Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:02

Szerződés nélkül a körzeti állatorvosi hálózat

20:16

Grindeanu: ha ekkora többség azt mondja, hogy Bolojan távozzon, nincs helye más értelmezésnek

19:56

Továbbra sincs előrelépés, Bukarestbe mennek tiltakozni a vegyipari kombinát szakemberei

19:36

Megvonja a politikai támogatást a PSD Ilie Bolojan miniszterelnöktől

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Hatalmas tűz pusztított egy benzinkút közelében Sepsiszentgyörgyön

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

A bántalmazás nem magánügy

Fotó: Nagy Lilla

A bántalmazást nem szabad félvállról venni. Amennyiben környezetünkben valaki érintett, bele kell avatkoznunk, mivel a bántalmazás nem magánügy. Beszéljünk az érintettel, a családjával, nyújtsunk annyi segítséget, amennyit tudunk vállalni.

Nagy Lilla

2024. november 25., 15:552024. november 25., 15:55

2024. november 26., 13:392024. november 26., 13:39

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, november 25-én érdemes lehet elgondolkodnunk, hogy akár személyes életünkben, akár a környezetünkében felfigyelhetünk-e bántalmazásra, akár erőszakra.

Vasárnap a csíkszeredai Csíki Moziban beszélgetett a témáról Bakk-Miklósi Kinga pszichoterapeuta, Simó Franciska filmrendező és Kovács Károly, az esemény moderátora a filmrendező Érted című dokumentumfilmje vetítését követően.

A beszélgetés elején a szakember leszögezte, nemcsak nők elleni erőszak létezik, hanem férfiak ellen is el lehet követni. Az erőszaknak több fajtáját különböztethetjük meg: verbális, fizikai, gazdasági, szexuális bántalmazás egyaránt létezik.

Verbális bántalmazásról beszélünk, mikor mindenféle jelzővel illetjük a másikat, zsaroljuk, lealacsonyítjuk szavainkkal;
fizikai bántalmazásról, mikor testi erőt fordítunk a másik ellen,
gazdasági bántalmazásról, mikor anyagilag függővé tesszük társunkat, illetve
szexuális bántalmazásról, amikor a másik akaratán kívül közeledünk feléje.

Fotó: Veres Nándor

Mitől válik valaki bántalmazóvá vagy bántalmazottá?

„A családi mintáknál kezdődnek a párkapcsolati szerepkörök, az a kezdet, amit látunk” – fogalmazott a pszichológus, majd hozzátette, hogy

egy életre szóló pecsét az, amit otthonról hozunk; lehet ez áldás, de átok is.

Áldás lehet, amennyiben értünk a szóból, és tudatosan nem követjük a mintát, ez azonban nagyon ritka. Az emberek zöme ugyanis nem tud lelépni az ismerős útról, így a szülei mintájára viselkedik felnőttként egy kapcsolatban. Sokszor ezt felismeri az egyén, és habár nem tetszik saját magának sem, hogy épp bántalmazza párját, érzelmileg annyira ismerős terepen jár ilyenkor, hogy nem tud kiszállni belőle.

Bántalmazóvá válhat valaki, aki önbizalomhiánnyal küzd, akinek önértékelési gondjai vannak, bizonytalan, hiszen a bántalmazástól azt érzi, ledominálta a másikat, és így ő is lehet valaki.

Bakk-Miklósi Kinga szerint egy egészséges embernek nincs szüksége ilyesfajta megerősítésre.

A bántalmazásnak négy fajtáját különböztetjük meg: van a verbális, a fizikai, a gazdasági és a szexuális bántalmazás

Fotó: 123RF

A bántalmazott pedig az érem másik oldala, az az egyén, akire a kapcsolat dinamikájában a naiv szerepe hárul.

A bántalmazott habitusában jó adag remény kell legyen, hit, aztán elbizonytalanodás, majd csalódás, majd újra remény, addig, amíg a kapcsolat tart”

– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy ugyanakkor a bántalmazott is önbizalomhiánnyal, önértékelési gondokkal küzdhet.

Onnan tudhatjuk, hogy környezetünkben valaki egy bántalmazó kapcsolatban él, hogy sok esetben elszigetelődnek, „maszkot hordanak”, mivel nem érzik, hogy kapcsolódni tudnának családjaikhoz, barátaikhoz.

Jelentkezhet depresszió, pánikroham, ezek a járulékos tünetek.

Hogyan tud fennmaradni egy bántalmazó kapcsolat?

A párkapcsolat bántalmazó és bántalmazott dinamikája azért tud fennmaradni, mert mindig van egy kibéküléses időszak.

Ezek a nagyon erős mézes napok, amikor újra egymásra találnak, ami tarthat hetekig, de akár csak percekig is, utána folytatódik a bántalmazás”

– emelte ki a szakember. Ez a cirkularitás. A bántalmazó kapcsolat szereplői jellemzően nem nőttek még fel érzelmileg, ami szintén az otthoni környezetben gyökerezhet. Lehet, hogy elnyomták gyerekként, mindenért bocsánatot kellett kérnie, a szavának nem volt súlya, de

lehet, hogy egy állandóan követelőző, számon kérő szülő fékezte az érzelmi érettség kialakulását.

A fizikai agresszió külsérelmi nyomokkal is jár

Fotó: Barabás Ákos

Mit tehetünk és mit nem tehetünk, ha valakit bántalmaznak a környezetünkben?

„Ha környezetünkben bántalmazásról tudunk, nem vegyük félvállról, hiszen a bántalmazás nem magánügy” – fogalmazott a pszichoterapeuta. Szerinte

nem szabad rájuk hagyni, beszélni kell a bántalmazottal, éreztetnünk kell vele, hogy ránk számíthat.

Fontos azonban, hogy ne faggassuk őket, hagyjuk, hogy annyi részletet osszanak meg, amennyi nekik kényelmes. Tehát ne lépjük át a határt. Fontos az is, hogy ne ígérjünk nekik olyat, amit nem tudunk betartani. „Annyit vállaljunk át, amennyit megbírunk.”

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapját a nők elleni erőszak felszámolásáért küzdő aktivisták már 1981 óta november 25-én tartják. Rafael Trujillo dominikai diktátor parancsára e napon ölték meg a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáiként közismert Mirabal nővéreket.