Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:27

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?

20:56

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum

19:38

A gólok egyötödét U21-es játékosok szerezték a Szuperliga odavágóin

19:36

Vízszünet lesz Dicsőszentmártonban és Radnóton

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Helyreállították a megrongált magyar címert Székelyudvarhelyen, de a költségeket a tettes családja kell megtérítse

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Vonatozás: nem élvezzük, de kibírjuk

Nincs fejlődés. A vonatozás Székelyföldön és országszerte sok kívánnivalót hagy maga után

Fotó: Pinti Attila

Az egyre drasztikusabb üzemanyagárak mellett sem biztos, hogy autó helyett sokan vonatra váltanak, hiszen kevés a vagon és járatszám, hosszú a menetidő, és kifogásolható a tisztaság – vélekednek sokan a román állami vasúttársaság járatairól. És bár az egyik székelyföldi vonatállomáson megkérdezett utasok zöme, más lehetőség híján, elfogadhatónak tartja, a vasúti közlekedés kétségtelenül hagy kívánnivalót maga után: gyakran zsúfolt és zajos útra számíthatnak azok, akik nem az első osztályra váltanak jegyet.

Ferencz Alpár

2022. június 18., 19:562022. június 18., 19:56

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Térségünkben sok ingázó hozzászokott már a román vasút szolgáltatásaihoz: az utasok érdektelenül nyilatkoztak vonatos élményeiket firtató kérdéseinkre, amikor a csíkszeredai vonatállomáson jártunk. A gyakran szemetes, többször koszos vagonok és fülkék szóra sem érdemesek – így foglalhatnánk össze a közvélekedést.

Az R4508-as jelzésű, Brassót Gyergyószentmiklóssal összekötő járat utasai, az Alcsíkról Csíkszeredába ingázó diákok leginkább a tisztaságot kifogásolják, a Felcsík felé ingázók pedig arról számoltak be, hogy hétvégente nehezen lehet ülőhelyet találni a személyvonatokon. A kalauzok magatartásával elégedettek az emberek, akadtak azonban fiatalok, akik beismerték: kihágás miatt mostohán bánt velük az utaskísérő. Volt, akit leszállítottak a vonatról, de pénzbírságról senki sem számolt be.

Minél rövidebb táv, annál nagyobb elégedettség

Bár a menetidőt többen elfogadhatónak tartják, az megfigyelhető, hogy minél rövidebb távon utazik valaki, annál jobb a véleménye a vonatozásról, ami nem meglepő: aki hosszú távon utazik, többször tapasztalhatja, hogy egy-egy állomáson a vonatok bevárják egymást, akár fél órát is időzve egy helyen. Egy osztrák turista, akivel ugyancsak a csíkszeredai vasútállomáson találkoztunk, másképp látja.

A Brassó–Csíkszereda szakaszon úgy tűnik, szörnyűek a vonatok, de Bukarest felé minden rendben van. Ebben a térségben nem elég, hogy régiek a vagonok, de a menetidő is hagy kívánnivalót maga után – a távolságok alapján nem lennének indokoltak a jelenlegi menetidők

– vélekedett, majd a környék utasairól mondta el benyomásait. „Itt legalább civilizáltak az utasok – tudom, hogy a környéken magyarok élnek, ők sokkal barátságosabbak és fegyelmezettebbek, mint a hangoskodó és durva emberek Bukarest környékén” – fogalmazott. Hozzátette: az ár-érték arány a júliusra beharangozott húsz százalékos jegyáremelkedés ellenére is elfogadható, hiszen Ausztriában például átszámolva 150 lejbe kerül egy 30 kilométeres vonatút.

Inkább kényszer, mint élvezet a vonattal való közlekedés Romániában

Fotó: Veres Nándor

Arról is érdeklődtünk az utasoknál, ingázóknál, hogy hogyan fejlesztenék a vasút szolgáltatásait. A legtöbben a régi vagonok és a sínek lecserélésében, felújításában látják a fejlődés lehetőségét, de akadt, aki borúlátóan nyilatkozott:

A vasutat önmagában nem lehet fejleszteni, mert egy összetett gazdasági rendszer része, csak egy lenyomata vagy látlelete a gazdasági helyzetnek

– fejtette ki az ingázó, hozzátéve, hogy szerinte az adminisztrációt, vagyis az ügyintézést lehetne fejleszteni, a visszaélések, a korrupció mérséklése által.

Különös történetek

Sokkal nagyobb volt az utasok lelkesedése, amikor különös élményeikről kérdeztünk. Egy fiatal pár Budapestre utazott, de a közel tizennégy órás úton végig azt kellett figyelniük, hogy hol szabadul fel hely a vonaton. Brassóban a vasút alkalmazottai elfelejtették a szerelvényhez csatolni azt a vagont, amelyre a jegyük szólt – az út jelentős részén így állniuk kellett.

Éppen riporterünkkel fordult elő, hogy Kolozsvárról Csíkszeredáig nem kapott helyjegyet, de amikor elindult a vonat, észrevette, hogy az szinte teljesen üres – Csíkszeredáig pedig az is maradt.

Egy ingázó sokkal régebbi történtet mesélt el: évekkel ezelőtt, Bukarest környékén fordult elő, hogy a vonatra rendőrök szálltak fel, és arra kérték a jegy nélkül utazókat, hogy hagyják el a szerelvényt. Miután az utasok teljesítették a kérést, a szerelvény teljesen üresen ment tovább.