A ’89-es rendszerváltozás óta egyre több lett az elméleti iskola, a műszaki tanintézmények pedig háttérbe szorultak – magyarázta Szakács-Paál István, a Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója. Mint mondta, ez eleinte nem jelentett problémát, hiszen az ipari termelés is visszaesett, ám az utóbbi években szakemberhiány lépett fel az elöregedés miatt. Ez különösen érződik Udvarhelyen, ahol Hargita megye ipari termelésének 70–75 százaléka történik.

Szakács-Pál rámutatott, nagy problémát jelent, hogy a műszaki iskolák elvesztették presztízsüket, csak a legrosszabb tanulók iratkoznak be az intézményekbe, olyanok, akiknek többsége nem szeretne tanulni. Mint mondta, ősszel indítanak egy szakközépiskolai osztályt – a tanfelügyelőség engedélyezésével –, ahol a diákok számítógép által vezérelt (CNC) marógép kezelését sajátíthatják el.

A képzés elindításához két, oktatásra alkalmas marógép megvásárlására van szükségük, ami 30 ezer euróba kerül. Ennek harmadát Hargita Megye Tanácsa biztosítja, a fennmaradó részt pedig a polgármester ígérete szerint a helyi önkormányzat finanszírozza majd. „Mi készen állunk az osztály elindítására, minden azon múlik, hogy milyen képességű tanulók jelentkeznek” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy megfelelő szakembereik vannak az oktatáshoz.

Görbe Péter, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője szerint szükséges a gazdasági szereplők igényeihez igazítani a beiskolázási számokat és az induló képzéseket. Ez fontos, hiszen a vállalkozóknak munkaerőre, a végzősöknek pedig munkahelyre van szükségük. Így elkerülhető a fiatalok elvándorlása is. „Idén hangsúlyosabban megfogalmazódott, hogy a fémmegmunkáló ipar igényeit figyelembe véve kell osztályokat indítani” – fogalmazott.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kifejtette, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság stratégiai partnereként mindenképp támogatja a Bányai János-iskolát a szakoktatás fellendítéséért tett erőfeszítéseiben, ahogyan más hasonló tanintézményeket is.

Péter Péter, a Matplast Kft. igazgatója kifejtette, az átlagfizetések 500–600 euró körül vannak a fémiparban azon alkalmazottak esetében, akik már megismerték a CNC-marós szakma csínját-bínját, és képesek az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. A szakemberek átlagéletkora 48 és 50 év között van, ami intenzív elöregedést jelent. Számításai szerint 65–70 diákot kell képezni évente, csak hogy pótolni lehessen a nyugdíjba menőket.