A reformáció jelentős kiadványai láthatók a kiállításon

Az intézmény alapgyűjteménye eredendően is szorosan összefügg a reformációval, a protestantizmus kibontakozásával – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Lázok Klára, a könyvtár osztályvezetője. A könyvtáralapító Teleki Sámuel protestáns nagy úr gyűjteménye, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium és a székelykeresztúri Unitárius Kollégium könyvtára is zömében a reformáció tanaihoz kapcsolódó korabeli kötetekből áll, amelyekből egy értékes válogatás várja most az érdeklődőket.

– hangsúlyozta a kiállítás ötletgazdája és kurátora, László Kimpián Annamária, a könyvtár munkatársa. A gyűjtemény ugyanis e szellemi mozgalom csaknem valamennyi, nyomtatásban megjelent fontosabb művét tartalmazza. A kurátor ismertette, hogy miért esett a választása a Deus providebit – Az Úr gondot visel mottóra, amely nem kötődik ugyan szorosan a reformáció korai szakaszához, de a Téka alapítója, Teleki Sámuel és felesége, Bethlen Zsuzsanna állandó jelmondatul használták, számos könyvükbe bejegyezték.

A reformáció 16. századi történetét bemutató, a Teleki Tékában fellelhető kötetek zömét a peregrináló erdélyi diákok hozták haza, így maradtak meg a Teleki Sámuel, a marosvásárhelyi Református, vagy a székelykeresztúri Unitárius Kollégium gyűjteményeiben.

László Kimpián Annamária azt is elmondta a hétvégi megnyitón, feltételezte, hogy bőven lesz kiállítandó anyag, azonban őt is meglepte az a gazdagság, változatosság, amellyel találkozott, mikor hozzálátott a tárlat összeállításához. Az üvegtárlókban látható többek között annak a műnek a másolata, amelyben Szervét Mihály először tárja a nagyközönség elé a Szentháromságról vallott nézeteit. Az 1553-ban napvilágot látott kötetben, a Christianismi Restitutio című munkában Szervét a keresztény hit egyik sarkalatos tézisét, a Szentháromságot és a gyermekkeresztséget tagadja. Tanai miatt halt máglyahalált 1553. október 26-án Genfben. Ugyanott megtekinthető az 1568-ból fennmaradt II. Helvéti Hitvallás, amely a református egyházak egyik alapdokumentumává vált, vagy az 1521 májusában kiadott V. Károly császári ítélete: a wormsi ediktum. Luthert alapvetően azért ítélték el Wormsban, mert nem értett egyet a konstanzi zsinattal, az egyház természetével és a pápaság hatalmával kapcsolatosan. Az ítéletet soha nem foganatosították.

Rotterdami Erasmus 1511-es A balgaság dicsérete, illetve az 1518-as Beszélgetések című munkái is helyet kaptak a tárlókban. Bár Erasmust nem hevítette reformátori szenvedély, vagy elkötelezettség, érzékenységét bántotta a korrupció bűze. Megvetette a tudatlanságot, a babonát, a maradiságot és ezeket akarta felszámolni. S mivel ezeket a bűnöket a lehető legszórakoztatóbban tudta leleplezni, megvetését számtalan olvasónak közvetíthette. Műveinek hatása felmérhetetlen, 1517-re Erasmus egyfajta intézménnyé vált.

Az eleve elrendeltetés Kálvin legismertebbé vált tana. Az 1550-ben megjelent kiadványa is ott látható a kiállításon, amely hétfő kivételével hétköznaponként 10 és 18 óra között, szombat-vasárnap - 10 és 13 óra között látogatható. A belépés a Teleki Tékába díjmentes.