A gombatámadást megfékezték, de még messze van a Tinka malom újranyitása

Közel tíz éve zárták be a közönség elől Gyergyószentmiklós egyetlen máig fennmaradt vízimalmát, és

A múlt évben kezdett neki egy magyarországi szakcég a károsodott gerendák eltávolításának és a még épen maradt szerkezeti elemek védőkezelésének, hogy a fertőzés ne terjedhessen tovább.

Az 1867-ben épült malomépület megmentésének ez a fázisa most zárult le, és látható, hogy volt feladatuk bőven a szakembereknek:

Amint Ferencz-Mátéfi Kriszta, a malmot adminisztráló gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója elmondta:

A megmentés költségeinek kétharmadát Hargita megye önkormányzata, egyharmadát a város teszi hozzá – hangzott el, az ennek kapcsán a helyszínen tartott csütörtöki sajtóeseményen.

A munkálatokat Köllő Miklós műemlékvédelmi szakértő felügyeli, aki rámutatott, hogy

És ha már dolgoznak rajta, célszerű lenne most megoldani a szükséges épületgépészeti munkálatokat, a villanyhálózat korszerűsítését, és jöhetnek utána az egyéb javítási munkálatok, hogy aztán újra megnyitható állapotba kerülhessen a malom – fűzte hozzá Köllő Miklós.

A Tinka-malom, amely az 1900-as évek elején a Békény vize mellett működött több mint harminc hasonló szerkezet közül az utolsó, ami megmaradt, de abban az időben a Gyergyói-medencében több mint száz ilyen létezett.

Nem égészen ez a helyzet, de hasonló a probléma a Tinka-malomnál is, ahol

Létezik egy terv – mondta el Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere –, aminek az lenne a célja, hogy a malom újjáélesztése után újra beindíthassák a közelében épített vízi fűrészt, és más régi vízi szerkezeteket is megépítsenek itt, vízzel hajtott szerkezetek múzeumává fejlesztve a helyet. Ehhez a szükséges területet nemrégiben vásárolták meg.