Székelyföldi polgármesterek is találkoztak a miniszterelnökkel – íme, a kéréseik

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy szerdán Viorica Dăncilă miniszterelnökkel találkoztak a megyei jogú városok polgármesterei, és több „fájó problémára” kértek orvoslást. Elsősorban jelezték, a helyi önkormányzatok költségvetésében hatalmas kiesést okozott, hogy a plusz feladatokat – a fogyatékkal élők és gondozóik fizetésének biztosítását – már január elsejétől átadta a kormány, ám az ehhez járó többletforrást csak április 4-ét követően, az országos költségvetés elfogadása után biztosították.

„Ez az eltolódás Sepsiszentgyörgy költségvetésében 3,9 millió lejes kiesést generált, Kovászna megye szintjén 7,5 millió lejt, Hargita megyében pedig 10 millió lejt. Ígéretet kaptunk, hogy a következő hetekben ezt költségvetés-módosítással orvosolják” – részletezte Antal Árpád.

Rámutatott, azt is kérték a miniszterelnöktől, hogy idejében fogadják el a költségvetést, és ne változtassák évente a rendszert, mert ilyen körülmények között nem lehet tervezni.

„Azt kértük, hogy a következő európai uniós ciklus időszakára, tehát hét évre rögzítsék a sarokszámokat, ne változtassák évente a rendszert, ami alapján összeáll a helyi büdzsé” – ismertette a polgármester.

A városok polgármesterei sürgették a közigazgatási kódex elfogadását, mert az feloldaná a jelenlegi törvényekben rejlő ellentmondásokat. „Kértük, ha már úgyis működik a sürgősségi kormányrendelet rendszere, akkor fogadják el úgy, hiszen ha újra bekerül a parlamentbe, fél évig is elhúzódhat, amíg megszavazzák. Legyünk már túl rajta, mert sokkal átláthatóbb lenne a munkánk.

– mondta a polgármester. Noha a kódex elfogadását minden politikai párt fontosnak tartja, Viorica Dăncilă miniszterelnök a találkozón mégis úgy nyilatkozott, „nagy rajtuk a nyomás, hogy ne fogadják el”. Egyelőre nem tudják, milyen formában módosítja a kormány a parlament által elfogadott változatot, hiszen a Klaus Johannis államfő által emelt alkotmányossági kifogások egy részét az alkotmánybíróság jóváhagyta, ezeket figyelembe kell venni.

Johannis a nyelvhasználati küszöböt is kifogásolta, holott Szeben polgármestereként kiíratta a város bejáratához, hogy Hermannstadt, nem kellett 20 százalék német kisebbség éljen a városban

– idézte fel a polgármester. Hangsúlyozta, a közigazgatási kódex egyszerűsíthetné a munkájukat, például az önkormányzatok vagyonleltári módosítását jelenleg kormányhatározattal kell elfogadni, ez a kormánynak is „nyűg”, ezért folyamatosan késlekedik.

Másrészt az RMDSZ nem támogatja, hogy a vagyoni kérdésekről szóló döntésekben megváltoztassák a jelenlegi szabályozást, és eltöröljék a kétharmados többség szükségességét. „Ha a döntés a közösség számára jó, akkor előbb-utóbb az ellenzék is kénytelen felsorakozni melléje, a kétharmados többség védi a vagyont, ha leegyszerűsítik, és elég lesz a szavazatok fele plusz egy, könnyebben el lehet idegeníteni a vagyont” – mondta a polgármester.

A találkozó kapcsán a polgármester elmondta, a kormány azt szerette volna, hogy a különböző közigazgatási szintek – megyék, városok, községek – vezetőivel egyszerre tárgyaljanak, ám ezt nem fogadták el. „Az a tapasztalatunk, hogy ilyenkor össze akarnak bennünket ugrasztani. Mi nem vitatkozni akarunk, hanem a jogainkat” – szögezte le Antal Árpád.

Rámutatott az adók több mint 80 százalékát a megyei jogú városokban termelik ki, támogatják ugyan a szolidaritás elvét, de az elmúlt években a „rendszer árvái” voltak.

Általában az szerint döntenek a kormányok, hogy a hatalmon lévő pártnak melyik közigazgatási szint hoz politikai hasznot,

a Szociáldemokrata Pártnak huszonnyolc megyei tanácselnöke van, a községi polgármesterek többsége is PSD-s, ezért szorultak háttérbe a városok – részletezte Antal Árpád.