Vita övezi a madarasi vízi erőmű építését

Az első vízi erőmű üzembe helyezését követően Madarason nekifogtak a második megépítésének is. Mint arról korábban beszámoltunk, a munkálat három részből áll: a vízgyűjtő gát megépítése, a vízi erőmű áramfejlesztő épületének létrehozása és a két létesítmény közötti nyomócső lefektetése. A munkálatok már tavasz óta folynak, így lassan befejeződik a vízgyűjtő megépítése. Elkezdődött az áramfejlesztő épület alapozása, miközben a két építményt összekötő három kilométer hosszúságú vezeték felét is lefektették. Az illetékesek reményei szerint késő őszre befejeződnek a munkálatok, és a második erőmű is elkezdheti az energiatermelést.

„Június végén Háromfenékben ásási munkálatokat kezdtek anélkül, hogy bárki is értesített volna bennünket” – panaszolta Szőcs Mária, az érintett területtulajdonosok egyike. Családjának 33 áras kaszálója van a térképeken Hámortetőként azonosított területen, amelyre területalapú támogatást is igényeltek. Szőcs kiemelte, július elsején nyolc személy aláírásával kérést tettek le a helyi polgármesteri hivatalhoz, amelyben a munkálatok leállítását követelték, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben az illetékes hatóságokhoz fordulnak. „A beadványra azóta sem kaptunk választ. Még a kérés leadásának napján megkeresett a kivitelező cég képviselője, aki azt ígérte, kárpótlást fizetnek, és eredeti állapotukba visszaállítják a felásott területeket. Többször nem jött a képviselő, a kifizetendő összegről sem volt kivel tárgyalni” – magyarázta a panaszos. Elmondása szerint az illetékesek a kérés benyújtása után minden aláírót megkerestek, utólag volt ezzel kapcsolatos egyeztetés a községházán is, de ott sem sikerült dűlőre jutni.

Hiányzó birtoklevelek és APIA-büntetés

„Sokak számára nincsenek kiállítva a birtoklevelek, ezt használják ki. Nem a polgármester tulajdona a szóban forgó terület, nem lett volna joga megkezdeni a munkálatokat” – jelentette ki Szőcs. Hozzátette, több mint 1500 eurós területalapú támogatást fog kapni az érintett kaszálóért, amelyre a kérést még májusban nyújtották be. „Mi lesz, ha megbüntetnek? Nem vagyok a fejlődés kerékkötője, hanem az eljárási módot kérdőjelezem meg” – szögezte le a panaszos. Szőcstől megtudtuk, rendőrségi feljelentést is tettek az ügyben.

Bíró: egy kivétellel sikerült megegyezni

„Azokkal a gazdákkal, akiket az érintett területeken sikerült beazonosítani, az Aqua Energia cég meg tudott egyezni, egy kivétellel” – jegyezte meg már a beszélgetésünk elején Bíró László. Csíkmadaras polgármestere elmondta, abban a dűlőben, ahol a munkálatok zajlanak, sok terület tulajdonosa nem volt beazonosítva, mert eddig nem igazán tartottak erre igényt az érintettek. „Nem igaz az az állítás, miszerint a beadvány után kezdtük az egyeztetéseket. Ez már jóval korábban elkezdődött, a nyilvántartás szerint vettük sorba az érintett területek tulajdonosait” – jelentette ki az elöljáró. Kiemelte, volt olyan kaszálós rész, amelyre nem volt igénylés letéve. A munkálat elkezdése után jött a tulajdonos, hogy kárpótlást kér, mert az a földrész az övé. „Megtörtént az utólagos beazonosítás, és kárpótlást is kapott az illető. Így nyilván, hogy az emberek érdeklődni kezdtek az ott fekvő, eddig be nem azonosított területeik iránt, ezeket most kezdték visszaigényelni” – magyarázta Bíró. Hangsúlyozta, minden érintettel sikerült megegyezni, az egyetlen kivétel Szőcs Mária volt.

Nagyobb a kárpótlás, mint a lehetséges bírság

„A projekt kezdetén volt egy elképzelésünk. A lakosoknak meg volt adva a lehetőség, hogy területeik értékével beszálljanak a részvénytársaságba. Kevesen éltek ezzel, az építkezés nyomvonaláról pedig előzetesen tájékoztattunk mindenkit” – mondta a polgármester. Kifejtette, a kárpótlás megállapításánál három szempontot vettek figyelembe: a nyomvonal által érintett területek esetében a négyzetméterenkénti kárpótlás, milyen kár érheti idén a gazdát területalapú támogatás szempontjából, valamint hogy mi fog történni a területtel hosszabb távon.

„A kártérítés háromszor-négyszer nagyobb, mint a területalapú támogatások rendszerében kiszabható bírság” – említette a községvezető. Ezt Mészáros Csaba, az Aqua Energia cégnek a beszélgetésen jelen levő ügyvezetője is megerősítette. A kárpótlások mértékéről viszont az illetékesek nem kívántak nyilatkozni. „Itt nincs szó rosszindulatról senki részéről, mindenki nyitott volt a tárgyalásokra. Ám nem tudom elfogadni Szőcs Mária részéről, hogy közügyet próbál faragni egy olyan témából, amiben tulajdonképpen már mindenkivel kiegyeztünk” – osztotta meg véleményét Bíró, aki szerint a feljelentés miatt hamarosan bekövetkező ügyészségi vizsgálat fog pontot tenni erre a vitára.

Cégalapítás és részvényesek

A vízi erőműveket építő Aqua Energia céget 2009-ben alapították. A Listafirme.ro honlapon található adatok szerint a részvények 50 százalékát Csató Kovács Imre üzletember birtokolja, 11,3158 százalékot Madaras község, míg 38,6842 százalék különböző magánszemélyek birtokában van. A már jelzett honlap adatai szerint a törzstőkéhez Csató 874 ezer lejjel, a község 197 800 lejjel, míg a több magánszemélyből álló csoport 676 200 lejjel járult hozzá. Az illetékesek azt már korábban elmondták, az erőművek első turbinája 500kWh teljesítménnyel, a most épülőé pedig 700kWh-val üzemel majd. A tapasztalatok szerint hóolvadáskor, jelentősebb esőzéskor a termelt energiamennyiség még nagyobb is lehet.