A három székelyföldi megye lélekszáma mintegy kétezerrel csökkenthetett a Covid-halálesetek miatt

A közel másfél éves időszakot felölelő jelentésben jól kirajzolódik a koronavírus Hargita megyei megjelenésének, illetve elterjedésének a kronológiája.

Az első megbetegedést 2020. április elsején igazolták a megyében,

és a következő időszakban kontaktkutatással és hatósági intézkedésekkel még el tudták szigetelni a megbetegedéseket, megelőzve a közösségi terjedést – derül ki a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság által készített összesítésből. Az első igazolt eset utáni négy hétben még csak napi 1–2 új fertőzést jegyzett az egészségügyi szakhatóság, ezek mind más megyékben megjelent fertőzések másodlagos esetei voltak. Az ország más részeihez képest a vírus közösségi terjedése később következett be Hargita megyében, itt a járvány első hulláma éppen a széles körű terjedés megakadályozására tett erőfeszítésekről szólt – jegyzik meg a jelentésben. Ebben az időszakban kialakult már néhány járványgóc is – például munkaközösségekben, kórházakban –, de ezeket el tudták szigetelni.

A 2020/2021-es tanév rajtja, illetve a választási kampány után robbanásszerű gyorsulás következett be a járvány terjedésében, ami október 12–22. között csúcsosodott ki, amikor 107-ről 130-ra nőtt a naponta feljegyzett igazolt új fertőzések száma.

Novemberben összesen már 2073 új esetet jegyeztek fel és abban a hónapban történt a legtöbb haláleset is, összesen 103, majd egy gyors csökkenés következett be a fertőzések számában az országszerte elrendelt szigorítások – a második „lockdown” – eredményeképpen. Ez év januárjában még csökkenő tendenciát mértek, ám a tanév második félévének a kezdete után egy újabb növekedési hullám indult be, ami áprilisban tetőzött 881 új megbetegedéssel és 71 halálesettel.

A járvány kezdetétől június végéig összesen 8287 Hargita megyei lakosnál igazoltak koronavírus-fertőzést és 499, a megbetegedéssel összefüggésbe hozható halálesetet jegyeztek fel. A fertőzésen azonban a valóságban lényegesen többen estek át, hiszen sokan nem teszteltették magukat, de – amint azt korábban Tar Gyöngyi, a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője elmondta – a központi adatgyűjtési problémák miatt a halálesetek száma is mintegy százzal kisebb lehet a megyében annál, mint amennyi a valóságban volt, tehát a valós szám 600 körül lehet.

Számításai szerint ugyanakkor a három székelyföldi megye lélekszáma mintegy kétezerrel csökkent a Covid-halálesetek miatt.

A jelentés adatai szerint Hargita megyében a városokban valamivel több fertőzést jegyeztek, mint vidéken (55,43%, illetve 44,57%), és a halálesetek tekintetében is hasonló a helyzet (52,51%, illetve 47,49%). A nemek szerinti csoportosításból az derül ki, hogy a fertőzöttek között több volt a nő (52,76%), viszont több férfi halt bele a betegség szövődményeibe (az elhunytak 58,91%-a férfi). Az összes fertőzés 64,35 százalékát a 30-69 éves korosztály körében igazolták, a halálesetek döntő többsége (87,17%) pedig 60-80 éves, illetve annál idősebb korosztályban történt – tehát az elhunytak átlagéletkora (73 év) jóval magasabb, mint a fertőzötteké (52 év).

A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az elhunytak 95,59 százalékának volt legalább egy krónikus társbetegsége – szív- érrendszeri megbetegedés, cukorbetegség, elhízás, idegrendszeri vagy vesebetegség, illetve daganatos megbetegedés – is volt.

Az egészségügyi igazgatóság járványügyi ankétjainak az eredménye azt mutatja, hogy tavaly nyáron, illetve ősszel a legtöbb pozitív eredményt a külföldről hazatértek tesztjei hozták, vagy azoké, akik kapcsolatba kerültek ilyen személyekkel. A fertőzést leggyakrabban Olaszországból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból és Németországból hurcolták be a Hargita megyeiek.

A járványgócokról szóló adatokból az olvasható ki, hogy kezdetben a veszélyeztetett közösségekben történtek nagyobb számú fertőzések, majd az egészségügyi, illetve szociális intézményekben vált ez gyakoribbá. Múlt év második negyedévében 16 járványgócot azonosított az egészségügyi szakhatóság, ezek közül 10-et roma közösségekben, 5-öt gazdasági egységeknél, további 1-et pedig egy egészségügyi intézményben. A harmadik negyedévben feljegyzett 11 góc már nagyjából egyenlően oszlik el a felsoroltak között, illetve akkor egy közintézményben is azonosítottak egy gócot.

Az utolsó negyedévben a négyszeresére, 46-ra ugrott az azonosított járványgócok száma, és ezek közül 17 egészségügyi intézményekben alakult ki, 15 pedig bentlakásos szociális otthonokban, a maradék 13 pedig gazdasági egységek munkaközösségeiben. Az idei év első negyedében 9-re csökkent a kialakult gócok száma, ezek közül 4-et egészségügyi intézményekben azonosítottak, de történtek összefüggő fertőzések a börtönben, polgármesteri hivataloknál, könyvtárban és egy tanintézetben is. A második negyedévben már csak 4 gócról készült feljegyzés, egészségügyi, oktatási, illetve szociális intézményekben azonosították ezeket.

A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság összesítést készített a karantén alá vont, illetve elkülönített személyek számáról is. Az adatok szerint

a járvány kezdetétől június végéig 29 971-en kerültek otthoni karanténba, 6071-en lakhelyi elkülönítésbe, 1028-an intézményes karanténba, 4106-an pedig intézményes elkülönítésbe Hargita megyében.

A járvány kezdete óta több mint 82 ezer PCR-tesztet végeztek el Hargita megyében, ezek közül 10 ezret a környező megyék számára. A Hargita megyei minták közül 9299 hozott pozitív eredményt, de az újratesztelések száma miatt ez 8286 pozitív esetet jelent. Települések szerinti csoportosításban a legtöbb igazolt fertőzést (1719-et) Csíkszeredában jegyezték fel, a megyeszékhelyt Székelyudvarhely (1511), Maroshévíz (627) és Gyergyószentmiklós (485) követi. A Covid-halálesetek tekintetében is hasonló a sorrend: Csíkszereda (103), Székelyudvarhely (69), Maroshévíz (24), Gyergyószentmiklós (24), ugyanakkor megjelenik a statisztikában Szentegyháza is 17 halálesettel, továbbá Székelykeresztúr 14-gyel.