
Illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Hogyan alakult várossá Marosvásárhely, melyek voltak az egykori szokásjogok, hogyan működött a város száz évvel ezelőtt – ez a témája annak a Vásárhelyi városháza című kiállításnak, amely a Maros Megyei Múzeum tervei között szerepel idén, a román centenárium évében.
2018. március 21., 18:352018. március 21., 18:35
A Maros megyei önkormányzat már 2016-ban megkezdte a 2018. november-decemberre összpontosító centenáriumi rendezvények összesítését, illetve saját költségvetést is kidolgozott ezek támogatására. A civil szervezetek, az intézmények igényelhették a partnerséget az önkormányzattól – tájékoztatott közleményben a megyei tanács sajtóosztálya, ahonnan azt is megtudtuk, hogy a 2017-es költségvetésből 158 975 lejt fordítottak erre a célra.
A 2018 februári tanácsülésen a megyei tanács finanszírozásában működő művelődési intézmények számára 585 ezer lejt különítettek el a centenáriumi ünnepségekre, illetve még 437 ezret azoknak a nemkormányzati szervezeteknek – Petru Maior Egyetem, Marosvásárhelyi Helyőrség, Megyei Tanfelügyelőség, – amelyeken a megyei tanács is részt vesz. Összességében március 20-ig 1,02 millió lejt különített el saját költségvetéséből a Maros megyei tanács a centenáriumi rendezvényekre.
Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, olyan rendezvények szerepelnek a terveik között, amelyekkel a magyar közösséghez is szólnak. Az augusztusban tervezett Vásárhelyi városháza című kiállításnak Marosvásárhely várossá fejlődése a témája, illetve az, hogy a protestáns város miként működött száz évvel ezelőtt, hogyan vette a világháború, majd az azt követő időszak nehézségeit, akadályait, következményeit. Irásbeliségről, írott kultúráról, iskolahálózatról is szó lesz, a kiállítás szervezői erre is hangsúlyt fektetnek.
Egy másik nagy terve a múzeumnak A nagy háború címet viselő kiállítás, ahol az is felmerül, hogy „mi lett volna, ha” másképp alakulnak a dolgok, ha a nagyhatalmak másként döntenek Erdély sorsáról.
– mondta Soós Zoltán, aki szerint a kiállítás, amely a háború következményeit is bemutatja, mindkét közösség számára, magyaroknak és románoknak egyaránt tanulságos lesz, hiszen rengeteg áldozatot követelt mindkét nemzettől. Kevésbé van benne a köztudatban az 1918. december 1-jei népgyűlés mellett, a december 22-ei kolozsvári, ahol a magyar közösség kérte, hogy Erdély Magyarország része maradhasson.
A Maros megyei múzeum rendezvényeire 200 ezer lejes a költségkeret, amelyet részben a megyei tanács, részben a minisztérium finanszíroz – tájékoztatott a múzeumigazgató.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!