
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Attól tartanak a háromszéki munkaerő-elhelyező ügynökségnél, hogy a foglalkoztatási támogatások növelésével szerződésszegés esetén még nehezebb lesz a kedvezményezettekkel visszafizettetni a már felvett pénzt.
2018. december 21., 18:362018. december 21., 18:36
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, amióta megkétszerezték a foglalkoztatási támogatást, az igénylők száma is megkétszereződött. Mint ismeretes, egy évig havi ötszáz eurós támogatást kapnak az államtól azok a munkáltatók, akik pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat, fogyatékkal élőket alkalmaznak, azzal a feltétellel, hogy másfél évig fenntartják a munkaviszonyt.
A támogatás korábban nem haladta meg a 900 lejt. Idén – az emelés hatására – csak Kovászna megyében 300 cég igényelt ilyen támogatást, miközben egy évvel ezelőtt 100–150 között volt a kedvezményezettek száma.
Kelemen Tibor hangsúlyozta, attól tartanak, hogy ha a munkavállalók szerződést szegnek, nehezen tudják behajtani tőlük ezeket az összegeket. Az igazgató kifejtette, egy évig folyósítják a havi 2250 lejt, utána még egy fél évig fenn kell tartani a munkaviszonyt. Ha az alkalmazott időközben meggondolja magát, és például elmegy külföldre, vissza kell fizetnie a felvett támogatás teljes összegét.
Ha az ügynökség nem tudja behajtani a pénzt, a számvevőszék a hivatalnokokkal fizetteti ki, „az ő zsebük bánja” – mondta Kelemen Tibor. Próbálják kivédeni a hasonló eseteket, a finanszírozási szerződés aláírásakor megértetni, hogy a pénzt vissza kell fizetni, ha nem tartják be a feltételeket.
Jelenleg 15 magánszemélytől próbálják behajtani a tartozást, holott ezek elenyészően kevés összegek. Általában azt történt, hogy a finanszírozott képzést hagyták ott félidőben egy külföldi munka kedvéért, így az átlag 500 lejes költséget kellene visszafizessék. Az is előfordult, hogy a munkanélküli segélyt vették fel, és párhuzamosan külföldön jövedelemre tettek szert. Mivel külföldre távoztak, a családtól kérik a pénzt, havi 50 lejes részletben törlesztetik.
Sokszor három év alatt tudják a kinnlevőséget visszafizettetni, a kényszervégrehajtásig is eljutnak. Ez az időszak azért is fontos, mert utána elévül az adósság, és szintén az ügynökség alkalmazottaitól hajtják be. Kelemen Tibor rámutatott, továbbra is a munkaerőhiány a legégetőbb gond, évekkel ezelőtt még sorban álltak a munkavállalók a gyárak kapuiban, most már alig találnak munkást. Ez visszafogja a gazdasági fejlődést, hiszen a vállalkozók nincs, akivel dolgozzanak. Ezért is próbálják különböző foglalkoztatási támogatásokkal segíteni őket, hogy nagyobb bért adhassanak az alkalmazottaiknak.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!