A színjátszás szeretete öröklődik

Bőségesen megvendégelték a házigazdák mindazokat, akik a tizenhatodik Az ekhós szekér nyomában elnevezésű színjátszó találkozóra látogattak: a rendezvényt idén Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Siménfalva Polgármesteri Hivatala és Kobátfalva színjátszói szervezték meg. A részvevők – Kobátfalva, Agyagfalva, Siménfalva, Gagy, Kecset, Lövéte, Zetelaka, Rugonfalva, Székelyudvarhely, Siklód és Székelykeresztúr csoportjai – jórészt könnyed, szórakoztató darabokat mutattak be: népszínművek, Sütő- és Rejtő-darabok váltották a XX. századi komédiaírók műveit, melyeket a műkedvelő színjátszók színészi képzés nélkül is érzékletesen, hatalmas átéléssel és rengeteg humorral játszottak el. Az előadások szünetében almás és tehéntúrós süteményt, zsíros kenyeret lehetett falatozni, de kávéból, teából és pálinkából sem volt hiány – a színdarabok lejárta után minden jelenlévőt ebédre hívtak.

Nemzedékek művészete

Az ekhós szekér nyomában elnevezésű találkozót minden évben más-más udvarhelyszéki településen szervezik meg, a csoportok amellett, hogy saját térségüket szórakoztatják színdarabjukkal, lehetőségeik szerint minden évben összegyűlnek a rendezvényen. Lövéte idén egy kétszemélyes színdarabot hozott a találkozóra: a történet szerint a furfangos székely bácsi túljárt a kapzsi új falubíró eszén, megtanítva neki, hogyan kell becsületes kárfelmérést készíteni. A székely bácsi gesztusait, mimikáját látva, a jellegzetes székely szófordulatokat hallva a közönség a hasát fogta nevettében. Mint később Lázár Béla lövétei kultúrigazgatótól, a darab egyik szereplőjétől megtudtuk, településükön a műkedvelő színjátszás kezdetei a negyvenes évekre tehetők. Kezdetben a közel háromórás népszínművek voltak divatban – gyerekként ő is részt vett ilyenekben –, a közös munka, készülés összefogta a település lakóit. A színjátszás szeretete Lázár Béla szerint öröklődik: ő is szüleitől kapta, és a mostani fiatal közösség is örömmel viszi tovább. Településük kortárstalálkozóin, a nagykorúsításokon és egyéb rendezvényeken rendszeresen fellépnek, és a tapasztalatok szerint a próbákon még a fellépésnél is jobb a hangulat – a kultúrigazgató szerint nagyon biztató, hogy a fiatalok a próbák után a helyszínen töltik az időt, és nem a kocsmába vezet az útjuk.

A színjátszás szeretetének öröklődését a zetelaki csapat bizonyította, hiszen Az alkohol öl című, egy iszákos férj kocsmázásról való leszoktatását humorosan bemutató darabot jórészt tizenévesek adták elő.

Versengés helyett lelkesedés

A székelykeresztúri, több mint tízfős csoport második alkalommal volt jelen a találkozón, és igencsak fontosnak tartják azt, hiszen hozzájárul a térség közösségének megerősödéséhez, a jó kapcsolatok kialakításához, illetve a hagyományok éltetéséhez – fejtette ki Bálint Zoltán, a színjátszó csoport tagja. Hozzátette, mind a fogadtatással, mind a körülményekkel tökéletesen elégedett, és jó ötletnek tartja, hogy a színdarabok bemutatását nem a versengés, hanem a lelkesedés hatja át, hiszen az amatőr színjátszók csupán hobbiból, önkéntesen vállalnak ezekben szerepet. Az a tény pedig, hogy a fiatalok is bekapcsolódnak a darabokba, bizonyítja, van jövője a műkedvelő színjátszásnak, érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelni neki – fogalmazott.