Hirdetés
Hirdetés

A nap, amikor a Szent Kereszt megtalálására emlékezünk

Kézdiszentkereszt a Perkőről •  Fotó: Kocsis Károly

Kézdiszentkereszt a Perkőről

Fotó: Kocsis Károly

Ma van a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe, amikor a világ katolikusai két fontos eseményre emlékeznek: Krisztus keresztjének megtalálására és visszaszerzésére. Számos székelyföldi település templomának, kápolnájának tartják a búcsúját.

Kocsis Károly

2023. szeptember 14., 07:562023. szeptember 14., 07:56

Az első esemény kapcsolódik inkább szeptember 14-hez, ugyanis – az Úr 335. évében – a titulusát viselő Szent Sír-templom felavatásának másnapján mutatták fel Jézus keresztjét a jeruzsálemi tömegnek. A szent ereklyét Nagy Konstantin császár édesanyja, Flavia Iulia Helena, vagy ismertebb nevén Szent Ilona 326-ban találta meg, miután egy Júdás nevű zsidó a fülébe súgta a hollétére vonatkozó, apáról fiúra öröklődő titkos információt.

A hagyomány szerint, mivel a Kálvária földjéből három keresztfát ástak ki, és külön került elő az INRI-tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett, nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Jézus melyiken adta vissza a lelkét.

Hirdetés

Ezért Makárius jeruzsálemi püspök kézenfekvő megoldással rukkolt elő: mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, és amelyiktől meggyógyult, csakis az lehetett az Úr fiáé.

Cima da Conegliano (1459–1518): Konstantinápolyi Szent Ilona •  Fotó: Washingtoni Nemzeti Galéria Galéria

Cima da Conegliano (1459–1518): Konstantinápolyi Szent Ilona

Fotó: Washingtoni Nemzeti Galéria

A császárné a kereszt egy részét és a szögeket elküldte Konstantinápolyba, egy részét Rómába vitte (ahol a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában ma is megtekinthető), a harmadik része, ezüst tartóba foglalva Jeruzsálemben maradt. Ezt később, 614-ben a perzsák elrabolták, ám Hérakleiosz császár 628-ban visszaszerezte, és mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán vitte őrzési helyére.

Ereklyék a nagyvilágban

A szent keresztből a világ számos pontján, így Magyarországon is őriznek ereklyét, méghozzá Győr–Moson–Sopron vármegyei Nyúl község templomában.

Az egyik darabkáját tartalmazó ereklyetartót Mária Terézia 1777-ben, a templom felszentelésekor küldte ajándékba, amit ő azt megelőzően, 1763-ban kapott ajándékba XIII. Kelemen pápától. A fáma szerint a császárnő így akarta meghálálni, amiért 1760-ban, Pannonhalmára tartva épségben megúszott egy súlyosnak tűnő hintóbalesetet, ám valójában csak 1775 júliusában járt először Pannonhalmán, amikorra az új templom építését már elkezdték.

Nemrégiben Ferenc pápa is Jézus keresztjéből származó ereklyét küldött koronázása alkalmából III. Károly brit uralkodónak, aki egyben az anglikán egyház feje.

Ezt beépítették a koronázási menet élén vitt, úgynevezett walesi keresztbe, majd az ország északi részén lévő Llandudno Szentháromság-templomában szentelte fel Andrew John walesi érsek.

A Tyukusz-dombi kápolna •  Fotó: Erőss Miklós/Székely Kalendárium Galéria

A Tyukusz-dombi kápolna

Fotó: Erőss Miklós/Székely Kalendárium

A dolgokat szkeptikusan szemlélők persze gyakran kiszámolják, hogy a világon található rengeteg ereklyéből hány keresztet lehetne összerakni, de ezzel a kérdéssel nem ildomos és nem is érdemes foglalkozni. Ez főként akkor tudatosult bennem, amikor Ecsmiadzin, az örmény Vatikán nemcsak a kereszt egy részét, hanem a Jézust a kereszten oldalba szúró római katona lándzsáját és Noé bárkájának egy deszkáját is őrző katedrálisából majdnem kitessékelt az ilyennemű hitetlenkedés puszta felvetésétől is begerjedő csuhás szerzetes.

Berbécset a juhok közé

No de a távoli Örményországból ugorjunk vissza szűkebb pátriánkba, ahol a régiek tudatában több szabály is kapcsolódott ehhez a naphoz. Ezek közül nem egy mára elveszítette aktualitását, például a háromszéki zabolaiak azon szokása, hogy az ünnepet követő héten kezdték el a burgonyaszedést.

Ma már csak az tartja ilyenkor földjében a termést, aki nem akarja tárolni, és várja az ára emelkedését.

A román bácsok viszont változatlanul a rákövetkező napon eresztik be a berbécset a juhok közé.

Katolikus vidékeken nem vetettek, inkább a lábukat gyógyítgatták, mivel hitük szerint erre ez a nap kínálta a legnagyobb esélyt.

