Hirdetés
Hirdetés

A minimálbér emelkedése csődbe viheti a kisvállalkozókat

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Másodjára emelte meg az országos bruttó minimálbért az elmúlt hat hónapban a kormány, ami jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások számára, illetve a munkaerőhiány és az infláció növekedésére.

Szilágyi Katalin

2024. október 21., 10:222024. október 21., 10:22

2024. október 21., 10:362024. október 21., 10:36

Míg júliustól 3300 lejről 3700 lejre emelte a kormány a bruttó minimálbért, 2025. január elsejétől ez az összeg 4050 lejre nő.

korábban írtuk

Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól
Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai tanácskozását követően.

Hirdetés

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert

az országos minimálbérnek az európai minimálbér 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie.

Romániában körülbelül 760 ezer alkalmazott van minimálbéren, az országos alkalmazottaknak a tizenöt százaléka. „Korábban ennél nagyobb volt az arány, csak most van egy olyan jogszabály, hogy amennyiben

Idézet
valaki két évnél többet dolgozik egy cégnél, akkor két év után már nem lehet minimálbéren alkalmazni”

– magyarázza Szilágyi István gazdasági szakértő.

korábban írtuk

Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével
Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – reagált szerdán a kormány aznapi bejelentésére a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.

Növekvő infláció

„A minimálbér emelkedésével a vállalkozók magasabb fizetést kell adjanak az alkalmazottaknak, amivel

Idézet
megnövekedik a munkaerő költsége, ezért ilyenkor drágítaniuk kell a termékeiket vagy szolgáltatásaikat”

– vezeti le az új határozat következményeit a szakértő.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, akkor indokolt a béremelés egy jól működő gazdasági környezetben, amikor a vállalkozók plusz jövedelmet tudnak megvalósítani. „Ez akkor lehetséges, ha megemelik a termékeik árát 15-30 százalékkal, amiből béremelésre is tudnak fordítani.

Idézet
Mivel a nyersanyagárak a közelmúltban megemelkedtek, ebből kifolyólag a termékek árai újra nőttek, ha még egy termékárnövekedést produkál a vállalkozó, könnyen csődbe mehet”

– fogalmazott. Szerinte kevés az a szektor az országban, amelyik ezt a luxust megengedheti magának.

Növekvő munkaerőhiány, csőd szélén a kis- és középvállalkozások

Idézet
A bruttó minimálbér-emelés automatikusan azt generálja, hogy elbocsátások következnek, kevesebb alkalmazott fogja elvégezni ugyanazt a munkát, és az a kisvállalkozás, amelyik semmiképpen nem tudja megtartani az alkalmazottjait, könnyen csődbe megy”
– vetítette előre az iparkamara elnöke.

Szerinte ez a határozat nyolcvan százalékban azokat a kis cégeket érinti, akik termelnek – többek között a textilipart –, nyilván a piacvezető multinacionális vállalkozásokat nem.

Idézet
Ahhoz, hogy indokolt lehessen a minimálbér ilyen léptékű növekedése, ez idő alatt 35 százalékot kellett volna növekedjen a gazdaság”

– emelte ki Balási.

korábban írtuk

Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent
Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent

Mintegy 1,8 millió alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Czine Zsolt-Attila, az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint

akkor lenne rendben a minimálbér emelkedése, ha a vállalkozóknak is kedvező lenne adózás szempontjából.

„Természetesen kell emelkedjen az életszínvonal, amit a vállalkozók is támogatnak, de nincs egy olyan hosszútávú stratégiája ennek a döntésnek, ami a vállalkozókat is védené, csak drasztikusan diktálják az új törvényeket, ami kissé kaotikus. Nem biztos, hogy a kisvállalkozók többsége ezt meg fogja bírni, lehet egy olyan kihatása ennek, hogy több kisvállalkozó lakatot fog tenni a vállalkozására” – fejtette ki, hozzátéve, hogy

az újabb emelés január elsejétől alkalmazottanként 350 lejjel terheli meg a vállalkozások költségvetését.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„A változásokat jó lenne időben tudni”

A kiszámíthatóságot is veszélyezteti a vállalkozói szférában, hogy évente többször emel bruttó minimálbért a kormány, hiszen a cégek nem tudnak előre tervezni a költségvetéssel. „A változásokat jó lenne időben tudni, mert hanem nem tudsz felkészülni” – mondja Szilágyi István. Egy európai uniós előírás szerint

2024-ben a minimálbérnek minden tagállamban el kell érnie az átlagfizetés felét.

„A mostani adatok alapján ez a 450 lejes bruttó minimálbér-emelés – amit most bejelentettek – körülbelül pont ott is lesz. Ez nem a miniszterelnök feladata lett volna, hogy most minimálbért egyeztessen, csak hát választási kampány van, úgyhogy azért van most bedobva.

Idézet
Az Európai Unió azt kéri, hogy legyen átlátható és valamihez köthető – például termelékenységhez – ez a minimálbér, de nagyjából szerintem ennek az uniós irányelvnek a következtében ezt az összeget elértük volna úgy is, hogyha most nem dobják be”

– fejtegette Szilágyi István.

Szerinte ezekre a változásokra a vállalkozók már nem tudnak felkészülni, csak alkalmazkodni.

Idézet
Az alkalmazkodásnak az egyik része, hogy ők is árat kell emeljenek. Hogyha nem tudnak árat emelni, akkor át kell szervezzék, például leépítsenek az alkalmazottak közül”

– vetítette előre a legrosszabb forgatókönyvet.

A bruttó minimálbér emelése mindezek mellett az államnak is kedvez, hiszen körülbelül tíz százalékkal több adó folyik be a kis- és középvállalkozások büdzséjéből.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván

Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába

Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába
2026. március 10., kedd

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban

A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban
2026. március 10., kedd

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert

Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói

Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói
2026. március 10., kedd

Iskolaigazgatók és főtanfelügyelők próbálják megfélemlíteni a tiltakozó tanárokat a tanügyi szakszervezetek szerint

A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.

Iskolaigazgatók és főtanfelügyelők próbálják megfélemlíteni a tiltakozó tanárokat a tanügyi szakszervezetek szerint
2026. március 09., hétfő

Elhúzódik a bérpótlék-csökkentés miatt indított per

Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.

Elhúzódik a bérpótlék-csökkentés miatt indított per
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Alakul a káosz az üzemanyag körül: exporttilalom, pániktankolás, árstop

A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.

Alakul a káosz az üzemanyag körül: exporttilalom, pániktankolás, árstop
2026. március 09., hétfő

Már kétezer román állampolgárt menekítettek haza az Öböl menti országokból

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.

Már kétezer román állampolgárt menekítettek haza az Öböl menti országokból
2026. március 09., hétfő

Ellenőrzések a Hargita megyei utakon: gyorshajtók és ittas sofőrök kerültek rendőrkézre

Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.

Ellenőrzések a Hargita megyei utakon: gyorshajtók és ittas sofőrök kerültek rendőrkézre
Hirdetés