Makfalván visszahelyezik a levétetett magyar lobogót

Olvasóink hívták fel figyelmünket, hogy a Maros megyei prefetúra fenyegetésére eltávolították a makfalvi templomkertben álló világháborús emlékmű mellé kihelyezett magyar lobogót.
Az ügyben a helyszínen is tájékozódtunk, de kiderült, nem Magyarország hivatalos zászlajáról, hanem a címeres lobogóról van szó. Ennek ellenére a zászlót a felszólítást követően néhány nap múlva levették. Érdeklődésünk nyomán kiderült: jogtalannnak érzik a prefektúrai nyomásgyakorlást és nemsokára vissza kívánják helyezni a jelképet.

„Ellenkező esetben…”

Március 26-án kelt átiratában Corneliu Grosu prefektus felszólította a makfalvi református egyházat, hogy 24 órán belül távolítsa el a Magyar Köztársaság zászlaját a templom épületéről, és hogy a jövőben tartsák szem előtt a más államok zászlajának kifüggesztésére vonatkozó törvényes előírásokat. A kormánybiztos a Románia zászlaja és jelképei, valamint a himusz használatáról szóló 1994. évi 75-ös törvényre és az annak alkalmazását előíró 2001. évi 1157-es kormányhatározatra hivatkozik. Ez előírja, hogy más államok zászlaját Románia területén csak a román zászló mellett lehet kitűzni, és csak hivatalos állami látogatások, nemzetközi találkozók alkalmával, és hogy ezeket csak hivatali épületekre vagy a helyhatóságok által előírt helyeken lehet kihelyezni. Ugyanakkor a prefektusi átirat felemlíti, hogy ezek be nem tartása kihágásnak minősül és 2,5–5 ezer lej közötti pénzbírsággal büntetendő.

Jobb időre várva?

Megkeresésünkre Kiss Károly makfalvi református lelkész elismerte: valóban kaptak felszólítást, és a presbitérium döntése nyomán levették a zászlót. Húsvét előtt néhány nappal érkezett a felszólítás, amelyben az áll, hogy észrevétel érkezett arról, hogy ki van tűzve Magyarország zászlaja és azt el kell távolítani, különben ötezer lejes büntetésre számíthatnak, és gondoskodjanak arról, hogy ilyen a jövőben többé ne forduljon elő – idézte fel az esetet a lelkész. Kiss Károly azt válaszolta, hogy a húsvéti ünnep után a presbitérium megtárgyalja az esetet. Ez meg is történt, és a testület úgy határozott, hogy „leveszik és jobb időre várnak, hogy majd egyszer visszatehessék”. Így áprilisban leengedték a zsászlót az emlékmű mellett álló árbócról.

Tudják, de…

Az eset egyik furcsasága, hogy a felszólítás nem postai kézbesítéssel érkezett a lelkészhez, hanem egy férfi és egy nő hozta azt személyesen. A lelkész kifejtette nekik, hogy a szóban forgó zászló nem Magyarország hivatalos zászlaja, hanem csak nemzeti jelkép. A két személy, akiknek nevére nem emlékszik a lelkész, elmondták: ők utánanéztek a zászlóknak, és tudják, hogy a kettő kétféle, de nagyon hasonlóak és mindkettő Magyarország zászlaja, ezért le kell venni. A másik kérdőjel a prefektus tájékozatlansága vagy félretájékoztatása volt, ugyanis ő a templom épületére kihelyezett zászlóról szól átiratában, miközben az nem az épületre, hanem a templomkertben álló emlékmű melletti árbócra volt kihelyezve.

Nem állami jelkép volt

Márton Zoltán polgármestertől megtudtuk: az eset után átiratban kérték fel Magyarország csíkszeredai főkonzulátusát, fejtse ki álláspontját a hivatalos jelképről. Április 8-iki válaszában dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul magyar, angol és román nyelven közölte „a Magyar Alaptörvénynek Magyarország zászlaját meghatározó szakaszát”.

Eszerint „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.” A választ az önkormányzat ki is függesztette nyilvános helyre, és Márton Zoltán úgy érzi: nincs hivatalos és kevésbé hivatalos zászló, csakis hivatalos. Márpedig az emlékmű mellé felhúzott nemzetiszín lobogó nem számít állami jelképnek.

A makfalviak visszahelyeznék

Márton Zoltán polgármester úgy nyilatkozott: a jelkép levételéről szóló döntés kimondottan egyházi hatáskörű volt. Mivel bebizonyosodott, hogy nincs szó törvényszegésről, a lobogót vissza lehet helyezni. Szerinte ez csak azért maradt el, mert a lelkésznek családi gondjai is voltak időközben, és még nem került meg a megfelelő alkalom. Márton úgy látja: a visszahelyezésre az október 6-iki ünnepség lenne alkalmas.

Vass Imre makfalvi lakos, aki alpolgármester, de a presbitérium tagja is, kérdésünkre elmondta: ő már az első percben azon a véleményen volt, hogy a zászlót nem kell levenni, mert nincs törvényes alapja a prefektusi felszólításnak, mivel nem állami jelképről van szó. De az amúgy is szűkös költségvetéssel rendelkező egyházköségi tanács tartott az ötezer lejes büntetéstől, ezért döntött a levétel mellett. Ám azóta már beszéltek a visszahelyezéséről, és a legközelebbi presbitériumi ülésen ismét kezdeményzni fogja azt.

Kerekes: magánterületen kitűzhető

Kerekes Károly parlamenti képviselő jogászként szólt hozzá a kérdéshez. A prefektusi eljárást nem kommentálta, de portálunknak kiemelte: az 1994. évi 75-ös törvény előírásai nem vonatkoznak magánterületre, így az egyházi intézményeken vagy azok területein kitehető bármilyen zászló. Példaként egy bukaresti román-amerikai egyetemet hozott fel, amely nem közintézmény és nem közterületen áll, és azon sértetlenül loboghat az Amerikai Egyesült Államok zászlaja. Ami a prefektusi felszólítás kézbesítési módját illeti, hozzáfűzte: azt csakis hivatalos úton, azaz vagy postán vagy rendőrségen keresztül lehet eszközölni.

Ki áll az eset mögött?

A prefektusi átirat két dokumentumot jelöl meg, amelyre alapozva szólította fel az egyházat a zászló eltávolítására: az egyik a Belügyminisztérium idén március 18-án kelt 1810071. számú átirata, míg a másik Dan Tănase magánszemély kérvénye. A Maros megyei kormányhivataltól kértük, hogy bocsássa rendelkezésünkre megtekintés végett e két dokumentumot, de kérésünkre még nem kaptunk választ. Amint ezt kézhez vesszük, még visszatérünk a kérdésre.

A székely zászló maradhat

A faluközpontban álló emlékművet a helyi közösség emelte az első és második világháborúkban elesett helyi hősök tiszteletére. Ennek két oldalán húzták fel árbócra a székely zászlót és a címeres lobogót – erre 2010. március 15-én került sor, azt követően, hogy az akkori polgármester levétette az önkormányzati székházról a kitűzött székely zászlót. Az emlékmű nem közterületen, hanem a templomkertben áll, kerítésen belül. Kiss Károly lelkésztől megtudtuk azt is: az átiratot kézbesítő két román személytől megkérdezte márciusban, hogy a székely zászló maradhat-e a helyén vagy az is törvénytelen. Erre azt a választ kapta, hogy az maradhat, de a magyarországit el kell távolítani.