Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:40

Nem jött ki jól az adok-kapokból a Marosvásárhelyi VSK

21:12

Az ösztöndíjak legfőbb feltételei: iskolalátogatás és tízes magaviseleti jegy

20:56

Közvitán a tervezet: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük legtöbb 70 százaléka lehet

20:23

Katona Lórántot bízták meg a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség ideiglenes vezetésével

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Már ma megjöhet a tél

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Fegyelmi vizsgálatot indítottak a fogászati beavatkozás közben elhunyt lány ügyében, a miniszter is megszólalt

A nap, amikor a Szent Kereszt megtalálására emlékezünk

Kézdiszentkereszt a Perkőről

Fotó: Kocsis Károly

Ma van a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe, amikor a világ katolikusai két fontos eseményre emlékeznek: Krisztus keresztjének megtalálására és visszaszerzésére. Számos székelyföldi település templomának, kápolnájának tartják a búcsúját.

Kocsis Károly

2023. szeptember 14., 07:562023. szeptember 14., 07:56

Az első esemény kapcsolódik inkább szeptember 14-hez, ugyanis – az Úr 335. évében – a titulusát viselő Szent Sír-templom felavatásának másnapján mutatták fel Jézus keresztjét a jeruzsálemi tömegnek. A szent ereklyét Nagy Konstantin császár édesanyja, Flavia Iulia Helena, vagy ismertebb nevén Szent Ilona 326-ban találta meg, miután egy Júdás nevű zsidó a fülébe súgta a hollétére vonatkozó, apáról fiúra öröklődő titkos információt.

A hagyomány szerint, mivel a Kálvária földjéből három keresztfát ástak ki, és külön került elő az INRI-tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett, nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Jézus melyiken adta vissza a lelkét.

Ezért Makárius jeruzsálemi püspök kézenfekvő megoldással rukkolt elő: mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, és amelyiktől meggyógyult, csakis az lehetett az Úr fiáé.

Cima da Conegliano (1459–1518): Konstantinápolyi Szent Ilona

Fotó: Washingtoni Nemzeti Galéria

A császárné a kereszt egy részét és a szögeket elküldte Konstantinápolyba, egy részét Rómába vitte (ahol a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában ma is megtekinthető), a harmadik része, ezüst tartóba foglalva Jeruzsálemben maradt. Ezt később, 614-ben a perzsák elrabolták, ám Hérakleiosz császár 628-ban visszaszerezte, és mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán vitte őrzési helyére.

Ereklyék a nagyvilágban

A szent keresztből a világ számos pontján, így Magyarországon is őriznek ereklyét, méghozzá Győr–Moson–Sopron vármegyei Nyúl község templomában.

Az egyik darabkáját tartalmazó ereklyetartót Mária Terézia 1777-ben, a templom felszentelésekor küldte ajándékba, amit ő azt megelőzően, 1763-ban kapott ajándékba XIII. Kelemen pápától. A fáma szerint a császárnő így akarta meghálálni, amiért 1760-ban, Pannonhalmára tartva épségben megúszott egy súlyosnak tűnő hintóbalesetet, ám valójában csak 1775 júliusában járt először Pannonhalmán, amikorra az új templom építését már elkezdték.

Nemrégiben Ferenc pápa is Jézus keresztjéből származó ereklyét küldött koronázása alkalmából III. Károly brit uralkodónak, aki egyben az anglikán egyház feje.

Ezt beépítették a koronázási menet élén vitt, úgynevezett walesi keresztbe, majd az ország északi részén lévő Llandudno Szentháromság-templomában szentelte fel Andrew John walesi érsek.

A Tyukusz-dombi kápolna

Fotó: Erőss Miklós/Székely Kalendárium

A dolgokat szkeptikusan szemlélők persze gyakran kiszámolják, hogy a világon található rengeteg ereklyéből hány keresztet lehetne összerakni, de ezzel a kérdéssel nem ildomos és nem is érdemes foglalkozni. Ez főként akkor tudatosult bennem, amikor Ecsmiadzin, az örmény Vatikán nemcsak a kereszt egy részét, hanem a Jézust a kereszten oldalba szúró római katona lándzsáját és Noé bárkájának egy deszkáját is őrző katedrálisából majdnem kitessékelt az ilyennemű hitetlenkedés puszta felvetésétől is begerjedő csuhás szerzetes.

