Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:29

Egyértelmű és elgondolkodtató eredmény a Drakula Park-névszavazásról

13:57

A szakadék szélén a romániai futsalbajnok

13:55

Három tényező emelheti ismét 10 lej fölé a gázolaj árát

13:06

Bérletértékesítés a VSK Székelyudvarhelynél, kézilabda- és futsalmeccsekre válthatunk belépőket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, a BYD-hoz megy dolgozni

A tanintézetek hét százalékában nincs semmilyen őrző-védő szolgálat

Kártyás beléptetőrendszer egy iskolában. Terjednek a biztonsági rendszerek, a szakképzett munkaerőre egyre kevesebb helyen van pénz

Fotó: Gecse Noémi

A diákok közti verekedések a legsúlyosabb biztonsági problémák, amelyek a Hargita megyei tanintézetekben előfordulnak, de ilyen események ritkán történnek, a megyei főtanfelügyelő szerint az iskolák számához képest arányaiban nagyon kevés hasonló fegyelmi kihágás adódik. Ugyanakkor a tanintézetek 7 százalékában nem megoldott az őrző-védő feladatok ellátása.

Széchely István

2020. február 07., 21:572020. február 07., 21:57

2020. február 07., 22:022020. február 07., 22:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Előfordulnak ugyan verekedések a diákok között, amikor például kamaszok kapnak hajba, és

rendkívül ritkán megtörténik, hogy a mentőt is ki kell hívni, de ahhoz képest, hogy hány iskola van a megyében, elenyészően kevés a diákok közti agresszió

– számolt be tapasztalatairól lapunknak Demeter Levente. Hargita megye főtanfelügyelője az ilyen eseteket nevezte a biztonságra nézve a legnagyobb problémának, de kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az érintett intézmények lehetőségeikhez képest mindent megtesznek ezek megelőzéséért. A megyei prefektusi hivatal rendszeresen összehívja az iskolai erőszak megelőzése érdekében tevékenykedő bizottságot – amelynek tagjai a tanfelügyelőség, a rendőrség, csendőrség, népegészségügyi igazgatóság és több más intézmény képviselőiből állnak –, legutóbb múlt hónapban tartottak megbeszélést. Ezeken a tanácskozásokon főként a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Az érintett intézmények komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ne legyenek kellemetlen események az iskolák területén, illetve az iskolán kívül, és úgy érzem, hogy Hargita megyében ez jól működik abból a szempontból, hogy tényleg nagyon kevés ilyen eset van. Persze az lenne a legjobb, ha egy sem volna

– fogalmazott a főtanfelügyelő.

Őrzés-védés: van tennivaló

Az őrzés-védés terén is van még tennivaló, ugyanis a tanév kezdetén készült felmérés szerint a 140, önálló jogi személyiséggel rendelkező Hargita megyei tanintézet 7 százalékában ez nem megoldott. Ez iskolaközpontonként több oktatási egységet is jelenthet, és mint Demeter Leventétől megtudtuk, főként vidéki tanintézetekben áll fenn a probléma.

Nincs kapusszolgálatuk, biztonsági kamerás rendszerük, illetve őrző-védő céget sem foglalkoztatnak.

Az oktatási minisztérium elképzelése szerint ennek a feladatnak a megoldása főként az érintett önkormányzatokra hárul, mivel az iskolák nem rendelkeznek megfelelő személyzettel – magyarázta a főtanfelügyelő. Hozzáfűzte azonban, hogy a tanintézetek vezetőségei is igyekeznek orvosolni a hiányosságokat oly módon, hogy például

karbantartókat vagy takarítókat képeztetnek ki őrző-védő feladatok, magyarán a kapusszolgálat ellátásra.

Az önkormányzat e tekintetben anyagi hozzájárulással segítheti az érintett tanintézeteket, vagy ha lehetősége van rá, alkalmazhat szakképzett munkaerőt, esetleg szerződést köthet szakcéggel az iskolai őrző-védő feladatok ellátására – mondta Demeter Levente. Szerinte a legjobb megoldás az volna, ha minden iskolában lenne kapus, de tapasztalata szerint erre egyre kevesebb helyen van pénz, inkább a biztonsági kamera-rendszerek telepítését választják, mert az kevesebb pénzbe kerül.