A minimálbér emelkedése csődbe viheti a kisvállalkozókat

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Másodjára emelte meg az országos bruttó minimálbért az elmúlt hat hónapban a kormány, ami jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások számára, illetve a munkaerőhiány és az infláció növekedésére.

Szilágyi Katalin

2024. október 21., 10:222024. október 21., 10:22

2024. október 21., 10:362024. október 21., 10:36

Míg júliustól 3300 lejről 3700 lejre emelte a kormány a bruttó minimálbért, 2025. január elsejétől ez az összeg 4050 lejre nő.

korábban írtuk

Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól
Ennyi lesz a bruttó minimálbér januártól

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai tanácskozását követően.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert

az országos minimálbérnek az európai minimálbér 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie.

Romániában körülbelül 760 ezer alkalmazott van minimálbéren, az országos alkalmazottaknak a tizenöt százaléka. „Korábban ennél nagyobb volt az arány, csak most van egy olyan jogszabály, hogy amennyiben

Idézet
valaki két évnél többet dolgozik egy cégnél, akkor két év után már nem lehet minimálbéren alkalmazni”

– magyarázza Szilágyi István gazdasági szakértő.

korábban írtuk

Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével
Akik nem értenek egyet a minimálbér újabb emelésével

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – reagált szerdán a kormány aznapi bejelentésére a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.

Növekvő infláció

„A minimálbér emelkedésével a vállalkozók magasabb fizetést kell adjanak az alkalmazottaknak, amivel

Idézet
megnövekedik a munkaerő költsége, ezért ilyenkor drágítaniuk kell a termékeiket vagy szolgáltatásaikat”

– vezeti le az új határozat következményeit a szakértő.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, akkor indokolt a béremelés egy jól működő gazdasági környezetben, amikor a vállalkozók plusz jövedelmet tudnak megvalósítani. „Ez akkor lehetséges, ha megemelik a termékeik árát 15-30 százalékkal, amiből béremelésre is tudnak fordítani.

Idézet
Mivel a nyersanyagárak a közelmúltban megemelkedtek, ebből kifolyólag a termékek árai újra nőttek, ha még egy termékárnövekedést produkál a vállalkozó, könnyen csődbe mehet”

– fogalmazott. Szerinte kevés az a szektor az országban, amelyik ezt a luxust megengedheti magának.

Növekvő munkaerőhiány, csőd szélén a kis- és középvállalkozások

Idézet
A bruttó minimálbér-emelés automatikusan azt generálja, hogy elbocsátások következnek, kevesebb alkalmazott fogja elvégezni ugyanazt a munkát, és az a kisvállalkozás, amelyik semmiképpen nem tudja megtartani az alkalmazottjait, könnyen csődbe megy”
– vetítette előre az iparkamara elnöke.

Szerinte ez a határozat nyolcvan százalékban azokat a kis cégeket érinti, akik termelnek – többek között a textilipart –, nyilván a piacvezető multinacionális vállalkozásokat nem.

Idézet
Ahhoz, hogy indokolt lehessen a minimálbér ilyen léptékű növekedése, ez idő alatt 35 százalékot kellett volna növekedjen a gazdaság”

– emelte ki Balási.

korábban írtuk

Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent
Ciolacu szerint a minimálbér növekedése a drágulások ellenére is emelkedést jelent

Mintegy 1,8 millió alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Czine Zsolt-Attila, az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint

akkor lenne rendben a minimálbér emelkedése, ha a vállalkozóknak is kedvező lenne adózás szempontjából.

„Természetesen kell emelkedjen az életszínvonal, amit a vállalkozók is támogatnak, de nincs egy olyan hosszútávú stratégiája ennek a döntésnek, ami a vállalkozókat is védené, csak drasztikusan diktálják az új törvényeket, ami kissé kaotikus. Nem biztos, hogy a kisvállalkozók többsége ezt meg fogja bírni, lehet egy olyan kihatása ennek, hogy több kisvállalkozó lakatot fog tenni a vállalkozására” – fejtette ki, hozzátéve, hogy

az újabb emelés január elsejétől alkalmazottanként 350 lejjel terheli meg a vállalkozások költségvetését.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„A változásokat jó lenne időben tudni”

A kiszámíthatóságot is veszélyezteti a vállalkozói szférában, hogy évente többször emel bruttó minimálbért a kormány, hiszen a cégek nem tudnak előre tervezni a költségvetéssel. „A változásokat jó lenne időben tudni, mert hanem nem tudsz felkészülni” – mondja Szilágyi István. Egy európai uniós előírás szerint

2024-ben a minimálbérnek minden tagállamban el kell érnie az átlagfizetés felét.

