Testvéreiket fogadták Csíkfalva község reformátusai

A 2004-es magyarországi népszavazás után egy évvel mentek erdélyi lelkészek prédikálni az anyaországba, akkor kerültek először kapcsolatba és ekkor vetődött fel a testvérgyülekezeti kapcsolat felvételének gondolata. Ezt sikerült is megvalósítani – idézte fel portálunknak a kezdeteket Kerekes József csíkfalvi lelkész.

A földi hatalmak nem tudták elszakítani őket

Azóta évente fogadják egymást a gyülekezetek tagjai, akik nagyon jól viszonyultak a kezdeményezéshez, nagyon sok személyes és baráti kapcsolat alakult ki a „hivatalos” mellett, és teljes egészében a lelkésze mellett áll a gyülekezet. „Másként nem működött volna a történet” – mondja Kerekes lelkész úr, aki azért is örül a kapcsolatnak, mert ezáltal a határon túliakkal való összetartozás, az egység érzése erősödött meg az emberekben, de a gyülekezetet is összekovácsolta. Voltak olyan személyek, akik ezeknek a kirándulásoknak köszönhetően jutottak el először Magyarországra, de onnan is többen ezek révén jutottak el Erdélybe.

Mivel már negyedik alkalommal érkeztek az anyaországiak, a Székelyföldet beutazgatták, de azért az idei látogatás során nem hagyták ki a kirándulást a Fogarasi-havasokban, a látogatást a Békás-szorosban és a Gyilkos-tónál. „Hálásak vagyunk ezért a Jóistennek. Úgy nézett ki, hogy a hatalmak próbáltak volna elszakítani egymástól, de Isten megtartotta az egységet” – vonja le a következtetést Kerekes József.

A lelkek mélyére tekinthettek

A magyaroszágiak számára is különös helyzet volt, amikor a csíkfalvi lelkész náluk prédikált, de kezdeményezték a kapcsolatot, és a csíkfalviak nagyon szívesen álltak elébe ennek – mondta el portálunknak Gordos Attila anyaországi lelkipásztor. Fantasztikus napokat töltenek el mindig, amikor ideutaznak, szinte minden „kötelező” látnivalót megismertek már Erdélyben, de az a fontosabb, hogy a Nyárádmentén bepillanthattak az emberek valós életébe, érzéseibe, világába, és ez nagyon nagy mélységet adott a találkozásoknak. „Nemcsak felszínes dolgok ezek, hanem olyan érzés, amely csak a szív legmélyén lakik. Ezt kaptuk itt, és ezért nagyon hálásak vagyunk” – fogalmazta meg tömören érzéseit a lelkész.