Cél: feléleszteni a borkultúrát

Verőfényes napsütésben érkezünk ki a farcádi Sisód-dombra, ahol vidékünkre nem jellemző szőlős tárul elénk. A déli fekvésű, szélvédett oldal kiváló lehetőséget teremt a szőlőtermesztésre, az ezen a helyen megfelelően gondozott szőlőből díjnyertes bor is készült már.

Sándor József, Felsőboldogfalva polgármestere 1987 óta termeszt szőlőt, ahogy mondta, megpihenni jár ide. Sisód legrégebbi parcelláját 1982-ben telepítették be szőlővel, Lázár Józsefnek és Incze Eleknek volt akkoriban szőlőse a faluban. Néhány borszerető gazda összetársult, kérvényt írtak a kollektív gazdaság vezetőségéhez, hogy létrehozhassák saját kis szőlősüket. Farcádban ötvenegy gazdának három-három áras szőlőse van, Sándor Józsefék tizenegyen társultak, körbekerítették a területet, és mindenki saját maga ültette be.

„Az elején tényleg nagyon szép, gondozott szőlős volt, de mára sokan elhanyagolták, nem kezelték rendesen. Minden tavasszal közösen ástuk fel a szőlőtőkék tövét, és szüretkor is egyszerre jöttünk ki, amelyet rendszerint szalonnasütés, borozgatás követett. Tulajdonképpen ezek a területek hasznavehetetlen, földcsuszamlásos földek voltak, a nagyszüleim tulajdonát képezték” – mondta a polgármester.

Az induláskor az elöljáró egykori, Matrica gyári mestere, Sepsi Árpád bácsi szerzett be nyolcvan tőke Zala gyöngyét. „Mostanában mellőzni kezdtem, hiszen manapság sokkal jobb fajták vannak, nem olyan kényesek. A Zala gyöngye olyan, mint a cseresznye, vastag héjú, és ha egy kis eső elkapja augusztus és szeptember között, akkor könnyen kihasad. Ilyenkor megtámadják a darazsak, és nagyon könnyen tönkremehet” – véli József, aki 1996-ban nyert először borával egy székelykeresztúri borversenyen. Csombordon nemesítették a Biancát, de számos új fajtát lehet Magyarországról beszerezni, mint például a Palatinát, más néven Augusztusi Muskotályt, illetve a Nerót, amely csemegének és bornak is kiváló.

Érdeklődnek a székelyek a szőlőtermesztés iránt

Hosszú sorokban fut le a hegyről a szőlőültetvény, Sándor Józsefnek ezen a helyen 230 szőlőtőkéje van, de otthon, a ház körül is több fajtát alakított ki lugasnak, ahol közelebbről tudja figyelemmel követni a növény fejlődését. A szőlőtermesztés nagyon sok munkát igényel, nem csupán metszeni kell és leszüretelni, hanem folyamatosan gondozni, permetezni, egyszóval benne lakni.

„Évente 500–600 liter bort készítek erről a területről, külön vöröset és fehéret is. A fehér szőlőt szüretelés, gerezdelés és őrlés után három-négy óra múlva ki is sajtolom, a vöröset viszont a héján forralom addig, amíg megáll a must teljes erjedése, ezt követően leszűröm. Az idei termésből már kész vörösborom van.”

Bár olyan minőséget nem tudnak előállítani, mint a bortermő vidékeken, de Udvarhelyszéken és Udvarhely környékén megállja a helyét.

Sándor József több helyre eljár – Malomfalvára, Galambfalvára, Székelykeresztúrra stb. – borbemutatókra és borkóstolókra, ahol szakmai előadást is tart. „Örvendek, hogy évről évre egyre nagyobb számú érdeklődő jelenik meg. Mi szerencsések vagyunk, hiszen nem minden település rendelkezik ilyen jó természeti adottságokkal, de ha jobban körültekintünk, minden településnek van olyan déli oldala, ahol régebben is próbálkoztak saját használatra szőlőtermesztéssel.” A farsang ideje alatt szervezik általában a borkóstolókat a környező falvakban, ahová mindenki saját borával nevezhet be. Ilyenkor 50–60 féle bor is begyűl, amelyet a borbírák értékelnek. Az eredmények azt mutatják, hogy környékünkön kiemelkedően jobb fehérbort készítenek, mint vöröset.

