
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Törvényszék helyt adott annak a keresetnek, amelyben a Maros Megyei Prefektusi Hivatal megtámadta a katolikus iskola megalapításáról szóló tavalyi határozatot. Az indoklásuk szerint egy olyan iskola, amelynek római katolikus elnevezése van, nem lehet elméleti líceum is. Frunda Csenge jogász szerint azonban a tanügyi törvény teljesen mást mond ki. Fellebbeznek a döntés ellen.
2024. augusztus 29., 12:202024. augusztus 29., 12:20
2024. augusztus 29., 17:262024. augusztus 29., 17:26
A marosvásárhelyi városi tanács tavaly elfogadta azt a határozatot, amelyben ismét kezdeményezte – a 2024-2025-ös tanévtől – a katolikus iskola létrehozását. A Maros Megyei Prefektusi Hivatal azonban ezt is megtámadta, és a Maros Megyei Törvényszék helyt adott a keresetének. Nemrég pedig a törvényszék közölte az indoklást is: a katolikus iskola, azaz a Római Katolikus Elméleti Líceum létrehozásának procedúrája teljesen törvényes volt, és minden lépést betartottak, viszont az „elméleti” és a „római katolikus” szavak összeférhetetlenek, ezért elvesztették a pert.
„Ezt elég érdekes helyzetnek találjuk, hiszen a tanügyi törvény metodológiája kimondja, hogy abban az esetben, ha kevesebb mint fele az osztályoknak nem egyházi osztály, tehát nem vallási profilú, akkor elméleti iskoláról beszélünk. Ez a katolikus iskola esetében így van, mert nulladiktól nyolcadik osztályig nincsen profilja az osztályoknak. Kilenc-tizenkettőben pedig három osztály van egy évfolyamon, és ebből egy a vallási profilú.
– magyarázta a Székelyhonnak Frunda Csenge jogász, a marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-es frakciójának vezetője.
Egyúttal hozzátette, nagy dolognak tartja, hogy a törvényszék igazat adott nekik abban, hogy ennek az iskolának van létjogosultsága, hiszen ezt az alapítást mind statisztikai adatokkal, mind pedig különböző olyan érvekkel alátámasztották, amit a törvényszék elfogadott és jóváhagyott. Viszont a név összeegyeztethetetlenségére hivatkozva mégis elfogadta a prefektus keresetét.
– fejtette ki Frunda Csenge.
A tanügyi törvény eljárási módja kimondja, hogy minden tanügyi évet az azelőtti év augusztusáig el kell fogadni – tehát a 2025-2026-os tanévet ebben a hónapban már el kellene fogadni –, de ez a törvényszéki ítélet most felfüggesztette ezt az alapítási módszert.
„Emiatt nem fogadtunk most el augusztusban semmit, mert várjuk ennek a történetnek a végét. Viszont amennyiben megnyerjük a pert, akkor elméletileg az idei évtől már jóvá kell hagyni a katolikus iskola megalapítását, de meglátjuk, hogy fog működni ez a gyakorlatban” – tette hozzá az RMDSZ marosvásárhelyi frakciójának vezetője.
A 2014 óta működő iskolát (amely II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium néven mú) azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen. A per vádiratát a bíróság visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, és a kiegészítés azóta sem történt meg, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A tanintézet azért szálka a román nacionalista szervezetek szemében, mert a római katolikus egyház 2004-ben visszaperelte az egykor államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteken közölte, hogy nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és lakóházak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót.
A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről döntött pénteken az iskolai erőszak megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó tárcaközi munkacsoport.
3 hozzászólás