
Fotó: Bíró Blanka
Erdélyi Polgári Mozgalom megalakítását jelentette be kedden Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt belső ellenzéke, akik első lépésben a párton belül szeretnék helyreállítani a törvényességet, majd keretet biztosítani azok számára, akik eltávolodtak az erdélyi magyar politikai szervezetektől.
2019. december 03., 18:202019. december 03., 18:20
A kezdeményező testület tagjai szerint már írtak alá belépő nyilatkozatokat, és arra számítanak, hogy a jövőben még többen csatlakoznak a mozgalomhoz. A kezdeményező testületben Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők, Csomortáni-Gál László, az MPP leváltott Hargita megyei elnökségi tagja, Nagy Gábor Levente, a párt sepsiszentgyörgyi elnöke, Pethő István leváltott választmányi elnök, Salamon Zoltán, az MPP egykori ügyvezető elnöke, Rákossy Botond leváltott és a pártból kizárt egykori Hargita megyei elnök, Csáki Attila, az MPP Kovászna megyei elnöke vesznek részt. Hangsúlyozták,
Tisztázták, nem a jobboldal összefogása, az Erdélyi Magyar Néppárttal való együttműködés ellen van kifogásuk, mint ahogy ezzel meggyanúsították őket, hanem a törvénytelenségek ellen.
amikről tulajdonképpen még írásos értesítést sem kaptak, ami megnehezíti, hogy a bíróságon szerezzenek érvényt az igazuknak.
„Nem a sértődöttek klubja vagyunk, de rengeteg szabálytalanság történt, az MPP Mezei János elnöksége alatt letért az útról, egyetlen közösségi tevékenysége ebben az időszakban az volt, hogy beperelte Dan Tanasăt” – mondta Kulcsár-Terza József.
Hosszú távon megreformálnák az erdélyi magyar közéletet, a mozgalom sajátosan kezelné az erdélyi magyar többpártrendszert, mert a pluralizmusnak felelős politizálással kell érvényt szerezni – fejtette ki Salamon Zoltán.
A mozgalom nem kíván párttá átalakulni, színeiben nem indulnak a választásokon, viszont bármelyik politikai párt, civil szervezet, egyház tagja csatlakozhat, nem a kirekesztés, hanem a nyitás a cél – fejtette ki Biró Zsolt.
A mozgalommal a párton belüli ellenzéket intézményesítik, készülnek a kongresszusra, s noha az elmúlt egy év történései megviselték a pártot, abban bíznak, sikerül megmenteni és hitelesen újjáépíteni – szögezte le Csáki Attila.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
1 hozzászólás