Szabad ég alatt rögzítette a Role a Pille rockballadát

A közel harminc éves Role Zenekar egyik legrégebbi műsora a Pille rockballada, amelynek több dalát is rögzítették stúdióban több mint tíz évvel ezelőtt. Nem tetszett az eredmény, a zenekar tagjai úgy érezték, hiányzik valami a felvételekről. „A hangfelvétel szögletes, merev, vérszegény volt. A későbbiekben még készítettünk stúdió felvételeket, de hiába voltak egyre modernebbek, egyre jobbak a berendezések, az eszközök, valami mégis hiányzott. Aztán néhány évvel ezelőtt Cengelléren, egy magas tisztáson, csodálatos környezetben zenéltünk és ott fogalmazódott meg annak ötlete, hogy a természetben, a szabad ég alatt próbáljunk meg hangfelvételeket készíteni” – mesélte Nagy Tivadar, a zenekar vezetője. Így költözött ki a közel húsz fős stáb Balánbánya mellé, a Nagy-Hagymás lábához, a Nagyáj patak mellé, ahol öt napig dolgoztak, és nem csak a hang-, hanem videofelvételek is készültek.

„Több helyszínt is megnéztünk, jártunk a Kászonokban, az Úz-völgyében, végül azért döntöttünk Balánbánya mellett, mert autóval el lehetett jutni a szálláshelyig. Onnan már szekerekkel szállítottuk a felszereléseket egy 200-300 méter magas, nagyon meredek dombra, ahova gyalog is alig lehetett feljutni. Nagy kihívás volt számunkra minden nap” – mesélte Tivadar, aki bevallotta, neki már az első nap úgy leégett a lábfeje, hogy a járás is nehezére esett. Szavaiból kiderült, amikor konkrétan foglalkozni kezdtek a tervezéssel, a világhálón nézett utána, hogyan lehet elképzelésüket technikailag kivitelezni, de legnagyobb csodálkozására ilyen jellegű információkat nem talált. „Úgy néz ki, ilyent a világon még nem is csinált senki. Úttörők vagyunk ebben. Végül is nem egyszerű dolog egy profi hangrögzítő stúdiót a természetbe kiköltöztetni” – jegyezte meg mosolyogva.

Minden napnak megvolt a maga kihívása és apró kis csodája. Az első nap a generátor bekerült az erdőbe, a helyszínre kiszállították felszerelés, a keverőt, ami aztán már ott is maradt a dombon, ami azzal járt, hogy éjszakára valakinek a stábból őrködnie kellett. „Néhány napja nem messze a dombtól a medve megtámadott egy tehenet. A völgyben minden éjjel járt a medve, sokat ijesztgettek bennünket is, de szerencsére nem találkoztunk vele” – jegyezték meg nevetve. De nem csak a medvétől kellett tartaniuk, egy alkalommal a forgatás helyszínére érkezett a közeli nyáj, és bizony nagy veszélybe kerültek az ott legelésző, játszadozó kecskegidák miatt a kábelek. Aztán az időjárás – fűzte hozzá Tivadar – szöges ellentétben volt az internetes előrejelzésekkel: amikor kellett volna süssön a nap, esett az eső, és fordítva. De ki kellett szállítani, lehetőleg karcolás mentesen, azokat a méretes nagy plexifalakat is, amelyekkel elkülönítették a zenekartagokat egymástól. „Ezek a szélben úgy működtek, mint egy-egy vitorla, így aztán ki kellett kötözgetni őket. Első nap minden csodálatos volt, aztán elkezdett esni az eső, második nap meg nagyon fújt a szél. Felállítottuk az első plexilemez-karámot, mire a második készen lett, az elsőt elfújta a szél” – mesélte nevetve Sántha Zsuzsánna. A hangrögzítéshez kiszállásuk harmadik napján láttak hozzá.

Tökéletes felvételek

„Ebédszünetkor hangzott el a kérdés, hogy az 1-től 10-ig terjedő skálán hányast érdemelnek a hangfelvételek. Én már akkor azt mondtam 12-est. Nagyon vágytunk valami nagyra, de ilyenre mi sem számítottunk. Benne van a természet, a madárcsicsergés, a patak, a nyáj. Benne van a varázslat. Az egyik dal során elözönlöttek a pillangók. Csodálatos volt. Két napig azon gondolkoztunk, hogy a gondviselés mostoha hozzánk, aztán tartottunk egy stábgyűlést, hogy feladjuk-e vagy sem. De szerencsére maradtunk” – mesélte lelkesen a zenekarvezető.

„Az egy hét alatt minden nap áthaladtunk a közeli esztena előtt. Először csak mosolyogtak rajtunk a pásztorok, aztán már csodáltak, kijöttek, megnézték, mit csinálunk. De a helybéliek is szeretettel fogadtak, mindig számíthattunk a segítségükre. Csodálkoztak rajtunk nagyon, úgy érezzük kivívtuk a tiszteletüket.”

Év végére elkészül a hanglemez

Most újabb nagyszabású munka következik, azaz a vágás, összerakás. Nem szeretnék sem a hang- sem a videófelvételt „kikozmetikázni”, az az elképzelés, hogy mind a hang-, mind a képanyag azt sugallja, ami ott történt. Terveznek egy werkfilmet készíteni, amit majd a Youtube videomegosztóra töltenek fel, de készül majd DVD is a videofelvételekkel. A remények szerint a Pille rockballada CD már az idén a Role-rajongókhoz kerül.

A cikkhez felhasznált fotókat Bálint Melinda, Nagy Barna, Nagy Edina, Sántha Dénes és Sántha Zsuzsanna készítették.