Filmvetítés a hegyi kaszálókról

A vetítést követően az alkotókat Daczó Dénes újságíró faggatja. Mi is ezt tettük az alábbiakban.

A film egy nyertes pályázat nyomán készült

Két és fél évig tartott a dokumentumfilm forgatása – tudtuk meg Juhász Ágotától, a film szerzőjétől, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet és média szakán végzett. Kifejtette, a filmkészítés apropóját az adta, hogy a férje, Demeter László biológus, a Sapientia EMTE adjunktusa a Pogány-havas Kistérségi Társulás kaszálóvédelmi projektje keretében nyert pályázatot. Ekkor döntötték el a kistérségi társulás vezetőjével, Rodics Gergellyel közösen, hogy a hagyományos csíki és gyimesi állattartásról, a hegyi kaszálók műveléséről filmet forgatnak. A forgatókönyvet a férjével közösen állították össze.

Hagyományos földművelés, amely egyben természetvédelem is

Székelyföldön a hegyi kaszálók a hagyományos állattartó gazdálkodás alapját jelentik, ugyanakkor manapság felfigyeltek arra is, hogy ezek a területek rendkívül fajgazdag, természetvédelmi szempontból is értékes élőhelyeknek számítanak Európában. A film a gyimesiek példás gazdálkodását ismerteti, ahogy a benne megszólaltatott Molnár Zsolt magyarországi növényökológus, aki több mint tíz éve kutatja a gyimesi hagyományos gazdálkodást, megjegyzi, hatalmas tudás halmozódott fel itt. Főként azt emeli ki, hogy a helybeliek úgy százharminc termőföldtípust különítenek el, ami páratlannak számít világszinten. A szakember szerint ebben az esetben nem kell nyugati természetvédelmi modelleket behozni és honosítani, hanem éppen fordítva, a nyugat-európaiaknak volna, amit tanulniuk a völgybeli emberek létmódjából és fenntartható földművelési módozataiból.

A kaszálókon található biodiverzitás vonzotta a Gyimesekbe Barbara Knowles biológust és tudománypolitikai szakértőt, aki a dokumentumfilmben megállapítja, hogy olyan hegyi kaszálót is találtak, amelyen nem kevesebb, mint 85 növényi faj él. A tudós részletezi, hogy Angliában, ahol a negyvenes évektől a kaszálók hozamának a növelésére törekedtek, ezeknek felszántásával, műtrágyák alkalmazásával azt érték el, hogy manapság alig egy két-három növényi faj él, és ez a rovarvilág és madárvilág elszegényedéséhez is vezetett. Jelenleg a fennmaradt néhány hagyományos kaszálót kemény természetvédelmi határozat védi.

Nemzetközi szinten elismerték az alkotást 

Juhász Ágota megjegyezte, hogy legutóbb Olaszországban, a Sondrio Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon a nemzeti parkokról és védett területekről szóló természetfilm kategóriában nyerték el második díjat. Hozzátette, az indoklásban a film érdemeként hozták fel, hogy az ember és táj szoros kapcsolatáról szól. „A kaszálók művelése, a szénacsinálás az egyik legerősebb kapocs ember és természet között. A film ezt a kapcsolatot mutatja be, egy természetközeli, ökológiai szempontból fenntartható életforma szépségeit és társadalmunk felelősségét annak megtartásában” ‒ írják a film szinopszisában. 2012-ben a Magyarkanizsán (Szerbia) tartott Csodakút Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon a legjobb professzionális operatőr díjat nyerték el vele.

Demeter László portálunknak megjegyezte, főként az a céljuk, hogy a hagyományos gazdálkodási forma értékére felhívják a figyelmet. A film egyik erősségének tartja, hogy népi muzsika szól a háttérben, a zenéjét a sepsiszentgyörgyi Folker Együttessel készítették, hiszen a hagyományos kultúrához ez illik a legjobban.

Hegyi kaszálók – Biodiverzitás és hagyományos gazdálkodás

Forgatókönyv: Demeter László, Juhász Ágota. Fényképezte: Juhász Ágota, Imecs István. Narrátor: Gáspáry István Zsolt. Zene: Folker Együttes (Sepsiszentgyörgy). Rendezte: Juhász Ágota.