A magyar közösséghez is szólnak a centenáriumi rendezvények

Illusztráció

Fotó: Boda L. Gergely

Hogyan alakult várossá Marosvásárhely, melyek voltak az egykori szokásjogok, hogyan működött a város száz évvel ezelőtt – ez a témája annak a Vásárhelyi városháza című kiállításnak, amely a Maros Megyei Múzeum tervei között szerepel idén, a román centenárium évében.

Antal Erika

2018. március 21., 18:352018. március 21., 18:35

A Maros megyei önkormányzat már 2016-ban megkezdte a 2018. november-decemberre összpontosító centenáriumi rendezvények összesítését, illetve saját költségvetést is kidolgozott ezek támogatására. A civil szervezetek, az intézmények igényelhették a partnerséget az önkormányzattól – tájékoztatott közleményben a megyei tanács sajtóosztálya, ahonnan azt is megtudtuk, hogy a 2017-es költségvetésből 158 975 lejt fordítottak erre a célra.

A 2018 februári tanácsülésen a megyei tanács finanszírozásában működő művelődési intézmények számára 585 ezer lejt különítettek el a centenáriumi ünnepségekre, illetve még 437 ezret azoknak a nemkormányzati szervezeteknek – Petru Maior Egyetem, Marosvásárhelyi Helyőrség, Megyei Tanfelügyelőség, – amelyeken a megyei tanács is részt vesz. Összességében március 20-ig 1,02 millió lejt különített el saját költségvetéséből a Maros megyei tanács a centenáriumi rendezvényekre.

Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, olyan rendezvények szerepelnek a terveik között, amelyekkel a magyar közösséghez is szólnak. Az augusztusban tervezett Vásárhelyi városháza című kiállításnak Marosvásárhely várossá fejlődése a témája, illetve az, hogy a protestáns város miként működött száz évvel ezelőtt, hogyan vette a világháború, majd az azt követő időszak nehézségeit, akadályait, következményeit. Irásbeliségről, írott kultúráról, iskolahálózatról is szó lesz, a kiállítás szervezői erre is hangsúlyt fektetnek.

Egy másik nagy terve a múzeumnak A nagy háború címet viselő kiállítás, ahol az is felmerül, hogy „mi lett volna, ha” másképp alakulnak a dolgok, ha a nagyhatalmak másként döntenek Erdély sorsáról.

A gyulafehérvári kiáltványt is bemutatják, hiszen az is száz éve született

– mondta Soós Zoltán, aki szerint a kiállítás, amely a háború következményeit is bemutatja, mindkét közösség számára, magyaroknak és románoknak egyaránt tanulságos lesz, hiszen rengeteg áldozatot követelt mindkét nemzettől. Kevésbé van benne a köztudatban az 1918. december 1-jei népgyűlés mellett, a december 22-ei kolozsvári, ahol a magyar közösség kérte, hogy Erdély Magyarország része maradhasson.

A Maros megyei múzeum rendezvényeire 200 ezer lejes a költségkeret, amelyet részben a megyei tanács, részben a minisztérium finanszíroz – tájékoztatott a múzeumigazgató.

Marosvásárhely Múzeum