Hirdetés
Hirdetés

A minimálbér emelkedése csődbe viheti a kisvállalkozókat

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Másodjára emelte meg az országos bruttó minimálbért az elmúlt hat hónapban a kormány, ami jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások számára, illetve a munkaerőhiány és az infláció növekedésére.

Szilágyi Katalin

2024. október 21., 10:222024. október 21., 10:22

2024. október 21., 10:362024. október 21., 10:36

Míg júliustól 3300 lejről 3700 lejre emelte a kormány a bruttó minimálbért, 2025. január elsejétől ez az összeg 4050 lejre nő.

korábban írtuk

Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól
Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai tanácskozását követően.

Hirdetés

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert

az országos minimálbérnek az európai minimálbér 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie.

Romániában körülbelül 760 ezer alkalmazott van minimálbéren, az országos alkalmazottaknak a tizenöt százaléka. „Korábban ennél nagyobb volt az arány, csak most van egy olyan jogszabály, hogy amennyiben

Idézet
valaki két évnél többet dolgozik egy cégnél, akkor két év után már nem lehet minimálbéren alkalmazni”

– magyarázza Szilágyi István gazdasági szakértő.

korábban írtuk

Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével
Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – reagált szerdán a kormány aznapi bejelentésére a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.

Növekvő infláció

„A minimálbér emelkedésével a vállalkozók magasabb fizetést kell adjanak az alkalmazottaknak, amivel

Idézet
megnövekedik a munkaerő költsége, ezért ilyenkor drágítaniuk kell a termékeiket vagy szolgáltatásaikat”

– vezeti le az új határozat következményeit a szakértő.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, akkor indokolt a béremelés egy jól működő gazdasági környezetben, amikor a vállalkozók plusz jövedelmet tudnak megvalósítani. „Ez akkor lehetséges, ha megemelik a termékeik árát 15-30 százalékkal, amiből béremelésre is tudnak fordítani.

Idézet
Mivel a nyersanyagárak a közelmúltban megemelkedtek, ebből kifolyólag a termékek árai újra nőttek, ha még egy termékárnövekedést produkál a vállalkozó, könnyen csődbe mehet”

– fogalmazott. Szerinte kevés az a szektor az országban, amelyik ezt a luxust megengedheti magának.

Növekvő munkaerőhiány, csőd szélén a kis- és középvállalkozások

Idézet
A bruttó minimálbér-emelés automatikusan azt generálja, hogy elbocsátások következnek, kevesebb alkalmazott fogja elvégezni ugyanazt a munkát, és az a kisvállalkozás, amelyik semmiképpen nem tudja megtartani az alkalmazottjait, könnyen csődbe megy”
– vetítette előre az iparkamara elnöke.

Szerinte ez a határozat nyolcvan százalékban azokat a kis cégeket érinti, akik termelnek – többek között a textilipart –, nyilván a piacvezető multinacionális vállalkozásokat nem.

Idézet
Ahhoz, hogy indokolt lehessen a minimálbér ilyen léptékű növekedése, ez idő alatt 35 százalékot kellett volna növekedjen a gazdaság”

– emelte ki Balási.

korábban írtuk

Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent
Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent

Mintegy 1,8 millió alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Czine Zsolt-Attila, az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint

akkor lenne rendben a minimálbér emelkedése, ha a vállalkozóknak is kedvező lenne adózás szempontjából.

„Természetesen kell emelkedjen az életszínvonal, amit a vállalkozók is támogatnak, de nincs egy olyan hosszútávú stratégiája ennek a döntésnek, ami a vállalkozókat is védené, csak drasztikusan diktálják az új törvényeket, ami kissé kaotikus. Nem biztos, hogy a kisvállalkozók többsége ezt meg fogja bírni, lehet egy olyan kihatása ennek, hogy több kisvállalkozó lakatot fog tenni a vállalkozására” – fejtette ki, hozzátéve, hogy

az újabb emelés január elsejétől alkalmazottanként 350 lejjel terheli meg a vállalkozások költségvetését.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„A változásokat jó lenne időben tudni”

A kiszámíthatóságot is veszélyezteti a vállalkozói szférában, hogy évente többször emel bruttó minimálbért a kormány, hiszen a cégek nem tudnak előre tervezni a költségvetéssel. „A változásokat jó lenne időben tudni, mert hanem nem tudsz felkészülni” – mondja Szilágyi István. Egy európai uniós előírás szerint

2024-ben a minimálbérnek minden tagállamban el kell érnie az átlagfizetés felét.

„A mostani adatok alapján ez a 450 lejes bruttó minimálbér-emelés – amit most bejelentettek – körülbelül pont ott is lesz. Ez nem a miniszterelnök feladata lett volna, hogy most minimálbért egyeztessen, csak hát választási kampány van, úgyhogy azért van most bedobva.

Idézet
Az Európai Unió azt kéri, hogy legyen átlátható és valamihez köthető – például termelékenységhez – ez a minimálbér, de nagyjából szerintem ennek az uniós irányelvnek a következtében ezt az összeget elértük volna úgy is, hogyha most nem dobják be”

– fejtegette Szilágyi István.

Szerinte ezekre a változásokra a vállalkozók már nem tudnak felkészülni, csak alkalmazkodni.

Idézet
Az alkalmazkodásnak az egyik része, hogy ők is árat kell emeljenek. Hogyha nem tudnak árat emelni, akkor át kell szervezzék, például leépítsenek az alkalmazottak közül”

– vetítette előre a legrosszabb forgatókönyvet.

A bruttó minimálbér emelése mindezek mellett az államnak is kedvez, hiszen körülbelül tíz százalékkal több adó folyik be a kis- és középvállalkozások büdzséjéből.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók

Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár
2026. január 22., csütörtök

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében

Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében
2026. január 22., csütörtök

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat

A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat
2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
2026. január 22., csütörtök

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben

Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben
2026. január 22., csütörtök

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását

A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását
2026. január 22., csütörtök

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre

A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre
Hirdetés