A világjárvány hatása a gazdaságra, hétköznapjainkra, egészségünkre

hanem minden állam minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik ezt az egészségre nagyon káros állapotot minimalizálni, igyekszik az egészségügyi rendszerét úgy megerősíteni, hogy ebből a krízishelyzetből minél kevesebb kárral, minél kevesebb halálos esettel jöjjön ki.

– Hogyan lehet ezt fékezni vagy lassítani?

 – A gazdaságpolitikának van két nagy pillére: az egyik a monetáris politika, a másik a fiskális és  jövedelempolitika. A monetáris politikának igazán ott van a legnagyobb hatása a gazdaság alakulására, hogy időt biztosít a fiskális politikának, hogy intézkedni tudjon. És ez az idő, amit a monetáris politika tud adni a gazdaságnak, az a likviditás biztosítása a pénzrendszerben. Ha a Román Nemzeti Bank intézkedéseit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a banknak kellő monetáris politikai rése volt arra, hogy lépni tudjon annak érdekében, hogy minél több forrást, likviditást biztosítson a kereskedelmi bankok számára. Itt elsősorban

és itt még van rés arra, hogy csökkenteni lehessen az alapkamatot, tehát több likviditás álljon a kereskedelmi bankok rendelkezésére, annak érdekében, hogy egyrészt a vállalkozásokat finanszírozzák ebben a krízishelyzetben, másrészt pedig a költségvetés finanszírozási szükségleteire likviditást tudjon nyújtani. A másik lépés, amit meglépett a központi bank, az a kamatfolyosó csökkenése, kilátásba helyezték a kötelező tartalékráta csökkenését, ugyanakkor

Na most ha a másik pillérét nézzük a gazdaságpolitikának, az a költségvetés vagy az államháztartás, illetve a jövedelempolitika. Ez az a pillér, amely a monetáris politika intézkedésének a hatására a vállalati, állami és lakossági szektor likviditási gondjainak könnyítési érdekét szolgálhatja. Elsősorban azért mondom a vállalati szektort, hogy itt kell először lépni, hogy minél több tisztességes vállalat folytathassa a tevékenységét, hogy minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.

Ugyanakkor a válság után a gazdaság sokkal nehezebben fog tudni újra lábra állni, és a gazdasági leszakadás mélyebb és hosszabb lesz. Tehát életbe vágó, hogy azok a gazdasági ágazatok, amelyek ilyen körülmények között is olyan szolgáltatást, termékeket gyártanak, amelyre a gazdaságnak szüksége van, és amelyeknek a működése a társadalom szociális szempontjából is pozitívumot jelent, ezeket mindenképpen támogatni kell. Tehát ez az időszak arról szól, hogy

Azért hangsúlyoztam a gazdaság folyamatos működését, még ha alacsony lángon is, mert ezáltal a költségvetésről leveszünk egy nagy terhet, ami a munkanélküliek megsegítését jelentené. A vállalkozások bezárásával a költségvetés forrásai is jelentősen csökkennek, és a szűkös források miatt még nagyobb lesz a nyomás a költségvetésben, amely amúgy is megterhelt. Egyrészt az 1,2 millió állami alkalmazott fizetésének biztosításával, másrészt pedig a több mint 5 millió nyugdíj kifizetésével.

 – Mit tehet a lakosság, hogy elkerülje a teljes leszegényedést?

 – Ami a lakosságot illeti, elsősorban mindenkinek meg kell tennie mindent, hogy az egészségi állapota ne romoljon, betartani azokat a szabályokat, amiket folyamatosan mondanak nekünk, és tapasztalatból mondom, hogy minél nagyobb a baj, annál higgadtabban kell gondolkodni és cselekedni. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de gondoljunk arra, hogy a szűkös bevételeinkből és szűkös megtakarításainkból hogyan tudunk ebben az időszakban úgy gazdálkodni, hogy ebből ne sérülten kerüljünk ki. Hisz ez a krízisidőszak elmúlik, de nem mindegy, hogy a tartalékunkat hogyan éltük fel. Ezért

Csak azért ne vásároljunk, hogy legyen, mert nem tudjuk, mi lesz, mi fog jönni. Másrészt, ha a bankban van megtakarításunk és nincsen szükségünk arra a pénzre, akkor nem kell kivenni.

Tudjuk mindannyian, hogy százezer euróig minden pénzünk garantálva van a kereskedelmi bankokban és bármi történne – habár biztos vagyok, hogy nem fog történni – hét nap alatt a kereskedelmi bankok a letétgarancia-alapon keresztül a rendelkezésünkre bocsátják. Ha nincs szükség rá, nem szabad kivenni, mert ott biztonságban van, és jobb ott tartani, mint idegeskedni, hogy az a pénz nálam van és mi lesz vele. Tehát minden tartaléklángra kell kerüljön, nem kell lerohanni és mindent megvenni és minden pénzt elkölteni, mert ez hosszú távon megbosszulja magát.

 – Mi várható a járvány után?

 – Ez a krízis nagyon sok mindenre rávilágított: a gazdaság sérülékenységére, továbbá arra, hogy nem jó, ha minden gyártó vállalatot kihelyeztek és a globális vállalatláncokon keresztül mindent külföldi országban működtetnek, ami aztán sérülékenységet okoz. Arra is rávilágít, hogy

Elsősorban az egészséghez kapcsolódó szolgáltatások, egészségügyi eszközök gyártása, oltások kutatásának finanszírozása, oltások gyártása, amelyek képesek egy adott ország lakosságának az egészségügyi biztonságát garantálni.

– Ha előre tekintünk, mennyi időre lehet szükség, hogy kilábaljunk ebből a válságból?

– Mivel ilyen típusú válsággal még nem találkoztunk, nehéz erre válaszolni, de a legfontosabb tanulság, hogy újraértékeljük, melyek azok a gazdasági szektorok, amelyeket jó lenne itthon erősíteni (például egészségügy, élelmiszeripar stb.), annak érdekében, hogy ha a világgazdaságban bármilyen krízis következne be, a lakosság alapellátása biztosítva legyen. Az viszont már előre látszik, hogy az a fajta globalizációs gazdasági folyamat, amely eddig lezajlott, már másként fog folytatódni.