
Fotó: Veres Nándor
Május utolsó napján még benyújthatják előzetes kérelmüket a vándor-, illetve állományneveléssel foglalkozó méhészetek az APIA-hoz eszköztámogatások igénylésére. Méhészeti utánfutók, méhesházak, emelőszerkezetek, méhanyanevelő inkubátorok és mesterséges megtermékenyítéshez szükséges eszközkészletek vásárolhatók a juttatásból.
2021. május 31., 10:542021. május 31., 10:54
2021. május 31., 12:072021. május 31., 12:07
Május 31-e az utolsó nap, amikor a méhészetek benyújthatják szándéknyilatkozataikat az eszköztámogatási országos programban való részvételhez. Ezek voltaképpen előzetes kérelmek, amelyek alapján majd országosan kiszámítják, hogy a meghatározott pénzkeretből mekkora értékű támogatás jut egyenként a programban részt vevő méhészeknek. A konkrét támogatási igényléséket majd július 31-ig fogadja az APIA, de csak azok a méhészek kérhetik a támogatást, akik az előzetes kérést is benyújtották.
Az országos méhészeti program része a szóban forgó támogatás, amelyet egy tavaly megjelent, utólag több alakalommal módosított, illetve kiegészített kormányhatározat szabályoz.
– tájékoztatta lapunkat Lázár István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) képviselője. A támogatás feltétele, hogy az igénylő legalább három évig meg kell tartsa a támogatásból megvásárolt eszközt, illetve az, hogy csak egy-egy ilyen eszköz – utánfutó vagy méhesház, illetve emelőszerkezet – megvásárlására kérhet támogatást az úgynevezett C4-es intézkedés részeként. E célra összesen 300 ezer lejt különített el a mezőgazdasági minisztérium idén, a támogatás egyéni értéke pedig attól függ, hogy országszerte hány szándéknyilatkozat érkezik be az APIA-hoz, tehát hányfelé oszlik majd az országos pénzkeret. Az igénylők számára azért hasznos az, hogy a szándéknyilatkozatok száma alapján kiszámítják a támogatások egyénenkénti értékét, mert a kérelmezők így tudni fogják, hogy mekkora önrészre lesz szükségük – magyarázta Lázár István.
Az elit besorolású méhészetek, illetve az állományneveléssel foglalkozó méhészetek is leadhatják az előzetes kérelmet néhány támogatásra. Előbbiből egyébként országszerte is kevés van, Hargita megyében pedig egy sincs, utóbbiból azonban van néhány. Az állományneveléssel foglalkozó méhészetek méhanyanevelő inkubátorok, illetve mesterséges megtermékenyítéshez szükséges eszközkészletek megvásárlására igényelhetnek támogatást a D3-as intézkedés részeként.
Fotó: Thomas Campean
A vándorméhészek támogatására elkülönített pénzösszeg 300 ezer lejt tesz ki az idei országos méhészeti program 51,12 millió lejes keretösszegéből, az elit, illetve állományneveléssel foglalkozó méhészetek támogatására szánt pénzkeret pedig 800 ezer lej. Utóbbi azért nagyobb, mert az utóbbi években a különböző betegségek miatt nagy volt a méhelhullás aránya országban, ezért erőteljesebben kívánja támogatni az állam a méhállomány pótlását – mondta el a Hargita megyei APIA munkatársa.
A felsorolt támogatások kritériumainak megfelelő méhészek az előzetes kérésben személyazonossági igazolványuk másolatát, a cégbejegyzési másolatot, díjbekérő számlát (factură proformă) kell mellékeljék, illetve ki kell töltsenek egy formanyomtatványt.
A többségnek van felszerelése
Hargita megyében három vándorméhész adott le előzetes kérést méhészeti utánfutók beszerzéséhez szükséges támogatásra – tudtuk megh Lázár Tibortól, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnökétől. A megyében tevékenykedő vándorméhészek eszközkészlete megfelelőnek mondható, azért nem volt több ilyen jellegű kérés a megyében, azok, akik most támogatásért folyamodnak, többnyire kezdő vándorméhészek – tájékoztatott a szakember. Lázár Tibortól azt is megtudtuk, hogy a megyében valamivel több mint húsz vándorméhész tevékenykedik, nagy részük Udvarhelyszéken. Számuk hullámzó, és mivel az elmúlt tíz évben nagyon gyenge volt a mézhordás, sokan abbahagyták a méhészkedést. Az elmúlt hatvan évre kiterjedő megfigyelései, illetve a feljegyzései alapján Lázár Tibor egy tízévenkénti ciklikusságot lát a jó és rossz mézhordási időszakok között, és tapasztalatai szerint ezt a ciklikusságot követi a vándorméhészek számának a hullámzása is.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
szóljon hozzá!