
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Attól tartanak a háromszéki munkaerő-elhelyező ügynökségnél, hogy a foglalkoztatási támogatások növelésével szerződésszegés esetén még nehezebb lesz a kedvezményezettekkel visszafizettetni a már felvett pénzt.
2018. december 21., 18:362018. december 21., 18:36
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, amióta megkétszerezték a foglalkoztatási támogatást, az igénylők száma is megkétszereződött. Mint ismeretes, egy évig havi ötszáz eurós támogatást kapnak az államtól azok a munkáltatók, akik pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat, fogyatékkal élőket alkalmaznak, azzal a feltétellel, hogy másfél évig fenntartják a munkaviszonyt.
A támogatás korábban nem haladta meg a 900 lejt. Idén – az emelés hatására – csak Kovászna megyében 300 cég igényelt ilyen támogatást, miközben egy évvel ezelőtt 100–150 között volt a kedvezményezettek száma.
Kelemen Tibor hangsúlyozta, attól tartanak, hogy ha a munkavállalók szerződést szegnek, nehezen tudják behajtani tőlük ezeket az összegeket. Az igazgató kifejtette, egy évig folyósítják a havi 2250 lejt, utána még egy fél évig fenn kell tartani a munkaviszonyt. Ha az alkalmazott időközben meggondolja magát, és például elmegy külföldre, vissza kell fizetnie a felvett támogatás teljes összegét.
Ha az ügynökség nem tudja behajtani a pénzt, a számvevőszék a hivatalnokokkal fizetteti ki, „az ő zsebük bánja” – mondta Kelemen Tibor. Próbálják kivédeni a hasonló eseteket, a finanszírozási szerződés aláírásakor megértetni, hogy a pénzt vissza kell fizetni, ha nem tartják be a feltételeket.
Jelenleg 15 magánszemélytől próbálják behajtani a tartozást, holott ezek elenyészően kevés összegek. Általában azt történt, hogy a finanszírozott képzést hagyták ott félidőben egy külföldi munka kedvéért, így az átlag 500 lejes költséget kellene visszafizessék. Az is előfordult, hogy a munkanélküli segélyt vették fel, és párhuzamosan külföldön jövedelemre tettek szert. Mivel külföldre távoztak, a családtól kérik a pénzt, havi 50 lejes részletben törlesztetik.
Sokszor három év alatt tudják a kinnlevőséget visszafizettetni, a kényszervégrehajtásig is eljutnak. Ez az időszak azért is fontos, mert utána elévül az adósság, és szintén az ügynökség alkalmazottaitól hajtják be. Kelemen Tibor rámutatott, továbbra is a munkaerőhiány a legégetőbb gond, évekkel ezelőtt még sorban álltak a munkavállalók a gyárak kapuiban, most már alig találnak munkást. Ez visszafogja a gazdasági fejlődést, hiszen a vállalkozók nincs, akivel dolgozzanak. Ezért is próbálják különböző foglalkoztatási támogatásokkal segíteni őket, hogy nagyobb bért adhassanak az alkalmazottaiknak.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!