Hirdetés
Hirdetés

A világjárvány hatása a gazdaságra, hétköznapjainkra, egészségünkre

Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja 1998 és 2019 között. Jelenleg az RNB stratégiai szaktanácsadója •  Fotó: Nagy Ágnes magángyűjteménye

Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja 1998 és 2019 között. Jelenleg az RNB stratégiai szaktanácsadója

Fotó: Nagy Ágnes magángyűjteménye

Semmihez sem hasonlítható a jelenlegi helyzet – jelentette ki Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank (RNB) igazgatótanácsának egykori tagja, jelenlegi stratégiai szaktanácsadó, amikor a koronavírus-járvány okozta jelenlegi és jövőbeli gazdasági kérdésekről faggattuk.

Antal Erika

2020. április 11., 22:102020. április 11., 22:10

2020. április 11., 23:122020. április 11., 23:12

– Hogyan lehet jellemezni a jelenlegi gazdasági helyzetet?

 – Ez a helyzet amiben most vagyunk nem hasonlítható össze azzal, amikor a piacgazdaság ciklikusságának a negatív hatása miatt kerültünk ilyen krízishelyzetbe. Mert a piacgazdaság ciklikusan mozog, és időnként jelképesen lufiszerű pukkanáshoz vezet, ami gazdasági válságot okoz. Ilyen volt a 2008-as válság, amikor a világ legfejlettebb piacgazdaságában az ingatlanpiac „értékpapírosításának” a negatív következménye volt az, ami az egész világ gazdaságát negatívan érintette.

– Ez a válság most miben más, mint az előző?

 – Ez a válság a lakosság egészségi állapotára hozott sokkhelyzet eredménye. Ha Mario Draghit, az Európai Központi Bank leköszönő elnökét idézném, ő azt állítja, most ez nem olyan harci helyzet, amikor államok harcolnak egymással valamilyen erőforrás fölött, hanem minden állam ugyanazzal az egészségre támadó ellenség ellen harcol. És

itt a végén nem lesznek nyertes, vagy vesztes államok,

hanem minden állam minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik ezt az egészségre nagyon káros állapotot minimalizálni, igyekszik az egészségügyi rendszerét úgy megerősíteni, hogy ebből a krízishelyzetből minél kevesebb kárral, minél kevesebb halálos esettel jöjjön ki.

– Hogyan lehet ezt fékezni vagy lassítani?

 – A gazdaságpolitikának van két nagy pillére: az egyik a monetáris politika, a másik a fiskális és  jövedelempolitika. A monetáris politikának igazán ott van a legnagyobb hatása a gazdaság alakulására, hogy időt biztosít a fiskális politikának, hogy intézkedni tudjon. És ez az idő, amit a monetáris politika tud adni a gazdaságnak, az a likviditás biztosítása a pénzrendszerben. Ha a Román Nemzeti Bank intézkedéseit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a banknak kellő monetáris politikai rése volt arra, hogy lépni tudjon annak érdekében, hogy minél több forrást, likviditást biztosítson a kereskedelmi bankok számára. Itt elsősorban

meglépték az alapkamat-csökkentést,

és itt még van rés arra, hogy csökkenteni lehessen az alapkamatot, tehát több likviditás álljon a kereskedelmi bankok rendelkezésére, annak érdekében, hogy egyrészt a vállalkozásokat finanszírozzák ebben a krízishelyzetben, másrészt pedig a költségvetés finanszírozási szükségleteire likviditást tudjon nyújtani. A másik lépés, amit meglépett a központi bank, az a kamatfolyosó csökkenése, kilátásba helyezték a kötelező tartalékráta csökkenését, ugyanakkor

az RNB meglépte egy olyan intézkedés bevezetését is, amit eddig még az elmúlt harminc évben nem: a másodlagos pénzpiacon állampapírt vásárolt.

Na most ha a másik pillérét nézzük a gazdaságpolitikának, az a költségvetés vagy az államháztartás, illetve a jövedelempolitika. Ez az a pillér, amely a monetáris politika intézkedésének a hatására a vállalati, állami és lakossági szektor likviditási gondjainak könnyítési érdekét szolgálhatja. Elsősorban azért mondom a vállalati szektort, hogy itt kell először lépni, hogy minél több tisztességes vállalat folytathassa a tevékenységét, hogy minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.

A munkahelyek megőrzése lényegbevágó, mert ha a cégek bezárják a kapuikat, elbocsátják az alkalmazottaikat, akkor az alkalmazottaknak állami segélyből kell eltartaniuk magukat, illetve szűkös tartalékaikból, ami romlást fog jelenteni a költségvetésre.