Kilátás a Tyukász-dombi kápolnától •  Fotó: Erőss Miklós/Székely Kalendárium Galéria

Kilátás a Tyukász-dombi kápolnától

Fotó: Erőss Miklós/Székely Kalendárium

A moldvai magyarok körében úgy tartották, ha szentkeresztkor jó idő van, nem esik le a hóharmat, akkor hosszú őszre lehet számítani. Diószénben sokáig élt az a hiedelem, miszerint napja után nem jó kígyót látni, Magyarfaluban meg egyenesen azt mondták, az ilyen kígyót meg kell ütni, „mert az azért bújt ki, mert nem akar többet élni”.

Főként a román közösségekben vélték úgy, ettől a naptól a föld újra bezáródik a rovarok, kígyók és egerek elől.

Halász Péter Pusztinán jegyezte le a következő, gyógyítással kapcsolatos receptet:

Idézet
Szentkereszt napján üsd fel a kicsi borjúnak, amelyik még csak szopik, a ganyéját oda a falra az istállóban. Abból aztán levesznek egy darabocskát, mikor meg van száradva, meggyújtsák a szentelt gyertyával, s megfüstölik a beteg gyermek fülit.” Másik adtaközlője ezt azzal egészítette ki, hogy „a ganyét meggyújtják, s belécsomborítják egy kendervászonba. A füstjét ráhajtod háromszor visszafelé, aztán elveted napszentületre. Ha valakinek fájt a füle, akkor onnan levették, megsütték, megmelegítették, s betették a fülébe.”

Ez idő tájt a hóharmatot azért is ildomos figyelni, mert a gyimesiek szerint ahány nappal Szent Mihály előtt leesik, annyi nappal Karácsony előtt kezd hullani a hó. Közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy holnap, Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén Szűz Mária anyai fájdalmára emlékeznek a katolikusok, de akár a nem hívők is felidézhetik magukban az Ómagyar Mária-siralomként közismert első magyar verset.

A csíkszeredai Szent Kereszt-templom •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A csíkszeredai Szent Kereszt-templom

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön és közvetlen vonzáskörében a következő helységekben szenteltek templomot, kápolnát vagy keresztet Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére: Abafája, Bodfalu, Brassó (Szent Kereszt-templom; a magyar nyelvű ünnepi szentmise 19 órakor kezdődik), Búzásbesenyő, Csíkmadaras (Madarasi–Hargita), Csíkszentgyörgy, Csíkszereda (Szent Kereszt-templom; a búcsús ünnepi nagymise 11 órakor kezdődik), Előpatak (1848-49-ben épült kápolna), Fancsal, Gyergyóalfalu (Bucsin-tető), Gyimesbükk (Bálványos), Gyulakuta, Hargitafürdő (a szokásos ünnepi szentmise szeptember 16-án, szombaton 12 órakor lesz az adótorony melletti kettős keresztnél), Kelementelke, Libán, Maroscsesztve, Mikefalva, Nagysármás, Székelykeresztúr (búcsú 17 órától), Szováta (Tyukász-domb), Zabola. Nevét olyan települések viselik, mint például Kézdiszentkereszt vagy Szentkeresztbánya.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 12., csütörtök

Sok az RSV-fertőzés, tele vannak a gyermekgyógyászati osztályok

Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.

Sok az RSV-fertőzés, tele vannak a gyermekgyógyászati osztályok
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Nacsa Lőrinc Gyergyószentmiklóson: támogatások és választási regisztráció a fókuszban

Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.

Nacsa Lőrinc Gyergyószentmiklóson: támogatások és választási regisztráció a fókuszban
2026. február 12., csütörtök

Turisztikai szakember: 12 hónapból tízben visszaesést könyveltek el a romániai belföldi turizmusban

Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Turisztikai szakember: 12 hónapból tízben visszaesést könyveltek el a romániai belföldi turizmusban
2026. február 12., csütörtök

Maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg Alsósófalva utcáit a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón

Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.

Maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg Alsósófalva utcáit a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Az adóemelések ellen tüntettek országszerte az AUR hívei

A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.

Az adóemelések ellen tüntettek országszerte az AUR hívei
2026. február 12., csütörtök

Nem fogja támogatni az állami fizetések „fűnyíróelv szerinti csökkentését” a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.

Nem fogja támogatni az állami fizetések „fűnyíróelv szerinti csökkentését” a PSD
2026. február 12., csütörtök

Nyolcezer lej értékben lovasítottak meg ingóságokat, őrizetbe kerültek

Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.

Nyolcezer lej értékben lovasítottak meg ingóságokat, őrizetbe kerültek
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Neurodiverzitás a középpontban: szakmai eseményt szerveznek Marosvásárhelyen

Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.

Neurodiverzitás a középpontban: szakmai eseményt szerveznek Marosvásárhelyen
2026. február 12., csütörtök

Közösségfejlesztési egyesületet hozott létre a sepsiszentgyörgyi és a megyei önkormányzat

A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.

Közösségfejlesztési egyesületet hozott létre a sepsiszentgyörgyi és a megyei önkormányzat
2026. február 12., csütörtök

Átszervezi az őrszolgálatát a Hargita megyei csendőrség a személyzethiány enyhítésére

Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.

Átszervezi az őrszolgálatát a Hargita megyei csendőrség a személyzethiány enyhítésére
Hirdetés