Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:07

Megvédte bajnoki címét a Gyergyói Hoki Klub U20-as csapata

21:01

Ideges városlakók, akik nem jogosultak a kályhák roncsprogramjára

19:40

Ássák a tanuszoda alapját Székelykeresztúron

19:32

Veszélytelen a bukaresti közintézményeknek küldött gyanús anyag

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Mindkét sofőr meghalt, amikor összeütközött a két kamion

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Széfet loptak egy Hargita megyei lakásból

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Zöldövezetet alakítottak ki, ám ezt nem becsülték meg a lakók

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Elsorvasztanák a székelyudvarhelyi helyi rendőrséget?

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

A minimálbér emelkedése csődbe viheti a kisvállalkozókat

Fotó: Barabás Ákos

Másodjára emelte meg az országos bruttó minimálbért az elmúlt hat hónapban a kormány, ami jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások számára, illetve a munkaerőhiány és az infláció növekedésére.

Szilágyi Katalin

2024. október 21., 10:222024. október 21., 10:22

2024. október 21., 10:362024. október 21., 10:36

Míg júliustól 3300 lejről 3700 lejre emelte a kormány a bruttó minimálbért, 2025. január elsejétől ez az összeg 4050 lejre nő.

korábban írtuk

Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai tanácskozását követően.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert

az országos minimálbérnek az európai minimálbér 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie.

Romániában körülbelül 760 ezer alkalmazott van minimálbéren, az országos alkalmazottaknak a tizenöt százaléka. „Korábban ennél nagyobb volt az arány, csak most van egy olyan jogszabály, hogy amennyiben

valaki két évnél többet dolgozik egy cégnél, akkor két év után már nem lehet minimálbéren alkalmazni”

– magyarázza Szilágyi István gazdasági szakértő.

korábban írtuk

Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – reagált szerdán a kormány aznapi bejelentésére a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.

Növekvő infláció

„A minimálbér emelkedésével a vállalkozók magasabb fizetést kell adjanak az alkalmazottaknak, amivel

megnövekedik a munkaerő költsége, ezért ilyenkor drágítaniuk kell a termékeiket vagy szolgáltatásaikat”

– vezeti le az új határozat következményeit a szakértő.

Fotó: Barabás Ákos

Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, akkor indokolt a béremelés egy jól működő gazdasági környezetben, amikor a vállalkozók plusz jövedelmet tudnak megvalósítani. „Ez akkor lehetséges, ha megemelik a termékeik árát 15-30 százalékkal, amiből béremelésre is tudnak fordítani.

Mivel a nyersanyagárak a közelmúltban megemelkedtek, ebből kifolyólag a termékek árai újra nőttek, ha még egy termékárnövekedést produkál a vállalkozó, könnyen csődbe mehet”

– fogalmazott. Szerinte kevés az a szektor az országban, amelyik ezt a luxust megengedheti magának.

Növekvő munkaerőhiány, csőd szélén a kis- és középvállalkozások

A bruttó minimálbér-emelés automatikusan azt generálja, hogy elbocsátások következnek, kevesebb alkalmazott fogja elvégezni ugyanazt a munkát, és az a kisvállalkozás, amelyik semmiképpen nem tudja megtartani az alkalmazottjait, könnyen csődbe megy”

– vetítette előre az iparkamara elnöke.

Szerinte ez a határozat nyolcvan százalékban azokat a kis cégeket érinti, akik termelnek – többek között a textilipart –, nyilván a piacvezető multinacionális vállalkozásokat nem.

Ahhoz, hogy indokolt lehessen a minimálbér ilyen léptékű növekedése, ez idő alatt 35 százalékot kellett volna növekedjen a gazdaság”

– emelte ki Balási.

korábban írtuk

Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent

Mintegy 1,8 millió alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Czine Zsolt-Attila, az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint

akkor lenne rendben a minimálbér emelkedése, ha a vállalkozóknak is kedvező lenne adózás szempontjából.

„Természetesen kell emelkedjen az életszínvonal, amit a vállalkozók is támogatnak, de nincs egy olyan hosszútávú stratégiája ennek a döntésnek, ami a vállalkozókat is védené, csak drasztikusan diktálják az új törvényeket, ami kissé kaotikus. Nem biztos, hogy a kisvállalkozók többsége ezt meg fogja bírni, lehet egy olyan kihatása ennek, hogy több kisvállalkozó lakatot fog tenni a vállalkozására” – fejtette ki, hozzátéve, hogy

az újabb emelés január elsejétől alkalmazottanként 350 lejjel terheli meg a vállalkozások költségvetését.

Fotó: Barabás Ákos

„A változásokat jó lenne időben tudni”

A kiszámíthatóságot is veszélyezteti a vállalkozói szférában, hogy évente többször emel bruttó minimálbért a kormány, hiszen a cégek nem tudnak előre tervezni a költségvetéssel. „A változásokat jó lenne időben tudni, mert hanem nem tudsz felkészülni” – mondja Szilágyi István. Egy európai uniós előírás szerint

2024-ben a minimálbérnek minden tagállamban el kell érnie az átlagfizetés felét.

„A mostani adatok alapján ez a 450 lejes bruttó minimálbér-emelés – amit most bejelentettek – körülbelül pont ott is lesz. Ez nem a miniszterelnök feladata lett volna, hogy most minimálbért egyeztessen, csak hát választási kampány van, úgyhogy azért van most bedobva.

Az Európai Unió azt kéri, hogy legyen átlátható és valamihez köthető – például termelékenységhez – ez a minimálbér, de nagyjából szerintem ennek az uniós irányelvnek a következtében ezt az összeget elértük volna úgy is, hogyha most nem dobják be”

– fejtegette Szilágyi István.

Szerinte ezekre a változásokra a vállalkozók már nem tudnak felkészülni, csak alkalmazkodni.

Az alkalmazkodásnak az egyik része, hogy ők is árat kell emeljenek. Hogyha nem tudnak árat emelni, akkor át kell szervezzék, például leépítsenek az alkalmazottak közül”

– vetítette előre a legrosszabb forgatókönyvet.

A bruttó minimálbér emelése mindezek mellett az államnak is kedvez, hiszen körülbelül tíz százalékkal több adó folyik be a kis- és középvállalkozások büdzséjéből.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék Gazdaság