A székelyek nem kérik: továbbra is alacsony az oltakozási kedv Hargita megyében

Minden emberéletért kár

Tar Gyöngyi rámutatott: miután hétfőtől négy hónapra csökkentették azt az időintervallumot, amely után már kérhető a harmadik dózis beadása, utóbbi iránt nőtt az érdeklődés, de összességében kevesen kérik a vakcinát,

„Az új esetek 25 százaléka oltott vagy újrafertőződött személyeket érint, ez pedig kapaszkodót ad a kételkedőknek, mondván, hogy »na lám-lám, az oltottak is megfertőződnek«. Igen ám, de nem mindegy, hogy milyen formában esnek át a betegségen, ahogy az sem, hogy hányan, mert az új fertőzöttek 75 százaléka még mindig oltatlan és olyan, aki korábban nem esett át a fertőzésen. Azt sem szabad elfelejteni, hogy noha az omikron variáns az esetek többségében nem okoz súlyos tüneteket, mégis követelhet halálos áldozatokat. Múlt héten öt fertőzött vesztette életét a megyében, és bár ez kevesebb, mint ami a negyedik hullámban volt,

– részletezte Tar Gyöngyi.

„Az oltottak esélye továbbra is sokkal magasabb arra, hogy ne szenvedjenek maradandó károsodást, még úgy is, hogy az omikron variáns ellen az oltóanyagok hatékonysága a korábbi 90 helyett csak 70 százalék fölötti. Évtizedek óta oltunk, de például a TBC elleni védőoltást senki sem kérdőjelezte meg, pedig a hatékonysága csak 60-70 százalék közötti.

Nem ebben kell megmutatni a székely virtust, mert áldozatokkal jár, de ennek a felelősségét a kételkedők már nem vállalják át, pedig az oltásellenesség terjesztésével hozzájárulnak a tragédiákhoz” – húzta alá Tar Gyöngyi.

Zárásként azt is kiemelte: ez egy közös felelősségvállalás kellene legyen, amely előre visz egy társadalmat, és nagyon szomorú, ha Hargita megyében ez nincs meg.