Székelyföld szívében, a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.

Veszélyes helyzet alakult ki február 4-én az udvarhelyszéki Gagyban, ahol bocsos anyamedvét láttak a településen. Nem volt egyszerű elkergetni a faluhoz közel tanyázó nagyvadat, amely rátámadt a vadőrre. A medve üregében kutyatetemeket és két bocsot találtak. Videó: Hubertus Vadásztársaság.

Az utolsó falatig el is fogyott a háromféle ízvilágot megtestesítő, 150 méteres kolbász a közösségi összefogásról szóló rendezvényen, a szombati XII. Csíkszentmiklósi Kolbászfesztiválon. A hagyományőrzést zászlójára tűző esemény érdemi részét természetesen ezúttal is kolbásztöltő-verseny képezte, amelyre huszonhét csapat nevezett be.

Szabó-Bilibók Attila kisgalambfalvi gazdaságában búzafüvet termeszt, egyedüliként a környéken. A fiatal búzából friss, zöld levet készít, ami a teljes életet magában hordozza, hiszen tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, enzimekkel, fehérjével és klorofillal. De vajon hogyan nevelhetünk búzafüvet, s mire figyeljünk a préselésnél?

A fiatalok profi körülmények között, egy lenyűgöző próbateremben alkotnak, gyakorolnak, itt látogattuk meg őket múlt év végén. Öt dallal készültek – Csendes utazó, Föld felett, Vihar van bennem, Maradni akarok, illetve a 2024-es legszebb erdélyi magyar dal, a Véget ért az álom –, ezeket hallgathatjátok meg sorozatunk új részében, a DreamFlow akkori felállásában (Borbély-Bartis Zsuzsanna – ének; Nagy Endre Dániel – gitár, billentyű; Nagy Flórián Attila – basszusgitár; Drócsa Botond – dobok; Bakos Rolland – gitár, billentyű).

Hat felekezet élt együtt szeretetben a településen, amelyet árasztással pusztított el a kommunista hatalom. Harminchat évvel később az Összetartozás temploma emlékeztet: a tó mélyén Bözödújfalu nyugszik, de közössége nem felejt.

Bármelyik otthonnak a díszére lehetnek azok a szebbnél szebb tálak, bögrék, lábasok és időtálló vázák, amelyeket a helyiek a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban található kis műhelyben készítenek. A fazekasság időigényes, csendes és sok gyakorlást igénylő mesterség. Napjainkban már csak szűk körben népszerű a tevékenység, Keresztúron is leginkább hobbiként tartják életben.

A Kézdiszéknek a nép nyelvében mai is Szentföldként élő részén, Lemhény és Kézdialmás között magasló Szent Mihály-dombon áll a két falu egykor közös, ugyancsak a harcos arkangyal nevét viselő, nemrég felújított középkori temploma. Előzetes egyeztetés után látogatható, de miséket is tartanak benne.

Gyerekkora óta érdeklődik a takácsmesterség iránt a csíkszeredai Antal Eszter. Az újabb és újabb minták tervezése, kivitelezése állandó része a hétköznapjainak, emellett igyekszik a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt rávezetni a szövés szeretetére a Vámszer Géza Művészeti Népiskolában.

A székelyföldi megyék együttesen csaknem húsz sípályával büszkélkednek, igaz, többjüket az enyhe időjárás miatt nehezen sikerül elindítani. Adottságaik a külföldi síparadicsomoktól távol állnak, de a családias légkör, a közelség előnyükre válik.