Ugyanakkor a válság után a gazdaság sokkal nehezebben fog tudni újra lábra állni, és a gazdasági leszakadás mélyebb és hosszabb lesz. Tehát életbe vágó, hogy azok a gazdasági ágazatok, amelyek ilyen körülmények között is olyan szolgáltatást, termékeket gyártanak, amelyre a gazdaságnak szüksége van, és amelyeknek a működése a társadalom szociális szempontjából is pozitívumot jelent, ezeket mindenképpen támogatni kell. Tehát ez az időszak arról szól, hogy

minimalizáljuk, amennyire csak lehet a káros hatásokat, hogy a gazdaság tudjon a legrövidebb idő alatt felépülni.

Azért hangsúlyoztam a gazdaság folyamatos működését, még ha alacsony lángon is, mert ezáltal a költségvetésről leveszünk egy nagy terhet, ami a munkanélküliek megsegítését jelentené. A vállalkozások bezárásával a költségvetés forrásai is jelentősen csökkennek, és a szűkös források miatt még nagyobb lesz a nyomás a költségvetésben, amely amúgy is megterhelt. Egyrészt az 1,2 millió állami alkalmazott fizetésének biztosításával, másrészt pedig a több mint 5 millió nyugdíj kifizetésével.

Ha megszűnnek a vállalkozások, nem lesznek azok a bevételek, amelyek a munkából eredő adókból, illetve a vállalkozások nyereségéből erednek.

 – Mit tehet a lakosság, hogy elkerülje a teljes leszegényedést?

 – Ami a lakosságot illeti, elsősorban mindenkinek meg kell tennie mindent, hogy az egészségi állapota ne romoljon, betartani azokat a szabályokat, amiket folyamatosan mondanak nekünk, és tapasztalatból mondom, hogy minél nagyobb a baj, annál higgadtabban kell gondolkodni és cselekedni. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de gondoljunk arra, hogy a szűkös bevételeinkből és szűkös megtakarításainkból hogyan tudunk ebben az időszakban úgy gazdálkodni, hogy ebből ne sérülten kerüljünk ki. Hisz ez a krízisidőszak elmúlik, de nem mindegy, hogy a tartalékunkat hogyan éltük fel. Ezért

óva intek mindenkit attól, hogy a tartalékait elfecsérelje. Szerintem csak azt szabad vásárolni, ami nincs otthon, és most szükségünk van rá.

Csak azért ne vásároljunk, hogy legyen, mert nem tudjuk, mi lesz, mi fog jönni. Másrészt, ha a bankban van megtakarításunk és nincsen szükségünk arra a pénzre, akkor nem kell kivenni.

Hirdetés

Tudjuk mindannyian, hogy százezer euróig minden pénzünk garantálva van a kereskedelmi bankokban és bármi történne – habár biztos vagyok, hogy nem fog történni – hét nap alatt a kereskedelmi bankok a letétgarancia-alapon keresztül a rendelkezésünkre bocsátják. Ha nincs szükség rá, nem szabad kivenni, mert ott biztonságban van, és jobb ott tartani, mint idegeskedni, hogy az a pénz nálam van és mi lesz vele. Tehát minden tartaléklángra kell kerüljön, nem kell lerohanni és mindent megvenni és minden pénzt elkölteni, mert ez hosszú távon megbosszulja magát.

 – Mi várható a járvány után?

 – Ez a krízis nagyon sok mindenre rávilágított: a gazdaság sérülékenységére, továbbá arra, hogy nem jó, ha minden gyártó vállalatot kihelyeztek és a globális vállalatláncokon keresztül mindent külföldi országban működtetnek, ami aztán sérülékenységet okoz. Arra is rávilágít, hogy

vannak olyan ágazatok, amelyeket erősíteni kell és amelyek bármely körülmények között egy adott ország rendelkezésére kell álljanak.

Elsősorban az egészséghez kapcsolódó szolgáltatások, egészségügyi eszközök gyártása, oltások kutatásának finanszírozása, oltások gyártása, amelyek képesek egy adott ország lakosságának az egészségügyi biztonságát garantálni.

– Ha előre tekintünk, mennyi időre lehet szükség, hogy kilábaljunk ebből a válságból?

– Mivel ilyen típusú válsággal még nem találkoztunk, nehéz erre válaszolni, de a legfontosabb tanulság, hogy újraértékeljük, melyek azok a gazdasági szektorok, amelyeket jó lenne itthon erősíteni (például egészségügy, élelmiszeripar stb.), annak érdekében, hogy ha a világgazdaságban bármilyen krízis következne be, a lakosság alapellátása biztosítva legyen. Az viszont már előre látszik, hogy az a fajta globalizációs gazdasági folyamat, amely eddig lezajlott, már másként fog folytatódni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára

Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt

A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt
2026. november 19., csütörtök

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint

Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint
2026. november 19., csütörtök

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta

Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke

Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke
2026. november 19., csütörtök

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés

Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés
2026. november 19., csütörtök

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el

Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én

A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én
2026. november 19., csütörtök

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben

Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben
2026. november 19., csütörtök

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés