A hatolykai fürdő kivételével négy központot ideiglenesen bezártak, és keresték a megoldást a további fenntartásukra. Előpatakon már korábban, most Bölonben is megoldották a működtetést, az önkormányzatok átszervezéssel, saját alkalmazottaikkal indították újra a létesítményeket, így spórolnak a személyzeti költségekkel.

A megyei önkormányzat alelnöke abban bízik, hogy előbb-utóbb a tavaly október óta bezárt málnásfürdői és oltszemi központok újraindítására is találnak megoldást a helyi önkormányzatok. Hangsúlyozta, azt kérték a polgármesterektől, hogy továbbra is tartsák meg a turisztikai körforgásban ezeket a fürdőközpontokat, de azt

A Kovászna megyei egészségházak a megépülés után évekig üresen álltak, mert a fenntartó önkormányzatok nem alkalmazhattak személyzetet, aztán létrehozták az Aquasic Közösségek Közti Társulást, amely a megyei önkormányzat és a települések által befizetett tagsági díjból működtette a létesítményeket. Grüman Róbert rámutatott,

folyamatosan csak „tették bele a pénzt, a tagsági díjat”, ezért döntöttek úgy, megpróbálkoznak azzal, hogy az önkormányzatokra bízzák, remélve, átszervezéssel legalább nullszaldósra kihozzák az egyenleget.

A háromszéki kezelőközpontok a Borvízek útja program keretén belül épültek, a kétmegyés – Kovászna és Hargita – európai uniós projektet a kétezres évek közepén a PHARE előcsatlakozási pénzekből tízmillió euróval finanszírozták, a cél pedig az volt, hogy tizennégy székelyföldi település ásványvízre épülő, hagyományos székelyföldi gyógyfürdőkultúráját felélesszék.

Háromszéken elsőként 2011-ben az oltszemi központ épült meg, majd sorra a málnásfürdői, a hatolykai, az előpataki és a bölöni. Tavaly a működtető egyesület arról tájékoztatott, hogy az öt központban egy év alatt összesen mintegy húszezer látogató fordult meg, ám ez nem volt elég, hogy kihozza a működési költségeket.