Adj enni a szőlőnek, mert meghálálja – tartja a mondás

Minimum négy év kell ahhoz, hogy a szőlőtőke termőre forduljon, az élettartama akár ötven év is lehet, ha szakszerűen ápolják. A szőlősgazda figyelemmel követi a tőke fejlődését, és azt, hogy milyen a hozama, ha pedig szükséges, utánpótlásként folyamatosan telepít új töveket. „Az utóbbi évek felmelegedése is jó hatással van a szőlészetre, hiszen emlékszem, hogy gyermekkoromban a Nova vagy az Izabella nem mindig érett be, csupán enyhén megkékült, és abból készítettek bort a szüleink. Most már olyan szőlőfajták vannak, amelyek képesek a 18–20 fokos cukorszintet is elérni. Sokan érdeklődnek, hogy milyen fajtákat lehet és érdemes termeszteni ezen a vidéken, és próbálunk segítséget nyújtani mind a csemeték beszerzésében, mind tanácsadásban” – mondja a polgármester, aki szívesen segít kezdő gazdáknak.

Tavasszal össze kell gereblyélni a száraz leveleket, fel kell ásni a tőke tövét, metszés után mészkénlével be kell permetezni, ezt követően a peronoszpóra, lisztharmat, szürke rothadás ellen kell megpermetezni, és műtrágyázni is szükséges. Nagyon sokféle betegség van, amire oda kell figyelni, főleg csapadékos időszakban, hiszen egy betegség elviheti az egész évi termést. „Azt szokták mondani, hogy a szőlőnek adj enni, mert meghálálja, tehát tápanyagigényes. Aki nem szívből, lélekből csinálja, annak nem éri meg, hiszen egy liter bort drágábban állítok elő, mint ha megvenném az üzletben.”

Átadni a tudást a következő generációnak

A metszés a legkényesebb folyamata a szőlőtermesztésnek, ezért Sándor József sem  bízná ezt a munkát senkire. Ez a termés alapja, emellett a metszési módok is fontosak, hiszen a különböző fajták különböző metszéseket igényelnek.

A szakmát a farcádi László János bácsitől tanulta, aki 1980 óta már nincs köztünk. „Ő tanított meg mindenféle metszésmódra, nemcsak a szőlészetre, hanem neki köszönhetem azt a tudást is, amit a gyümölcsfák nevelésénél, metszésénél, oltásánál alkalmazhatok. Általa szerettem meg a kertészkedést. Két fiam van, mindkettőt érdekli a szőlészet, amikor idejük engedi, kijönnek ők is a szőlősbe segíteni, és próbálom átadni azt a tudást, amivel rendelkezem. Amikor ide kijövök, megpihenek. Főleg tavasszal, amikor egész nap madárcsicsergésben dolgozhatom, elmondani nem lehet, csak átérezni ezt a jó érzést.”

A borivó ember száraz bort iszik

Az idei évjárat a legjobbak közé sorolható. Szüretkor vigyázni kell arra, hogy ne legyen túl meleg. Általában szeptember végén, október elején szüretelnek. „A Bíbor Kadarka a szőlősöm negyven százalékát teszi ki, de van Királyleányka, Olasz Rizling, Zenit, Augusztusi Muskotály, Ottonel Muskotály. A bort otthoni használatra készítem, ami megmarad, abból borpárlatot és konyakot készítek.”

A polgármester minden évben felcímkéz és eltesz néhány palack bort a pincében, a legrégebbi az 1996-os nyertes bor.

„Az a fő célunk a borászattal és szőlészettel, hogy a székely emberekben felélesszük a borkultúrát. Örvendetes, hogy elég sokan a sörről, pálinkáról áttértek a borra. A borivó ember száraz bort iszik. Attól a bortól, amelyik összehúzza az ember száját, lehet mulatni, az édes bortól egy idő után émelyeg az ember” – véli a borszakértő polgármester.