Magyarország első szabadtéri múzeumát, a zalaegerszegi skanzent 1968-ban nyitották meg. A Göcseji Falumúzeumot a Zala folyó holtága mellett hozták létre, épületeit húsz különböző zalai településről szállították ide és építették fel az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré oly módon, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne.

A kellemes, tavaszias időjárásnak is köszönhetően közel ezer ember volt kíváncsi a Vasas (Rózsa és Iskola utcaiak) és a Kerekerdő (Szent János és Szentimre utcaiak) csapatainak jubileumi labdarúgó-mérkőzésére Székelyudvarhelyen.

A húsvéti lakomák után mindig ott marad néhány ínycsiklandó maradék, amit ne hagyj veszni! Egy remek példa erre a bárány shawarma, ami tökéletes alternatíva a húsvéti bárányfelhasználásra.

Kápolnásfaluban újra életre kelt a régi idők húsvéti locsolkodási szokása: a Kápolnásfalusi Ifjúsági Társaság néhány éve vette a kezébe a hagyományőrzés stafétáját, s azóta minden tavasszal friss kútvízzel locsolják meg a lányokat.

Papp Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő és -restaurátor, akinek meghatározó a szerepe Erdély – és nem csak – orgonakultúrájának megőrzésében. A szakember számára nagy örömet jelent, hogy műhelye azon ritka helyek egyike, ahol a mesterség tovább él a családon belül: mindkét fia vele dolgozik, együtt folytatják az orgonaépítés hagyományát.

Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén húsvétvasárnap.

Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.

A húsvét a keresztény hit legmélyebb üzenetét hordozza: a feltámadás örömét, a bűnbánat megtisztító erejét, és a reményt, amely túlmutat a halálon. A hétköznapi rohanásban gyakran háttérbe szorul az ünnep valódi jelentése, pedig a húsvét nem csupán egy tavaszi hosszú hétvége, hanem lehetőség a lelki megújulásra is.

Nagycsütörtöktől nagyszombatig elnémulnak a harangok a katolikus templomokban – de vajon miért? A „harangok Rómába mennek” mondás mögött évszázados hagyomány húzódik, a kérdés megválaszolásában Tamás Barna székelyudvarhelyi plébános segített.

Nem volt köztük hivatásos rendező, senki sem profi színész, sőt, nem volt pénz, nem volt eszköz. Szeretet és hit volt, sok akarattal, odaadással, beleéléssel. Így jött létre a Szentkirályi Passió. Több tucat lelkes helyi a segédlelkész irányításával adja elő néhány éve Jézus Krisztus szenvedéstörténetét Csíkszentkirályon.