
Fotó: Barabás Ákos
Másodjára emelte meg az országos bruttó minimálbért az elmúlt hat hónapban a kormány, ami jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások számára, illetve a munkaerőhiány és az infláció növekedésére.
2024. október 21., 10:222024. október 21., 10:22
2024. október 21., 10:362024. október 21., 10:36
Míg júliustól 3300 lejről 3700 lejre emelte a kormány a bruttó minimálbért, 2025. január elsejétől ez az összeg 4050 lejre nő.

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai tanácskozását követően.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert
Romániában körülbelül 760 ezer alkalmazott van minimálbéren, az országos alkalmazottaknak a tizenöt százaléka. „Korábban ennél nagyobb volt az arány, csak most van egy olyan jogszabály, hogy amennyiben
– magyarázza Szilágyi István gazdasági szakértő.

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – reagált szerdán a kormány aznapi bejelentésére a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
„A minimálbér emelkedésével a vállalkozók magasabb fizetést kell adjanak az alkalmazottaknak, amivel
– vezeti le az új határozat következményeit a szakértő.
Fotó: Barabás Ákos
Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, akkor indokolt a béremelés egy jól működő gazdasági környezetben, amikor a vállalkozók plusz jövedelmet tudnak megvalósítani. „Ez akkor lehetséges, ha megemelik a termékeik árát 15-30 százalékkal, amiből béremelésre is tudnak fordítani.
– fogalmazott. Szerinte kevés az a szektor az országban, amelyik ezt a luxust megengedheti magának.
Szerinte ez a határozat nyolcvan százalékban azokat a kis cégeket érinti, akik termelnek – többek között a textilipart –, nyilván a piacvezető multinacionális vállalkozásokat nem.
– emelte ki Balási.

Mintegy 1,8 millió alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Czine Zsolt-Attila, az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint
„Természetesen kell emelkedjen az életszínvonal, amit a vállalkozók is támogatnak, de nincs egy olyan hosszútávú stratégiája ennek a döntésnek, ami a vállalkozókat is védené, csak drasztikusan diktálják az új törvényeket, ami kissé kaotikus. Nem biztos, hogy a kisvállalkozók többsége ezt meg fogja bírni, lehet egy olyan kihatása ennek, hogy több kisvállalkozó lakatot fog tenni a vállalkozására” – fejtette ki, hozzátéve, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A kiszámíthatóságot is veszélyezteti a vállalkozói szférában, hogy évente többször emel bruttó minimálbért a kormány, hiszen a cégek nem tudnak előre tervezni a költségvetéssel. „A változásokat jó lenne időben tudni, mert hanem nem tudsz felkészülni” – mondja Szilágyi István. Egy európai uniós előírás szerint
„A mostani adatok alapján ez a 450 lejes bruttó minimálbér-emelés – amit most bejelentettek – körülbelül pont ott is lesz. Ez nem a miniszterelnök feladata lett volna, hogy most minimálbért egyeztessen, csak hát választási kampány van, úgyhogy azért van most bedobva.
– fejtegette Szilágyi István.
Szerinte ezekre a változásokra a vállalkozók már nem tudnak felkészülni, csak alkalmazkodni.
– vetítette előre a legrosszabb forgatókönyvet.
A bruttó minimálbér emelése mindezek mellett az államnak is kedvez, hiszen körülbelül tíz százalékkal több adó folyik be a kis- és középvállalkozások büdzséjéből.
Több halálos áldozattal járó közúti baleset történt az év első kilenc hónapjában, mint a tavaly ugyanebben az időszakban Hargita megyében. A rendőrségi adatok szerint a gyorshajtás, az alkoholfogyasztás és a figyelmetlenség áll a főbb okok között.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
2 hozzászólás