A lakosságon is múlik, hogy csökken-e a szemétszállítási díj

A projektvezető hozzátette, a szelektív hulladékgyűjtés a jogszabályok szerint a polgárok kötelessége, az önkormányzatok és a hulladékgazdálkodó cégek akár pótdíjakat is kiróhatnak azokra, akik nem hajlandók szelektíven gyűjteni.

Zólya három érvet sorolt fel a szelektív hulladékgyűjtés hasznossága mellett:

• egyik érv, hogy minél több hulladékot gyűjtenek szétválogatva a lakók, annál olcsóbb lehet a szemételszállítás díja. A felelősségátvállalási szervezetek (OIREP) ugyanis minden tonna újrahasznosítható csomagolóanyag összegyűjtéséért pluszjuttatást adnak a Környezetvédelmi Alapból a hulladékgazdálkodóknak, ez a többletjuttatás pedig fedezheti részben a szemételszállítás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek költségeit, így csökkenhet a szemételszállítás díja;

• a másik érv, hogy az elsődleges nyersanyag-kitermelés csökkenthető, ha minél több hulladékot újrahasznosítunk, így csökken a környezetszennyezés, ugyanakkor minden nyersanyagtartalék véges, és egyre nehezebb lesz bizonyos termékeket előállítani;

• a harmadik érv pedig, hogy ha nem csökken a véglegesen lerakott szemét mennyisége, az a lakosság számára is megterhelő lesz anyagilag. Jelenleg minden egyes tonna véglegesen lerakott hulladék után 80 lej illetéket kell fizetniük a hulladékgazdálkodó cégeknek, ez az érték az elkövetkezőkben nőni fog.