Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum

19:38

A gólok egyötödét U21-es játékosok szerezték a Szuperliga odavágóin

19:36

Vízszünet lesz Dicsőszentmártonban és Radnóton

19:15

Asztalhoz ültek a Madarasi-Hargita sípályáinak üzemeltetésében érdekelt felek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

A szokásosnál is nagyobb pezsgésre számítanak a segesvári középkori fesztiválon

Mutatványosok, óriások Segesváron. Archív

Fotó: Antal Erika

Minden évben nagy népszerűség kíséri a segesvári középkori fesztivált, ám idén még több érdeklődőre számítanak, hiszen most a rendezvény 25. kiadásához érkeztek. Ahogy Gáll Ernő helyi tanácsos fogalmazott, jó látni ilyenkor azt a nyüzsgést, ami a városban tapasztalható.

Antal Erika

2018. július 25., 12:092018. július 25., 12:09

2018. július 25., 12:102018. július 25., 12:10

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Péntek délután fél ötkor nyitja meg kapuit hivatalosan a 25. Segesvári Középkori Fesztivál, amelynek témája a középkori legendák lesznek. Lovagok és dámák, udvari bohócok és vásári mulattatók, óriások és törpék, furcsa lények vonulnak majd fel a vár utcáin, koncertek, táncbemutatók, vásár várja az idei résztvevőket is. Ahogy Gáll Ernő önkormányzati képviselő lapunk érdeklődésére elmondta, gazdag program várja a Segesvárra látogatókat,

a hangsúly a középkoron van, azt szeretnék bemutatni, milyen volt az az időszak, hogyan éltek, hogyan szórakoztak akkoriban a vár, a város, vagy hasonló települések lakói.

„Ilyenkor nem csak a helyiek, de a környező városok, falvak lakói is itt vannak, sokan jönnek külföldről is, megpezsdül az élet”– fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy sok fiatal Segesváron ad találkát egymásnak, a vakációs programjaikat úgy időzítik az egyetemisták is, hogy ezen a hétvégén a Küküllő-parti városban találkozzanak és a várfalak között töltsék idejüket.

Emberáradat lepi el hétvégén Segesvár szűk utcácskáit. Archív

Fotó: Antal Erika

Sok a visszajáró vendég, a hazaiak mellett, külföldiek is rendszeresen érkeznek, illetve olyanok, akik még nem jártak Segesváron, vagy a középkori fesztiválon.

Nem ritka ilyenkor kínai, japán, indiai érdeklődőket látni a német, olasz, angol, lengyel, svéd, spanyol, orosz, francia vendégek között.

A gazdag program szerint képző- és fotóművészeti, kézműves kiállítások látogathatók, különböző vidékek népviseletét lehet megtekinteni, illetve megvásárolni, korabeli fegyvereket és azok használatát is bemutatják, ruhák, lábbelik, fejfedők a középkori szokásokat idézik.

A zene és a tánc fontos helyet foglal el a rendezvények között, Vajdahunyadról, Gyulafehérvárról, Bukarestből, Ploiești-ről, Craiováról, Brassóból, Szebenből érkeznek az együttesek, zenészek, táncosok, komédiások, de magyarországi, olaszországi, lengyel és spanyol vendégművészek is fellépnek a program szerint.

A pénteken kezdődő és vasárnap estig tartó eseménysorozat a szervezők szerint a legrégebbi középkori fesztivál Romániában. Erre az alkalomra nem csupán a gépkocsiforgalmat zárják ki a várból, de a lacikonyhákat sem ott állítják fel. A vár alatt, egy piactéren lehet enni és inni, fent a falak között csak néhány nyalánkságot lehet majd kapni. Természetesen a vendéglők, éttermek működnek. Hasonlóképpen a vásárok kínálatát is meghatározzák,

bóvlit, ócskaságokat nem forgalmazhatnak, csupán kézműves, népi, hagyományos termékeket.

Mint minden évben, július utolsó vasárnapján emlékeznek a segesvári és környékbeli magyarok Petőfi Sándorra. Gáll Ernő elmondta, a fehéregyházi és segesvári RMDSZ-szervezetek, illetve a Petőfi Sándor Egyesület szervezésében vasárnap délelőtt 9 órakor a Ispán-kútnál koszorúznak, azt követően pedig a református templomban istentiszteletet tartanak, majd fél 12-től a múzeumkertben emlékeznek az 1849. július 31-én, a fehéregyházi csatában elesett költőre.