A közelgő államfőválasztásokat megelőzen ismét felerősödni látszik a magyarellenes hangulat, a nemzetiségi kérdés kampányfogásként való használata. Maros megye prefektusa sem számít már kivételnek, több magyar többségű közigazgatási egységet perelt be azért, hogy azok székházaik homlokzatáról vegyék le a székely zászlót. Nemrég bejelentette: Makfalva, Csíkfalva, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta és Szováta vezetőit perelte be.

Az egyik perfelvételi kérelembe betekintve kiderült: a zászló, a himnusz és a címer használatát szabályozó 1994. évi 75-ös törvényre és a 2011. évi 1175-ös kormányhatározatra hivatkozik a prefektus. Szerinte a törvény kimondja, hogy a román zászló mellett más országok lobogóját mikor és hogyan lehet kitűzni, ugyanakkor megtiltja egyéb jelképek használatát, ami alól csak a parlament által is jóváhagyott helyi címerek, címeres zászlók és az Európai Unió lobogója képezhet kivételt. Ezért – azontúl, hogy vitatja a megnevezést és a jelképet – a kormánymegbízott törvényes alap hiányára hivatkozva törvénytelennek tartja a székely zászló kitűzését közintézményekre. Szerinte a székely zászlót és jelképet a Székely Nemzeti Tanács hagyta jóvá, ezzel is népszerűsítve az etnikai alapú területi elszakadást.

A prefektus szerint a zászló használatával, kitűzésével a magyar vezetők hamisan próbálják befolyásolni a köztudatot, azt sugallva, hogy egy területi entitáshoz – jelen esetben Székelyföldhöz – tartoznak, amely nem is létezik, az alkotmányban nincs elismerve. Ha a közösség vezetői bármilyen jelképet kitűzhetnének a közigazgatási székházra, akkor futballklubok vagy autógyártók jelképeit is látni lehetne, attól függően, hogy az adott községvezető melyikkel szimpatizál – fogalmaz cinikusan Vasile Oprea.

Csíkfalván nincsen zászló

A csíkfalvi községházáról másodszor vették le a székely lobogót, s most is a notórius feljelentő, Dan Tănasă áll a háttérben, aki júliusban panaszt tett a prefektúrán a zászló miatt. Július 24-én a jelenlegi prefektus – akkor még helyettesi minőségében – perbe hívta a csíkfalvi polgármestert a közigazgatási bíróságon, azt kérve, hogy a székely zászlót távolítsák el. Időközben ez megtörtént, így egyelőre alaptalan a bírósági eljárás. Érdeklődésünkre Balogh István polgármester kifejtette: a prefektus lépése annak tudható be, hogy választás közeledtével Vasile Oprea ki akar tűnni a román érdekek megvédése terén. A polgármester azt állítja: már szokva vannak azzal, hogy minden választás előtt előveszik a nemzetiségi kérdést. Mégis megtárgyalták a kérdést az ügyvédjükkel, és úgy döntöttek: a zászlót leveszik, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a választás után visszahelyezhetik a lobogót.

Gyulakutának fáj a zászló hiánya

Gyulakután is levették a községházáról a székely zászlót – ismerte be Varga József polgármester, aki értetlenül áll az egész ügy előtt. Míg Corneliu Grosu volt prefektus részéről tapasztalt némi megértést a zászló kapcsán, addig Dan Tănasă feljelentése után a jelenlgi  kormánymegbízott augusztus közepén beperelte őt, kérve a zászló eltávolítását. A lobogó lekerült a közintézmény homlokzatáról, ezt fotókkal is dokumentálta a községvezetés, kérve a prefektust, hogy vonja vissza a polgármester ellen indított pert, szüntesse meg a közigazgatási bíróságon kezdeményezett eljárást.

Nemrég választ kaptak: az új polgárjogi törvénykönyv 205. cikkelye értelmében a polgármester megvédheti magát egy ellenkereset révén. Ezek szerint a pert nem szüntették be. Varga József polgármester megjegyezte: a székely zászlót a korábbi községvezetők helyezték ki a lakosság akaratából, s bár előzőleg felszólítást kapott annak eltávolítására, úgy érezte, ezt nem teheti meg. Most, hogy mégis le kellett venni, számos helybéli kérdezi meg, hogy miért tűnt el a jelkép.

