
Bemutatták Hollósy Simon Az ablaknál című alkotását csütörtök délután a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. Az alkotást a közelmúltban vásárolta meg a Maros Megyei Múzeum.
2018. május 03., 19:242018. május 03., 19:24
Hollósy (1857–1918) halálának 100. évfordulóján emlékezett meg a Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület a nagy magyar festőművész munkásságáról. A Kultúrpalota kistermében Bordi Géza művészettörténész, tanár tartott előadást.
A magyar-örmény származású, máramarosszigeti Hollósy Simon művész és tanár volt. Legjelentősebb eredménye annak a nyári művészeti tábornak a megalapítása, amely 1896-ban kezdte el működését és igazi művészeti mozgalommá nőtte ki magát, később a művészettörténetben a nagybányai Művésztelep néven maradt ismert.
Hollósy azt vallotta, hogy a művészetet fel kell szabadítani a szabályok béklyója alól, közelebb kell vinni a természethez, mert csak így jöhet létre eredeti, hiteles művészet. Hollósy naturalista beütésű realista festészete 1896-tól új irányzattá vált, az általa meghonosított plein-air-t az egész művésztelep követte.
Az ablaknál című festményét kifinomult hangulat jellemzi, amit az ismétlődő, egymás melletti és egymásra tevődő, majdnem monokróm okker és barna árnyalatok teremtenek meg. Bár a műhelyében festette meg, szabadtéri fényre jellemző frissesség övezi. Nem a téma teszi értékessé a festményt, hanem az a különös fény, amely behatol az ablakokon keresztül a helyiségbe, diszkréten megvilágítva az egymással beszélgető két alakot, felerősítve az érzelmeket. Az ábrázolási módból kitűnik, hogy a formális rajztechnika és a színhasználat alapos ismerete egy valódi, mélyen személyes képzőművészeti nyelvezet megteremtését eredményezte. A festményt 2017-ben vásárolta meg a múzeum.
Az ablaknál című festmény május 17-től lesz látható a Kultúrpalota harmadik emeletén található Magyar Galériában. Fülöp Tímea, a Kultúrpalota osztályvezetője lapunknak elmondta, jelenleg dolgoznak a galéria kibővítésén és átrendezésén. A harmadik emelet bal oldalán a kiállítóterem előtti teret egy üvegfallal különítették el a lépcsőháztól, amelyet biztonsági rendszerrel is ellátnak és amely lehetőséget ad további műalkotások kiállítására is. Fülöp Tímea azt is elmondta, idén május 18. és 20. között szervezik meg a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot, amely során a képtár, a magyar és a román galéria, illetve a megyei múzeum Kultúrpalotában található részlegei is hosszabbított program szerint lesznek látogathatók. Május 19-én, szombaton éjjel 2 óráig tartanak nyitva, lehetőséget nyújtva valamennyi érdeklődőnek, hogy jelképes áron vásárolt belépőért végiglátogassa az összes látnivalót.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!