„A feladat még több hazai turistát vonzani a térségbe, és elérni, hogy Magyarországról is többen jöjjenek” – összegezte a teendőket a politikus. Rámutatott, nem az osztrák, olasz sípályákkal, a magyar termálvizekkel, vagy a Loire-menti kastélyokkal kell versenyezni, hanem Kovászna megye egyediségét kell népszerűsíteni.

– mondta Tamás Sándor. Hangsúlyozta, nem az önkormányzat feladata az idegenforgalom megszervezése, de az infrastruktúra kiépítésével, képzések biztosításával tudnak a vállalkozók segítségére sietni. A megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó művészeti és népiskola felnőttképzéseket szervez, szakácsokat, pincéreket tanítanak, hiszen az idegenforgalom egyik alapja a jól képzett szakember. Ugyanakkor diákok, sportolók táboroztatásában is szerepet vállalnak, építik a kommandói tábort,

Hozzátette, az idegenforgalmi adó bevezetéséről szeretnék meggyőzni az önkormányzatokat, jelenleg csak Kovászna városában fizetnek a turisták minden vendégéjszakáért 1 lejt, ebből 500 ezer lej gyűlt a város kasszájába, amit népszerűsítésre lehet fordítani.

Camelia Tărniceru a turisztikai minisztérium igazgatója Mircea Dobre miniszter üzenetét tolmácsolta, majd a kérésre, hogy pénzt is várnak, azt mondta, készítsenek projekteket. Corina Martin, a Tengerpart-Duna-delta Egyesület és a Turisztikai Népszerűsítési és Fejlesztési Egyesületek Szövetsége (FAPT) vezetője a köz- és magánegyüttműködés (PPP) előnyeit ecsetelte. Hangsúlyozta, a román államnak csak kampányban van pénze a turizmus népszerűsítésére,

Rámutatott, három éve a konstancai reptérre egyetlen gép sem érkezett, a FAPT közreműködésével ma már húsz belföldi és öt külföldi járat landol.

A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület csatlakozott a szövetséghez, az együttműködés egyik eredménye, hogy a nyáron Mamaián háromnapos rendezvényen mutatják be és népszerűsítik a Kovászna megyei látnivalókat.