A Székely Nemzeti Tanács megalakulásának évfordulóját ünnepelték

A Vártemplomban gyűltek össze szombat délután az EMNT és az SZNT elöljárói és küldöttei, hogy a száz évvel ezelőtti, Kolozsváron megtartott nemzetgyűlésre emlékezzenek, és megerősítsék azt, hogy

továbbra sem mondanak le Székelyföld területi autonómiájáról, folytatják a küzdelmet érte.

Henter György vártemplomi lelkipásztor köszöntötte elsőként az egybegyűlteket és hirdetett igét, majd Tőkés László Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című költeményével kezdte ünnepi beszédét. Elmondta, 1703-ban, 1848-ban, 1956-ban, tehát egyszer minden száz évben talpra áll a nemzet és harcol a jogaiért, hasonlóképpen most is, amikor az önrendelkezés, az autonómia van kitűzve a zászlajára. Az 1918. december 1-i gyulafehérvári nagygyűlésen együtt lakó népekről és nem nemzeti kisebbségekről beszéltek – figyelmeztetett Tőkés, hozzátéve, hogy Sabin Gherman televíziós műsorvezető ma nem a magyarokat tartja a legnagyobb nemzeti kisebbségnek Romániában, hanem az erdélyi románokat.

– hangsúlyozta. Tőkés László rámutatott arra is, hogy az eltelt száz év alatt nem hogy nem történt meg mindaz, amit ígért az új hatalom, de ma már mindennapos a magyarellenesség Romániában. Trianonra a legjobb válasz az autonómia, az, hogy „valamennyi nemzeti közösség önrendelkezhessen” – mondta Tőkés.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke arról beszélt, hogy

a háromszor visszadobott, a székelyföldi autonómiára vonatkozó kezdeményezést, negyedszer is be kell nyújtani,

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott pedig a száz éve elhangzott ígéretekről és azok semmibevételéről értekezett. Szilágyi Zsolt, a 15 évvel ezelőtt újjáalakult SZNT és a megalakult EMNT szerepét hangsúlyozta az autonómiáért folytatott küzdelemben. Mezei János, a Magyar Polgári Párt választmányi elnöke arra mutatott rá, hogy egy ilyen nagyszámú, egyik napról a másikra nemzeti kisebbséggé vált közösséget természetszerűen illeti meg az önrendelkezés joga.

– hangsúlyozta.

Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről.

Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását.

Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak.

Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, a Székelyföld autonómia-statútumtervezetének a kidolgozóját,

aki rossz egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni az ülésen.