Senkit sem érdekel az életveszélyes útszakasz

A tavalyi tavaszi esőzések következtében a Marosvásárhely–Nyárádszereda közötti 135-ös megyei út egy kis szakaszán Székelytompán beszakadt a meredek sáncmart. A lakók akkor írásban értesítették a megyei tanácsot. Az útszakaszt azelőtt javította fel a Marosi Utak és Hidak vállalat, de – a lakosok állítása szerint – az út széle már akkor meg volt bomolva, mégsem javították ki, erősítették meg azt.
A lakossági bejelentést követően a megyei tanács az említett cég és a nyárádszeredai városháza képviselőinek jelenlétében megvizsgálta a helyzetet és írásos válaszában ígéretet tett: mivel az út jótállási periódusban van, a javítást végző céget értesítették a probléma gyors megoldása céljából. A tavaly május óta azonban semmi sem történt, jobban mondva nem történt javítás, de az idei áprilisi esőzések folytán ismét leomlott egy kis rész a sáncmartból.

Azóta is várnak

A martot az egyre mélyülő sánc vize folyamatosan mossa, most már akkora darab hiányzik, hogy nemcsak a padka tűnt el, hanem az aszfaltszőnyeg alól is eltűnik lassan az alapzat. A lakosok szerint csak akkor intézkednek az illetékesek, amikor majd egy halálos baleset történik, ugyanis még csak figyelmeztető jelzést sem helyezett ki a cég. Az egyenes útszakaszon amúgy a megengedettnél gyorsabban közlekednek a járművek – ez a lakosok egy másik fájó problémája –, és ha sötétben két autó az adott szakaszon találkozna, és egyikük megpróbálna letérni a padkára, a mély árokba zuhanna. A lakosok csak várják a javítást, de azóta sem történt semmi. A helyzetről a nyárdszeredai polgármestert is értesítették még a tavaly. Tóth Sándor megkeresésünkre elmondta: ő is értesítette az esetről a megyei tanácsot.

Nem kezelik komolyan a kérdést

Írásban kerestük meg a kivitelező céget: arra voltunk kíváncsiak, hogy a tavaly május 10-án felvett 8539. számú jegyzőkönyv és az azt követő utasítások értelmében miért nem végezték el a szükséges munkálatokat, illetve a közeljövőben lehet-e erre egyáltalán számítani. A cég válaszra sem méltatta kérdéseinket.

Ugyanakkor – ugyancsak írásban – fordultunk a megyei tanács műszaki osztályához. Arról érdeklődtünk, hogy az elmúlt tizenegy hónap alatt követték-e az esetet, felszólították-e a céget a helyzet orvoslására, illetve a kötelezettségek be nem tartása miatt milyen büntetést róhatnak ki az illető vállalkozásra. Az április 11-én átvett levelünkre bő egy hónap után válaszoltak, akkor is semmitmondóan: „Mivel az illető szakaszon a mart megerősítése összetett műveleteket igényel, a megyei tanács intézkedett a közbeszerzési eljárás sürgős elindítására abból a célból, hogy az érintett helyen megerősítsék a martot és felújítsák az úttestet és a padkát.”

Amíg ez megtörténik, a helyiek várhatnak, továbbá remélhetik, hogy nem következik be balesetet. És bár tudják, hogy ez nem engedélyezett, mégis fontolgatják, hogy maguk kerítik el az úttest veszélyes szakaszát, és hívják fel a gépkocsivezetők figyelmét a helyzetre.