„A mostani adatok alapján ez a 450 lejes bruttó minimálbér-emelés – amit most bejelentettek – körülbelül pont ott is lesz. Ez nem a miniszterelnök feladata lett volna, hogy most minimálbért egyeztessen, csak hát választási kampány van, úgyhogy azért van most bedobva.

Idézet
Az Európai Unió azt kéri, hogy legyen átlátható és valamihez köthető – például termelékenységhez – ez a minimálbér, de nagyjából szerintem ennek az uniós irányelvnek a következtében ezt az összeget elértük volna úgy is, hogyha most nem dobják be”

– fejtegette Szilágyi István.

Szerinte ezekre a változásokra a vállalkozók már nem tudnak felkészülni, csak alkalmazkodni.

Idézet
Az alkalmazkodásnak az egyik része, hogy ők is árat kell emeljenek. Hogyha nem tudnak árat emelni, akkor át kell szervezzék, például leépítsenek az alkalmazottak közül”

– vetítette előre a legrosszabb forgatókönyvet.

A bruttó minimálbér emelése mindezek mellett az államnak is kedvez, hiszen körülbelül tíz százalékkal több adó folyik be a kis- és középvállalkozások büdzséjéből.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Váltás a képviselőház élén: Sorin Grindeanut javasolja a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.

Váltás a képviselőház élén: Sorin Grindeanut javasolja a PSD
2025. június 23., hétfő

Június vége és július eleje a kéthetes időjárás-előrejelzésben

Június utolsó, illetve július első hetére adott ki időjárás-előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.

Június vége és július eleje a kéthetes időjárás-előrejelzésben
2025. június 23., hétfő

Bizalmat szavazott a Bolojan-kormánynak a parlament

Hétfői együttes ülésén a szenátus és a képviselőház bizalmat szavazott az új kormánynak.

Bizalmat szavazott a Bolojan-kormánynak a parlament
2025. június 23., hétfő

Több mint húsz százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát a következő években

Az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével növelnék a kórházak hatékonyságát a kormányprogram értelmében.

Több mint húsz százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát a következő években
2025. június 23., hétfő

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak

A megszorítások részeként megszüntetik az alpolgármesteri tisztségeket az 1500 főnél kisebb népességű községekben.

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak
2025. június 23., hétfő

Kétkulcsos áfát vezetnek be, nő a jövedéki adó és az osztalékadó

A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.

Kétkulcsos áfát vezetnek be, nő a jövedéki adó és az osztalékadó
2025. június 23., hétfő

Kormányprogram: kiadáscsökkentő intézkedésekkel fogják mérsékelni a költségvetési hiányt

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

Kormányprogram: kiadáscsökkentő intézkedésekkel fogják mérsékelni a költségvetési hiányt
2025. június 23., hétfő

Ezekről szól a kormányzó pártok által aláírt koalíciós megállapodás

A különnyugdíjak reformja, a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód, Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez képezik többek között a leendő kormány prioritásait.

Ezekről szól a kormányzó pártok által aláírt koalíciós megállapodás
2025. június 23., hétfő

Igazságszolgáltatási reform a kormányprogramban: 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát

A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.

Igazságszolgáltatási reform a kormányprogramban: 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát
2025. június 23., hétfő

A kápolnásfalvi autóbaleset több sérültjét is műteni kellett

Állcsonttörést szenvedett az a hatéves kisfiú, aki a vasárnapi autós balesetben az egyik autóban utazott. A másik autóban utazó 15 éves fiú koponya- és arccsonttörést szenvedett, az édesapjának eltört a medencecsontja.

A kápolnásfalvi autóbaleset több sérültjét is műteni kellett