Sepsiszentgyörgyön is koncertet és kalákát szervez, örökséget ment és közösséget épít az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

– árulja el, mi motiválta. Az átmeneti székhelyen még be sem fejezték a berendezkedést, de már alakul a rendezvénynaptár, dolgoznak azokon a tevékenységeken, amelyek által a háromszéki lakossághoz is test-, de főleg lélekközelbe hoznák részben már letűnt népi örökségünket, hagyományainkat.

Első rendezvényük egy nagycsütörtöki koncert lesz Ég és föld címmel, erre minden régiós központban sor kerül helyi előadók közreműködésével: Sepsiszentgyörgyön a helyi Pro Musica kamarakórus hozza majd az „égi zenét”, a szakrális, nagyheti kompozíciókat, István Ildikó népdalénekes és barátai pedig a földhöz ragaszkodást testesítik meg a népzene által. „A lelki könnyebbülésen túl a koncertek alkalmat nyújtanak mindenkinek az elcsendesedésre, a nagyhét és a húsvét misztériumában való elmélyülésre, és zeneileg is igazi csemegének ígérkeznek. A katarzist, a felszabadulást pedig mindannyiunknak a húsvét hozhatja el” – írja ajánlójában az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány közösségi oldalán.

Kaláka nőknek

Az áprilisi eseménynaptárban a népviselet és a tánc világnapjához is kapcsolódnak: előbbihez oly módon, hogy intézményekhez kihelyeznek egy-egy próbabábut valamilyen helyi népviseletben. A cél az, hogy az alkalmazottak, az oda betérők szeme szokja, barátkozzon az egykori ruházaton, mindenki gondolkodjon el az ahhoz fűződő érzésein.

A továbbiakban majd rendszeresen szerveznek Kacagó-kalákákat is. Ilyenek Kolozsváron már hosszabb ideje zajlanak, a fogadtatásuk pedig oly kedvező, hogy itt is igyekeznek meghonosítani a nőknek szóló rendezvényt: a hajdani fonók, kalákák hangulatát próbálják megidézni olyanformán, hogy miközben a kéznek is munkát adnak – varrnak, gyöngyöt fűznek –, meghívott adatközlők meséit, énekeit, történeteit hallgatják. Összekovácsoljuk a női közösséget, jó hangulatban – mondja Katalin.

– magyarázza Katalin –, éppen ellentétben saját gyermekkori megéléseivel, mikor minden múzeumban csak nézelődni volt szabad. Már akkor megfogalmazódott benne, hogy lehetne ezt másképp is csinálni. Persze a munkaszervezést mindig meghatározza, hogy helyben mire van igény, mire van fogadókészség, de a régiós irodák tanulnak egymás tapasztalataiból is, és saját rendezvényeiken kívül erdélyi szinten is igyekeznek együttműködni – tudtuk meg Stefán-Dobai Katalintól.