfontosabb tanulság, hogy újraértékeljük, melyek azok a gazdasági szektorok, amelyeket jó lenne itthon erősíteni (például egészségügy, élelmiszeripar stb.), annak érdekében, hogy ha a világgazdaságban bármilyen krízis következne be, a lakosság alapellátása biztosítva legyen. Az viszont már előre látszik, hogy az a fajta globalizációs gazdasági folyamat, amely eddig lezajlott, már másként fog folytatódni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 28., szerda

Hiába volt szekus besúgó, több százezer lejt ítéltek meg Băsescunak

A bukaresti ítélőtábla szerdán elrendelte, hogy államelnöki hivatal fizessen ki több mint 754 ezer lejt Traian Băsescu volt államfőnek az elmaradt elnöki járandóság címén arra az időszakra, amikor a juttatás folyósítását felfüggesztették.

Hiába volt szekus besúgó, több százezer lejt ítéltek meg Băsescunak
Hirdetés
2026. január 28., szerda

Bolojan: Románia euróövezeti csatlakozása a költségvetési hiány csökkentésétől függ

Románia euróövezeti csatlakozása addig nem kerülhet napirendre, amíg az ország nem csökkenti tartósan a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán Berlinben.

Bolojan: Románia euróövezeti csatlakozása a költségvetési hiány csökkentésétől függ
2026. január 28., szerda

Három személy feladata lesz a kóborkutya-helyzet nyilvántartása a Maros megyei önkormányzatnál

Új szakosztályt hoztak létre a Maros Megyei Tanácsnál a gazdátlan ebek helyzetének kezelésére. A döntés nem választható opció volt: a rendőrség és az állategészségügyi hatóság szólította fel az önkormányzatot a mulasztás pótlására.

Három személy feladata lesz a kóborkutya-helyzet nyilvántartása a Maros megyei önkormányzatnál
2026. január 28., szerda

Jó hír a fogyasztóknak: már most vannak a hatósági árnál olcsóbb gázajánlatok

Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke szerint a földgáz jelenlegi kilowattóránkénti 0,31 lejes hatósági áránál alacsonyabb ajánlatok is elérhetők április elsejétől az intézmény árösszehasonlító weboldalán: 0,30 lej/kWh.

Jó hír a fogyasztóknak: már most vannak a hatósági árnál olcsóbb gázajánlatok
Hirdetés
2026. január 28., szerda

Megnehezíti a hóolvadás egy csíkszeredai utca lakóinak életét

A hóolvadás miatt felgyűlt és el nem folyó víz teszi körülményessé a közlekedést és nehezíti a lakók életét a csíkszeredai Decemberi forradalom lakónegyed egyik utcájában.

Megnehezíti a hóolvadás egy csíkszeredai utca lakóinak életét
2026. január 28., szerda

Digitális szintlépés a Hargita megyei iskolákban: megérkeztek az első szállítmányok

Látványos szakaszához érkezett Hargita Megye Tanácsának eddigi legjelentősebb oktatási beruházása: 83 tanintézmény kap bútorzatot és csúcstechnológiás digitális felszerelést. A több mint 101 millió lej értékű projekt első eszközeit Korondon mutatták be.

Digitális szintlépés a Hargita megyei iskolákban: megérkeztek az első szállítmányok
2026. január 28., szerda

Hatástalanították a román partokra sodródott tengeri aknát

A haditengerészeti búvárok szerdán 14 óra körül hatástalanították a Midia lőtér közeli partra sodródott tengeri aknát – tájékoztatott a védelmi minisztérium.

Hatástalanították a román partokra sodródott tengeri aknát
Hirdetés
2026. január 28., szerda

Jelentős hőmérséklet-ingadozás várható februárban

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint február időjárása jelentős hőmérsékleti kontrasztokat hozhat: a hónap egyes időszakaiban a januárihoz hasonló hideg, máskor pedig tavaszias meleg is előfordulhat.

Jelentős hőmérséklet-ingadozás várható februárban
2026. január 28., szerda

Megrongálhatták Hargita Megye Tanácsának szolgálati autóját: rendőrségi nyomozás indult

Büntetőeljárást indított a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság, miután alapos a gyanú, hogy szándékosan megrongálták a megyei tanács egyik szolgálati járművét.

Megrongálhatták Hargita Megye Tanácsának szolgálati autóját: rendőrségi nyomozás indult
2026. január 28., szerda

Lopott autóval ment Csíkból Udvarhelyre, majd ellopott egy másikat is, hogy haza tudjon menni

Két autót is eltulajdonított egyetlen éjszaka alatt egy 22 éves, csíkszeredai fiatalember: egyiket lakóhelyéről, másikat Székelyudvarhelyről vitte el.

Lopott autóval ment Csíkból Udvarhelyre, majd ellopott egy másikat is, hogy haza tudjon menni
Hirdetés