Hirdetés
Hirdetés

A minimálbér emelkedése csődbe viheti a kisvállalkozókat

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Másodjára emelte meg az országos bruttó minimálbért az elmúlt hat hónapban a kormány, ami jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások számára, illetve a munkaerőhiány és az infláció növekedésére.

Szilágyi Katalin

2024. október 21., 10:222024. október 21., 10:22

2024. október 21., 10:362024. október 21., 10:36

Míg júliustól 3300 lejről 3700 lejre emelte a kormány a bruttó minimálbért, 2025. január elsejétől ez az összeg 4050 lejre nő.

korábban írtuk

Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól
Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai tanácskozását követően.

Hirdetés

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert

az országos minimálbérnek az európai minimálbér 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie.

Romániában körülbelül 760 ezer alkalmazott van minimálbéren, az országos alkalmazottaknak a tizenöt százaléka. „Korábban ennél nagyobb volt az arány, csak most van egy olyan jogszabály, hogy amennyiben

Idézet
valaki két évnél többet dolgozik egy cégnél, akkor két év után már nem lehet minimálbéren alkalmazni”

– magyarázza Szilágyi István gazdasági szakértő.

korábban írtuk

Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével
Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – reagált szerdán a kormány aznapi bejelentésére a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.

Növekvő infláció

„A minimálbér emelkedésével a vállalkozók magasabb fizetést kell adjanak az alkalmazottaknak, amivel

Idézet
megnövekedik a munkaerő költsége, ezért ilyenkor drágítaniuk kell a termékeiket vagy szolgáltatásaikat”

– vezeti le az új határozat következményeit a szakértő.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, akkor indokolt a béremelés egy jól működő gazdasági környezetben, amikor a vállalkozók plusz jövedelmet tudnak megvalósítani. „Ez akkor lehetséges, ha megemelik a termékeik árát 15-30 százalékkal, amiből béremelésre is tudnak fordítani.

Idézet
Mivel a nyersanyagárak a közelmúltban megemelkedtek, ebből kifolyólag a termékek árai újra nőttek, ha még egy termékárnövekedést produkál a vállalkozó, könnyen csődbe mehet”

– fogalmazott. Szerinte kevés az a szektor az országban, amelyik ezt a luxust megengedheti magának.

Növekvő munkaerőhiány, csőd szélén a kis- és középvállalkozások

Idézet
A bruttó minimálbér-emelés automatikusan azt generálja, hogy elbocsátások következnek, kevesebb alkalmazott fogja elvégezni ugyanazt a munkát, és az a kisvállalkozás, amelyik semmiképpen nem tudja megtartani az alkalmazottjait, könnyen csődbe megy”
– vetítette előre az iparkamara elnöke.

Szerinte ez a határozat nyolcvan százalékban azokat a kis cégeket érinti, akik termelnek – többek között a textilipart –, nyilván a piacvezető multinacionális vállalkozásokat nem.

Idézet
Ahhoz, hogy indokolt lehessen a minimálbér ilyen léptékű növekedése, ez idő alatt 35 százalékot kellett volna növekedjen a gazdaság”

– emelte ki Balási.

korábban írtuk

Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent
Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent

Mintegy 1,8 millió alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Czine Zsolt-Attila, az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint

akkor lenne rendben a minimálbér emelkedése, ha a vállalkozóknak is kedvező lenne adózás szempontjából.

„Természetesen kell emelkedjen az életszínvonal, amit a vállalkozók is támogatnak, de nincs egy olyan hosszútávú stratégiája ennek a döntésnek, ami a vállalkozókat is védené, csak drasztikusan diktálják az új törvényeket, ami kissé kaotikus. Nem biztos, hogy a kisvállalkozók többsége ezt meg fogja bírni, lehet egy olyan kihatása ennek, hogy több kisvállalkozó lakatot fog tenni a vállalkozására” – fejtette ki, hozzátéve, hogy

az újabb emelés január elsejétől alkalmazottanként 350 lejjel terheli meg a vállalkozások költségvetését.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„A változásokat jó lenne időben tudni”

A kiszámíthatóságot is veszélyezteti a vállalkozói szférában, hogy évente többször emel bruttó minimálbért a kormány, hiszen a cégek nem tudnak előre tervezni a költségvetéssel. „A változásokat jó lenne időben tudni, mert hanem nem tudsz felkészülni” – mondja Szilágyi István. Egy európai uniós előírás szerint

2024-ben a minimálbérnek minden tagállamban el kell érnie az átlagfizetés felét.

„A mostani adatok alapján ez a 450 lejes bruttó minimálbér-emelés – amit most bejelentettek – körülbelül pont ott is lesz. Ez nem a miniszterelnök feladata lett volna, hogy most minimálbért egyeztessen, csak hát választási kampány van, úgyhogy azért van most bedobva.

Idézet
Az Európai Unió azt kéri, hogy legyen átlátható és valamihez köthető – például termelékenységhez – ez a minimálbér, de nagyjából szerintem ennek az uniós irányelvnek a következtében ezt az összeget elértük volna úgy is, hogyha most nem dobják be”

– fejtegette Szilágyi István.

Szerinte ezekre a változásokra a vállalkozók már nem tudnak felkészülni, csak alkalmazkodni.

Idézet
Az alkalmazkodásnak az egyik része, hogy ők is árat kell emeljenek. Hogyha nem tudnak árat emelni, akkor át kell szervezzék, például leépítsenek az alkalmazottak közül”

– vetítette előre a legrosszabb forgatókönyvet.

A bruttó minimálbér emelése mindezek mellett az államnak is kedvez, hiszen körülbelül tíz százalékkal több adó folyik be a kis- és középvállalkozások büdzséjéből.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 13., csütörtök

Drón maradványait filmezték le turisták egy costinești-i strandon

Riasztást rendeltek el csütörtökön reggel az egyik costinești-i strandon, miután a turisták egy drón maradványait fedezték fel a tenger vizében, nagyon közel a parthoz. A hatóságok most intézkednek.

Drón maradványait filmezték le turisták egy costinești-i strandon
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

Megkezdték a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállítását

A Nuclearelectrica csütörtök reggel megkezdte a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását.

Megkezdték a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállítását
2026. augusztus 13., csütörtök

Szabadlábon védekezhet a Brassóban három turistát elgázoló sofőr

Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.

Szabadlábon védekezhet a Brassóban három turistát elgázoló sofőr
2026. augusztus 13., csütörtök

Benézett Romániába is mára virradóan az a harci drón, amely végül Ukrajnában robbanhatott fel

A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.

Benézett Romániába is mára virradóan az a harci drón, amely végül Ukrajnában robbanhatott fel
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely

Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely
2026. augusztus 12., szerda

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után

Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után
2026. augusztus 12., szerda

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás

Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten

Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten
2026. augusztus 12., szerda

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát

Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát
2026. augusztus 12., szerda

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 

Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 
Hirdetés