Amikor a könyv választja ki az olvasóját

„Én az erdélyi magyar kiadók számára a marosvásárhelyi könyvvásárt látom elsősorban annak a meghatározó fórumnak, ahol bemutathatják könyvújdonságaikat, tájékozódhatnak a szakmai térben, és ami ennél is fontosabb, közönségtalálkozókon, rendezvényeken hozhatják közelebb köteteikhez, egy vagy akár többéves munkájukhoz az olvasókat. Természetesen a budapesti vásár is fontos pont, de a Gutenberg arra összpontosít, hogy köteteivel az erdélyi magyar könyvpiac rendelkezésére álljon. Ezért mindig olyan könyveket adunk ki, amelyekről úgy véljük, nagyon értékelhetőnek tartják majd őket az olvasók, illetve arra is figyelünk, hogy mi hiányzik a könyvbarátok polcairól. Az Isten segedelmével udvaromat megépítettem… című nagy erdélyi kastélykönyvünket hiánypótló könyvnek mondják a visszajelzések, lapozóinkat is nagyon hamar megkedvelték a gyerekek” – emelte ki portálunknak Tőzsér László, a Gutenberg Kiadó igazgatója.

A kisebb gyerekeknek szól a Kovács András Ferenc Napsugár-csízió című verséből készült lapozó, melyet a tavalyi módszerrel mutattak be a könyvvásáron, vagyis gyermekfoglalkozásokkal csalogatták a standjukhoz a kicsiket, a leendő olvasókat. Maga a Kossuth-díjas költő foglalkozott a gyerekekkel, ahogy Tőzsér kifejtette, valósággal elkápráztatta a kicsiket. Különben decemberben Csíkszeredában is készülnek hasonló foglalkozásokkal egybekötött bemutatóra, melyre a költőt is vendégül látják. A Napsugár-csíziót hat éves korig ajánlják, mivel a kemény kartonra nyomott lapozó a legkisebbek vehemens „érdeklődésének”, forgatásának is ellenáll. A könyvként és játékszerként egyaránt kézbe vehető lapozóban az erdélyi származású Faltisz Alexandra igényes illusztrációi hozzák közelebb a kicsiket a vershez. Megismerhetik „a tág esztendőben csúszkáló, farsangolni illanó, pillangót lehelő, zöldet özönöltető, cimpát veresebbre húzgáló napsugárt”, vagyis a nap utazásain keresztül az évszakokat.

Szintén lapozó formájában adták ki László Noémi Afrika című versét, amelynek szakaszait a csíkszeredai Csillag István képzőművész illusztrációi nyomán gondolhatják tovább a kicsik. A József Attila-díjas költő verséből az afrikai állatokat ismerhetik meg, és persze a kontinens azon egzotikus országait, ahol ezek a nagyszerű lények előfordulnak. „Kongó, Dzsibuti, Szenegál/ oda menne a krokodil/ de csak a folyóban vegetál”. Tehát zsenge korban létrejöhet az asszociálás képessége, hogy a vízilovat, orrszarvút vagy krokodilust ne az állatkertből, hanem a megfelelő kontinensről és országokból eredeztessék a csöppségek. Ha az illusztrációkat vesszük alapul, a Napsugár-csíziót inkább a kislányok, az Afrikát pedig a kisfiúk fogják szívesebben nézegetni, forgatni.

„A kisgyermekes családoknak szólnak ezek a lapozók, amely olvasótábor tekintetében ugyan csak egy réteget jelent, de mi a legnagyobb örömmel vállaltuk fel az ő igényeit. A kiadó egyik »szolgáltatása« éppen az odafigyelés: kevesebb címet jelentetünk meg, de olyanokat, melyek értékesek, és amelyek teljesítik a szép, igényes és hasznos könyv minden feltételét” – véli Tőzsér.  
Nemcsak a gyermekirodalommal foglalkoznak, hanem megjelent az első ismeretterjesztő kötetük is, mely szintén a tőlük megszokott „politikát” követi.

„Bármekkora örömmel is készüljenek a gyerekkönyveink, úgy gondolom, nem engedhetjük meg magunknak, hogy erdélyi magyar könyvkiadóként kizárólag csak ezen a téren tevékenykedjünk. Vannak erdélyi vonatkozásban olyan érdekfeszítő témák, amelyet fel kell vállalnunk. Az Isten segedelmével udvaromat megépítettem című kiadványunk az erdélyi kastélyokat veszi számba. Honorálták is a könyvvásáron ezt a monumentális munkát, melynek szerzői Orbán Zsolt tanár és Bicsok Zoltán levéltáros, fiatal csíkszeredai kutatók. El is fogyott a vásárra vitt összes példány. És ez a siker az erdélyi legfontosabb nemesi családokat és kastélyaikat újszerűen és olvasmányosan bemutató mű mellett a mecénásoknak köszönhető. A támogatók révén a több mint hatszáz oldalas, több mint ezer színes fotóval megjelent kötetet üzletünkben 81 lejért tudjuk árulni. Nekünk az az érdekünk, hogy a könyv mindenképp jusson el az olvasóhoz, másképp nincs értelme...”

A kiadásnál használt „politika” jellemzi a könyvesboltot is

„A könyvkiadási koncepcióinkat kivetítettük a könyvesboltunkra is, a címek megválasztásánál elsődlegesen a tartalomra figyelünk, utána rögtön jön a vizuális ismérv. Főleg a gyerekirodalomnál fontos a grafikus, a képzőművész gondos kiválasztása, hiszen egy giccses rajzzal tönkre lehet tenni bármilyen nagyszerű tartalmat. A bolt egyik erősségét a gyönyörű gyermekkönyvek jelentik. Mi úgy négyezer címet tudunk megmutatni a több százezer megjelent közül, ezért nagyon szigorú az előválogatás. Elsősorban a legfontosabb erdélyi kiadványokat forgalmazzuk, a szépirodalmi, művészeti, műszaki kötetek mellett albumokat, szótárakat és könyvújdonságokat kínálunk. Én úgy képzeltem, hogy a könyvekhez egy tág és fényes teret lehet csak hozzárendelni. A nyitás óta eltelt néhány hét minket igazol. Eléggé nagy az érdeklődés, jönnek az olvasók, fellapozzák, olvasgatják a könyveket, otthonosnak érzik a boltot, legtöbben fél óránál többet maradnak” – számolt be tapasztalatairól Tőzsér.

Persze, van gyerekeknek kialakított sarok is, könyvborítók alapján készített kirakósokkal, ahol eljátszhatnak a kicsik, míg a felnőttek elmerülnek a könyvek világában. Majdnem a polcok felét foglalja el a kicsiknek szóló irodalom, de találunk itt hangoskönyveket és diafilmeket is. A polcok is elmésen vannak kitalálva: kötéllel vannak felfüggesztve, a vékony festék alatt látszik a fa erezete, lépcsőzetesen helyezték el őket, így több felület adódik a könyvek számára, sőt a polcon lehet lapozni is a kiadványokat. Tőzsér László szerint mindig lesz annyi bibliofil személy (könyvbarát, könyvkedvelő), akik miatt megéri könyvet kiadni, és könyvesboltot nyitni.

„Örülök, ha bármelyik kiadó megjelentet egy új, tartalmilag és esztétikailag is igényes kötetet, mert ezzel színesíti a könyvkínálatot. Úgy érzem, vagyunk még annyian könyvbarátok, hogy a könyvesboltok tereit fenn tudjuk tartani.”