Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:19

Terület- és ingatlancserékkel látnak hozzá Homoródfürdő fejlesztéséhez

10:15

Az edzők egyetértettek, ez a győzelem ugyanannyit ér, mint egy hosszabbításos siker

10:11

Ismét drónokat észleltek a román-ukrán határ térségében, figyelmeztették a Tulcea megyeieket

10:04

Megkezdik mandátumukat a legfőbb ügyészség, a DNA, illetve a DIICOT új vezetői

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Magyar Péter találkozóra várja Kelemen Hunort

A tanintézetek hét százalékában nincs semmilyen őrző-védő szolgálat

Kártyás beléptetőrendszer egy iskolában. Terjednek a biztonsági rendszerek, a szakképzett munkaerőre egyre kevesebb helyen van pénz

Fotó: Gecse Noémi

A diákok közti verekedések a legsúlyosabb biztonsági problémák, amelyek a Hargita megyei tanintézetekben előfordulnak, de ilyen események ritkán történnek, a megyei főtanfelügyelő szerint az iskolák számához képest arányaiban nagyon kevés hasonló fegyelmi kihágás adódik. Ugyanakkor a tanintézetek 7 százalékában nem megoldott az őrző-védő feladatok ellátása.

Széchely István

2020. február 07., 21:572020. február 07., 21:57

2020. február 07., 22:022020. február 07., 22:02

Előfordulnak ugyan verekedések a diákok között, amikor például kamaszok kapnak hajba, és

rendkívül ritkán megtörténik, hogy a mentőt is ki kell hívni, de ahhoz képest, hogy hány iskola van a megyében, elenyészően kevés a diákok közti agresszió

– számolt be tapasztalatairól lapunknak Demeter Levente. Hargita megye főtanfelügyelője az ilyen eseteket nevezte a biztonságra nézve a legnagyobb problémának, de kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az érintett intézmények lehetőségeikhez képest mindent megtesznek ezek megelőzéséért. A megyei prefektusi hivatal rendszeresen összehívja az iskolai erőszak megelőzése érdekében tevékenykedő bizottságot – amelynek tagjai a tanfelügyelőség, a rendőrség, csendőrség, népegészségügyi igazgatóság és több más intézmény képviselőiből állnak –, legutóbb múlt hónapban tartottak megbeszélést. Ezeken a tanácskozásokon főként a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Az érintett intézmények komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ne legyenek kellemetlen események az iskolák területén, illetve az iskolán kívül, és úgy érzem, hogy Hargita megyében ez jól működik abból a szempontból, hogy tényleg nagyon kevés ilyen eset van. Persze az lenne a legjobb, ha egy sem volna

– fogalmazott a főtanfelügyelő.

Őrzés-védés: van tennivaló

Az őrzés-védés terén is van még tennivaló, ugyanis a tanév kezdetén készült felmérés szerint a 140, önálló jogi személyiséggel rendelkező Hargita megyei tanintézet 7 százalékában ez nem megoldott. Ez iskolaközpontonként több oktatási egységet is jelenthet, és mint Demeter Leventétől megtudtuk, főként vidéki tanintézetekben áll fenn a probléma.

Nincs kapusszolgálatuk, biztonsági kamerás rendszerük, illetve őrző-védő céget sem foglalkoztatnak.

Az oktatási minisztérium elképzelése szerint ennek a feladatnak a megoldása főként az érintett önkormányzatokra hárul, mivel az iskolák nem rendelkeznek megfelelő személyzettel – magyarázta a főtanfelügyelő. Hozzáfűzte azonban, hogy a tanintézetek vezetőségei is igyekeznek orvosolni a hiányosságokat oly módon, hogy például

karbantartókat vagy takarítókat képeztetnek ki őrző-védő feladatok, magyarán a kapusszolgálat ellátásra.

Az önkormányzat e tekintetben anyagi hozzájárulással segítheti az érintett tanintézeteket, vagy ha lehetősége van rá, alkalmazhat szakképzett munkaerőt, esetleg szerződést köthet szakcéggel az iskolai őrző-védő feladatok ellátására – mondta Demeter Levente. Szerinte a legjobb megoldás az volna, ha minden iskolában lenne kapus, de tapasztalata szerint erre egyre kevesebb helyen van pénz, inkább a biztonsági kamera-rendszerek telepítését választják, mert az kevesebb pénzbe kerül.