
Fotó: Barabás Ákos
Másodjára emelte meg az országos bruttó minimálbért az elmúlt hat hónapban a kormány, ami jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások számára, illetve a munkaerőhiány és az infláció növekedésére.
2024. október 21., 10:222024. október 21., 10:22
2024. október 21., 10:362024. október 21., 10:36
Míg júliustól 3300 lejről 3700 lejre emelte a kormány a bruttó minimálbért, 2025. január elsejétől ez az összeg 4050 lejre nő.

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai tanácskozását követően.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert
Romániában körülbelül 760 ezer alkalmazott van minimálbéren, az országos alkalmazottaknak a tizenöt százaléka. „Korábban ennél nagyobb volt az arány, csak most van egy olyan jogszabály, hogy amennyiben
– magyarázza Szilágyi István gazdasági szakértő.

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – reagált szerdán a kormány aznapi bejelentésére a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
„A minimálbér emelkedésével a vállalkozók magasabb fizetést kell adjanak az alkalmazottaknak, amivel
– vezeti le az új határozat következményeit a szakértő.
Fotó: Barabás Ákos
Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, akkor indokolt a béremelés egy jól működő gazdasági környezetben, amikor a vállalkozók plusz jövedelmet tudnak megvalósítani. „Ez akkor lehetséges, ha megemelik a termékeik árát 15-30 százalékkal, amiből béremelésre is tudnak fordítani.
– fogalmazott. Szerinte kevés az a szektor az országban, amelyik ezt a luxust megengedheti magának.
Szerinte ez a határozat nyolcvan százalékban azokat a kis cégeket érinti, akik termelnek – többek között a textilipart –, nyilván a piacvezető multinacionális vállalkozásokat nem.
– emelte ki Balási.

Mintegy 1,8 millió alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Czine Zsolt-Attila, az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint
„Természetesen kell emelkedjen az életszínvonal, amit a vállalkozók is támogatnak, de nincs egy olyan hosszútávú stratégiája ennek a döntésnek, ami a vállalkozókat is védené, csak drasztikusan diktálják az új törvényeket, ami kissé kaotikus. Nem biztos, hogy a kisvállalkozók többsége ezt meg fogja bírni, lehet egy olyan kihatása ennek, hogy több kisvállalkozó lakatot fog tenni a vállalkozására” – fejtette ki, hozzátéve, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A kiszámíthatóságot is veszélyezteti a vállalkozói szférában, hogy évente többször emel bruttó minimálbért a kormány, hiszen a cégek nem tudnak előre tervezni a költségvetéssel. „A változásokat jó lenne időben tudni, mert hanem nem tudsz felkészülni” – mondja Szilágyi István. Egy európai uniós előírás szerint
„A mostani adatok alapján ez a 450 lejes bruttó minimálbér-emelés – amit most bejelentettek – körülbelül pont ott is lesz. Ez nem a miniszterelnök feladata lett volna, hogy most minimálbért egyeztessen, csak hát választási kampány van, úgyhogy azért van most bedobva.
– fejtegette Szilágyi István.
Szerinte ezekre a változásokra a vállalkozók már nem tudnak felkészülni, csak alkalmazkodni.
– vetítette előre a legrosszabb forgatókönyvet.
A bruttó minimálbér emelése mindezek mellett az államnak is kedvez, hiszen körülbelül tíz százalékkal több adó folyik be a kis- és középvállalkozások büdzséjéből.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
2 hozzászólás