Nagysikerű gálaműsorral ünnepelt az Alla Breve kórus

Az egybegyűlteket Orosz-Pál Levente, a vegyeskar elnöke üdvözölte, majd átadta a szót Bunta Leventének, aki köszöntőbeszédet mondott, kiemelve a kórustagok lelkes, önzetlen munkáját, valamint méltatta Kovács László karnagy tevékenységét. Beszélt az emberi hangról, az éneklés fontosságáról, Kodályt idézve, hogy az éneklés mindenki számára hozzáférhető, ingyenes, s a legszebb hangszer. Túl a szépségen, az éneknek megtartó ereje és közösségépítő jellege is van – mondotta a polgármester –, s ez az Alla Breve esetében hatványozottan érvényes.

Ezt követően ismét Orosz-Pál Levente vette át a szót, szakmai szemszögből is méltatva a kórus áldozatos, építő jellegű, hagyományőrző, ízlésformáló munkáját. Rövid statisztikát is készített, szólt arról, hogy a kórusnak fennállása óta több mint száz tagja volt, ebből a jelenleg is aktív tagok száma mintegy 30 fő. Az eddigi próbák és fellépések összesen ötezernél több órát, azaz mintegy háromszázezer percet tesznek ki. Orosz-Pál külön kitért a repertoárra is, amely a maga száz kórusművet meghaladó „kínálatával”, amely egyaránt magában foglal egyházi és világi műveket, népdalokat, valamint könnyűzenei feldolgozásokat is, a saját programokon túl, kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb rendezvények tartalmas kiegészítésére. A szombat esti repertoár – stílusosan – húsz kórusművet tartalmazott.

Az estet Orlando Szerelmi panasz című zeneművével nyitották, de elhangzott három csángó-magyar szerelmi dal Pászti Miklós feldolgozása nyomán, Mozart Ave verum című műve, zongorán kisért Fehér Izabella – a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola pedagógusa –, Kodály Zoltán gyűjtéséből a Székely keserves, majd négy szlovák népdal Bartók Béla feldolgozásában, továbbá ABBA-egyveleg következett. A hetvenes és a nyolcvanas évek népszerű könnyűzene-együttesének híres slágereit a közönség is bekapcsolódott, dúdolt és tapssal követte a kórus énekét. Legalább háromszor hagyta magát a nosztalgia által elsodortatni a nép. Hasonlóan nagy sikernek örvendett a Queen, illetve Freddy Mercury Bohém rapszódia című dala is – zongorán kísért Tifán Etelka. Ezt a momentumot emlegetve, azt is megkockáztathatjuk, hogy ez a szám képezte a program csúcspontját, ennél vibrált a leginkább a terem légterében és a lelkekben az bizonyos katarzis, „az igazi élmény”, ez volt a csúcs. Az István, a király című rockoperából három dal hangzott el. Az Alla Breve saját „előállítású” estjét Kodály Esti dala zárta. 

A két és fél órás szünet nélküli jubileumi koncertet – négy tartalmi egységre tagolódva – a meghívott közreműködők színesítették. Kovács Attila hegedűművész – a karnagy nagyobbik fia –, Fehér Izabella zongoraművész produkcióit láthattuk, hallhattuk, szólóénekesek léptek fel – Bartus Levente, Tóró Árpád, Koszta Ignác, ifj. Kovács László – idősebb Kovács László karnagy kisebbik fia, hogy még inkább megmutatkozzék a zenei kontinuitás a családban, a Koala Jazz Band, melynek tagjai az Odavagyok magáért című méltán nagysikerű örökzöldet adták elő, amit a közönség vastapssal honorált. Ezek után következett az emléklapok kiosztása, majd a tagok a kórus himnuszával – Paff, a bűvös sárkány, ifj. Kovács László feldolgozása – köszöntötték a karnagyot, aki egy lila színű plüss-sárkányt vehetett át, aztán a Székely Dalegylet férfikórusának elnöke, Varga István köszöntötte a húszéves együttest, virágot és ajándékot nyújtva át a tagoknak. A maga során a Balázs Ferenc Vegyeskar vezetője, Orosz-Pál József zenepedagógus, karnagy is üdvözölte és méltatta a fiatalabb pályatársakat.

Nem tudjuk, elhangzott-e az Alla Breve részéről a végén, de többekben megfogalmazódott annak ötlete, hogy – bár az ünnepet magát nem lehet megismételni, mert egyszeri az ilyen pillanat az élet idővonalán – ezt az összeállítást jó lenne, sőt be is kellene még egyszer mutatni, hogy azok is gazdagodhassanak általa, akik most nem tudtak jelen lenni vagy egyszerűen nem fértek be ebbe a terembe.