A Maros Megyei Vészhelyzeti Felügyelőség tevékenysége számokban

Nem csak tűzesetknél kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak. Illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Megvonta az április és június közötti tevékenység mérlegét a Maros Megyei Vészhelyzeti Felügyelőség (ISU). Ez idő alatt összesen 5093 riasztás érkezett be hozzájuk.

Bakó Zoltán

2017. július 31., 17:382017. július 31., 17:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A három hónap alatt összesen 5093 riasztás futott be az egységes sürgősségi hívószámon a vészhelyzeti felügyelőség diszpécserszolgálatához.

Ez elosztva a napok számával napi 55,96 hívást jelent átlagosan. Ebből a mennyiségből 4736 esetben a SMURD közbelépésére volt szükség, 1958 esetben az önkéntes alakulatok léptek közbe.

A sürgősségi rohammentő szolgálat területi megosztásban a következő „terhelést” kapta: a marosvásárhelyi egységhez 1544, a dicsőszentmártonihoz 281, a segesvárihoz 375, a szászrégenihez 410, a nagysármásihoz 148 hívás érkezett be az említett időszakban.

357 + 22 tűzoltósági bevetés

A rohammentősökén kívül 379 olyan riasztás futott be, amelyek közvetlenül a tűzoltókat érintették. Ebből 22 a helyi önkéntes tűzoltó-alakulatokra jutott. 94 esetben lakás- vagy gépjárműben keletkezett tüzet kellett oltani, 44 esetben tarló- vagy bozóttüzet, égő szeméttárolót, 9 esetben kellett feszítővágóval menteni a gépjárművek roncsaiba szorult áldozatokat, 17 esetben segítséget nyújtottak bajbajutottaknak, 10 esetben háziállatokat mentettek a tűzoltók, 58 esetben baleseti helyszíneket biztosítottak, 22-szer vonultak ki a felügyelőség tűzszerészei veszélyes tárgyakat hatástalanítani, hétszer szivattyúzták a pincékben, lakásokban felgyűlt vizet és 96 alkalommal nyitottak ki bezáródott ajtókat, távolítottak el szél-döntötte fákat vagy szállítottak el túlsúlyos személyeket. 174 esetben bizonyult indokolatlannak, vagy éppenséggel hamisnak a riasztás.

A tűzesetek okai

A tűzesetek okai tekintetében is nagy volt a szóródás. Az esetek 19 százalékában meghibásodott, felügyelet nélkül hagyott, áramkörből ki nem kapcsolt eszközök okoztak tüzet, 10 százalékban a takarítatlan, meghibásodott kémény, 5 százalékban meghibásodott, barkácsolt fűtőtestek, 33 százalékban nyílt térben gyújtott tűz, 4 százalékban cigarettázás, 8 százalékban gyújtogatás, 7 százalékban elektromos szerszámok, szikra, gyúlékony anyagok jelenléte vezetett a tüzek keletkezéséhez. Az esetek 17,39 százalékában lakásokban, 21,01 százalékban gazdasági melléképületekben 33,33 százalékban száraz növényi maradványok meggyulladása, vagy meggyújtása miatt keletkezett a tűzeset.