Berbécset a juhok közé

No de a távoli Örményországból ugorjunk vissza szűkebb pátriánkba, ahol a régiek tudatában több szabály is kapcsolódott ehhez a naphoz. Ezek közül nem egy mára elveszítette aktualitását, például a háromszéki zabolaiak azon szokása, hogy az ünnepet követő héten kezdték el a burgonyaszedést.

Ma már csak az tartja ilyenkor földjében a termést, aki nem akarja tárolni, és várja az ára emelkedését.

A román bácsok viszont változatlanul a rákövetkező napon eresztik be a berbécset a juhok közé.

Katolikus vidékeken nem vetettek, inkább a lábukat gyógyítgatták, mivel hitük szerint erre ez a nap kínálta a legnagyobb esélyt.

Kilátás a Tyukász-dombi kápolnától

Fotó: Erőss Miklós/Székely Kalendárium

A moldvai magyarok körében úgy tartották, ha szentkeresztkor jó idő van, nem esik le a hóharmat, akkor hosszú őszre lehet számítani. Diószénben sokáig élt az a hiedelem, miszerint napja után nem jó kígyót látni, Magyarfaluban meg egyenesen azt mondták, az ilyen kígyót meg kell ütni, „mert az azért bújt ki, mert nem akar többet élni”.

Főként a román közösségekben vélték úgy, ettől a naptól a föld újra bezáródik a rovarok, kígyók és egerek elől.

Halász Péter Pusztinán jegyezte le a következő, gyógyítással kapcsolatos receptet:

Szentkereszt napján üsd fel a kicsi borjúnak, amelyik még csak szopik, a ganyéját oda a falra az istállóban. Abból aztán levesznek egy darabocskát, mikor meg van száradva, meggyújtsák a szentelt gyertyával, s megfüstölik a beteg gyermek fülit.” Másik adtaközlője ezt azzal egészítette ki, hogy „a ganyét meggyújtják, s belécsomborítják egy kendervászonba. A füstjét ráhajtod háromszor visszafelé, aztán elveted napszentületre. Ha valakinek fájt a füle, akkor onnan levették, megsütték, megmelegítették, s betették a fülébe.”

Ez idő tájt a hóharmatot azért is ildomos figyelni, mert a gyimesiek szerint ahány nappal Szent Mihály előtt leesik, annyi nappal Karácsony előtt kezd hullani a hó. Közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy holnap, Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén Szűz Mária anyai fájdalmára emlékeznek a katolikusok, de akár a nem hívők is felidézhetik magukban az Ómagyar Mária-siralomként közismert első magyar verset.

A csíkszeredai Szent Kereszt-templom

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön és közvetlen vonzáskörében a következő helységekben szenteltek templomot, kápolnát vagy keresztet Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére: Abafája, Bodfalu, Brassó (Szent Kereszt-templom; a magyar nyelvű ünnepi szentmise 19 órakor kezdődik), Búzásbesenyő, Csíkmadaras (Madarasi–Hargita), Csíkszentgyörgy, Csíkszereda (Szent Kereszt-templom; a búcsús ünnepi nagymise 11 órakor kezdődik), Előpatak (1848-49-ben épült kápolna), Fancsal, Gyergyóalfalu (Bucsin-tető), Gyimesbükk (Bálványos), Gyulakuta, Hargitafürdő (a szokásos ünnepi szentmise szeptember 16-án, szombaton 12 órakor lesz az adótorony melletti kettős keresztnél), Kelementelke, Libán, Maroscsesztve, Mikefalva, Nagysármás, Székelykeresztúr (búcsú 17 órától), Szováta (Tyukász-domb), Zabola. Nevét olyan települések viselik, mint például Kézdiszentkereszt vagy Szentkeresztbánya.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék Egyház