
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Attól tartanak a háromszéki munkaerő-elhelyező ügynökségnél, hogy a foglalkoztatási támogatások növelésével szerződésszegés esetén még nehezebb lesz a kedvezményezettekkel visszafizettetni a már felvett pénzt.
2018. december 21., 18:362018. december 21., 18:36
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, amióta megkétszerezték a foglalkoztatási támogatást, az igénylők száma is megkétszereződött. Mint ismeretes, egy évig havi ötszáz eurós támogatást kapnak az államtól azok a munkáltatók, akik pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat, fogyatékkal élőket alkalmaznak, azzal a feltétellel, hogy másfél évig fenntartják a munkaviszonyt.
A támogatás korábban nem haladta meg a 900 lejt. Idén – az emelés hatására – csak Kovászna megyében 300 cég igényelt ilyen támogatást, miközben egy évvel ezelőtt 100–150 között volt a kedvezményezettek száma.
Kelemen Tibor hangsúlyozta, attól tartanak, hogy ha a munkavállalók szerződést szegnek, nehezen tudják behajtani tőlük ezeket az összegeket. Az igazgató kifejtette, egy évig folyósítják a havi 2250 lejt, utána még egy fél évig fenn kell tartani a munkaviszonyt. Ha az alkalmazott időközben meggondolja magát, és például elmegy külföldre, vissza kell fizetnie a felvett támogatás teljes összegét.
Ha az ügynökség nem tudja behajtani a pénzt, a számvevőszék a hivatalnokokkal fizetteti ki, „az ő zsebük bánja” – mondta Kelemen Tibor. Próbálják kivédeni a hasonló eseteket, a finanszírozási szerződés aláírásakor megértetni, hogy a pénzt vissza kell fizetni, ha nem tartják be a feltételeket.
Jelenleg 15 magánszemélytől próbálják behajtani a tartozást, holott ezek elenyészően kevés összegek. Általában azt történt, hogy a finanszírozott képzést hagyták ott félidőben egy külföldi munka kedvéért, így az átlag 500 lejes költséget kellene visszafizessék. Az is előfordult, hogy a munkanélküli segélyt vették fel, és párhuzamosan külföldön jövedelemre tettek szert. Mivel külföldre távoztak, a családtól kérik a pénzt, havi 50 lejes részletben törlesztetik.
Sokszor három év alatt tudják a kinnlevőséget visszafizettetni, a kényszervégrehajtásig is eljutnak. Ez az időszak azért is fontos, mert utána elévül az adósság, és szintén az ügynökség alkalmazottaitól hajtják be. Kelemen Tibor rámutatott, továbbra is a munkaerőhiány a legégetőbb gond, évekkel ezelőtt még sorban álltak a munkavállalók a gyárak kapuiban, most már alig találnak munkást. Ez visszafogja a gazdasági fejlődést, hiszen a vállalkozók nincs, akivel dolgozzanak. Ezért is próbálják különböző foglalkoztatási támogatásokkal segíteni őket, hogy nagyobb bért adhassanak az alkalmazottaiknak.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!