Erdőszentgyörgyön 2011 óta lobog

Csibi Attila Zoltán polgármester szerint a prefektúra hadjáratot indított Erdőszentgyörgy ellen. Egyrészt akkor, amikor beperelte őket a városházára kitűzött székely zászló miatt.  Az elöljáró azt mondta: a lobogó 2011 óta ki van téve, és egyelőre ott is marad. Nem ő tette fel, és le sem veszi. Fel vannak készülve a perre, és majd a bírósági döntés után teszik meg a következő lépéseket.

Másrészt továbbra is áll a „tűzvonal” a prefektúra és a helyi RMDSZ között, miután ismét visszahelyezték a piros-fehér-zöld lobogót a szervezet helyi székházára. Mint arról beszámoltunk, Csibi Attila elnök júliusban levett minden zászlót az épület homlokzatáról, és helyettük egy hónapra Egy az Isten feliratú gyászlobogót tűzte ki a Rhédey Klaudia téri épület falára. Ezzel is tiltakozását fejezte ki, amiért a prefektúra állandó nyomást gyakorol a helyi közösségre a magyar jelképek használata miatt. Ígéretéhez híven a levett zászlókat augusztusban ismét kitűzte a polgármester, és kérdésünkre megerősítette: vállalják a következményeket, de a nemzeti színű lobogót nem veszik le a székházról annak dacára, hogy kaptak már felszólítást a prefektúráról. „A végsőkig elmegyünk a zászlóügyben” – jelentette ki határozottan a polgármester.

Néhol még helyén a zászló

Makfalván egyelőre a községháza bejárata fölött marad a zászló. Márton Zoltán polgármester megerősítette múlt heti kijelentését: perbe szállnak a prefektussal, bár arra is fel vannak készülve, hogy nem nekik ad igazat a bíróság. Szováta alpolgármesterétől, Hegyi Mihálytól megtudtuk: ők még nem kaptak bírósági idézést, de látták, hogy a prefektúra egyik alkalmazottja nemrég a városháza előtt fényképeket készített a zászlóról.

Túlpolitizált, de veszélyes ügy

A kérdésben az RMDSZ megyei elnökének véleményét is kikértük. Brassai Zsombor szerint enyhén szólva túllihegett és túlpolitizált ügyről van szó, ugyanakkor veszélyesnek tartja, hogy a szociáldemokrata párt ezzel a „boszorkányüldözéssel” próbálja legitimizálni magát a szavazótábor szélsőségesen nacionalista rétege előtt. „Sajnos, számolnunk kell ezzel az attitűddel, ugyanis a PSD, amely a megyében nem birtokol egyetlen jelentős politikai tisztséget sem, magyarellenes politikával próbál felszínen maradni. Többször is egyeztettem a kérdésben a prefektussal, úgy tűnt, hogy megtaláltuk a megoldást, ezért csodálkozom, hogy mégis per lesz az ügyből. Ugyanakkor bízom abban, hogy bölcs és határozott önkormányzati vezetőink vannak, mert végül a józan ész, a méltányosság és a tolerancia kell győzzön” – fejtette ki a politikus.

Minden döntés egyedi érvényességű

Nagy Zsigmond még nyárádszeredai jegyzőként megfogalmazta álláspontját: a székely zászló használata nem törvénytelen. A csaknem két hónapja alprefektusi tisztséget betöltő Nagy ma is ugyanezt állítja, függetlenül attól, hogy más véleményen van az az intézmény, ahol jelenleg dolgozik. Ha a bíróságon bebizonyosodik, hogy a zászlóhasználat törvénytelen, ő elismeri azt, ám ez még cáfolható. Nem tartja meggyőző érvnek azt sem, hogy a prefektusi perben Kovászna megyei esetekre hivatkoznak, amikor polgármestereket köteleztek a székely zászlók eltávolítására. Szerinte egy bírósági döntés egyedi esetre érvényes. Lehet, hogy egy marosvásárhelyi bírói testület másként látja ugyanazt a kérdést, mint egy sepsiszentgyörgyi. Ezért Nagy Zsigmond szerint vállalni kell a pert, és annak eredményét mindkét félnek el kell majd fogadnia: annak is, aki pert indított, és annak is, aki nem vette le a kitűzött zászlót.