Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:36

Diószegi László beszédet intézett a játékosokhoz a sorsdöntő mérkőzés előtt (videóval)

21:17

Újrakezdték a munkát a csíkszeredai Suta-tónál

19:41

Csak a VSK Székelyudvarhely vezetett, be is húzta a kézimeccset

19:40

Hantavírus-fertőzést igazoltak Aradon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Áramszünet várható több településen is

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Semjén Tusványoson: a keresztény hagyomány védelmével a természet rendjét is védjük

Fotó: László Ildikó

„Amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz” – mondta el Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki az erdélyi egyházak elöljáróival, valamint egy külföldi filozófussal együtt a kereszténység és Nyugat és Kelet egymáshoz való viszonyulásáról értekezett Tusványoson péntek délelőtt.

László Ildikó

2022. július 22., 19:572022. július 22., 19:57

2022. július 22., 19:582022. július 22., 19:58

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint a nyugati világ és Európa viszonyában

a nyugati mainstream ideológiák okoznak konfliktust, hiszen mint mondta, a szép új világ ideológiája a vallást eltüntetni.

Megjegyezte: ez nem következhet be, hiszen az ember antropológiailag olyan lény, aki „nyitott a lét határtalan horizontjára”, következésképpen kijelentette, hogy

amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz, mert az Istenről való gondolkodás mindig létezni fog.

Fotó: László Ildikó

A családok relativizálása kapcsán a miniszterelnök-helyettes azt is kifejtette, hogy

a nemváltás lehetetlen, hiszen a kromoszómaszámok alapján már a fogantatáskor eldől, hogy valaki férfi vagy nő.

Fotó: László Ildikó

Noha léteznek különböző eljárások – plasztikai műtétek, hormoninjekciók –, „a természet szerint a férfi férfi, a nő nő, ezen az elven pedig a családban a férfi apa, a nő anya” – mondta Semjén.

A mainstream azon törekvése, hogy relativizálja a családot nem pusztán a kereszténységgel áll szemben, a bibliai hagyománnyal, a kinyilatkoztatással, hanem a természet rendjével. Ezért amikor mi a kinyilatkoztatást védjük, és a keresztény hagyományt védjük, akkor a természet joga alapján védjük a természet rendjét is.

– fogalmazott Semjén.

Gondolatmenetét zárva az miniszterelnök-helyettes a kereszténységhez visszacsatolva megjegyezte, „amikor a magát progresszívnek mondó oldal azt mondta, hogy a vallásnak vissza kell szorulnia a magánéletbe, vagy el kell tűnnie, hogy a nemzetállamoknak és a nemzeteknek el kell tűnni, és

helyettük egy nemzet fölötti szuprahatalomnak kell irányítani Európát és a világot, és a családot relativizálni kell, az számunkra nem progresszió, hanem szimpla deviancia.

„Miután a természetfeletti a természetesre épül, ezért valójában nem csak a természetfelettit védjük, hanem a kereszténység védi a normalitást, a kereszténység védi a természet rendjét, és ez a küzdelem erről szól” – zárta beszédét Semjén.

Fotó: László Ildikó

A panelbeszélgetésen résztvevő Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy fogalmazott, hogy az unitáriusok a szabadelvűség szószólói voltak, a vallásszabadság kihirdetésekor 1568-ban, ami nagyon fontos volt mindaddig, amíg valóban az istenkeresés szabadságáról szólt,

abban a pillanatban viszont, amikor azt látjuk hogy a szabadság egyfajta álarca ennek a fajta diktatúrának, ami megvezetni, kihasználni látszik az embert, az istenét, a lelkét, az értékeit, a nemi identitását és mindenét látszik elrabolni, akkor már a szabadság kérdése nagyon összetetten fogalmazódik meg

– mondta az egyházi elöljáró.

Meglátása szerint az LMBTQ-mozgalom napjainkban nagyobb határvonal nyugat és kelet között, mint a kommunizmus vasfüggönye.

A vallás nem társadalmi aktivizmus elsősorban, vallás az univerzum felé nyitottság, és az emberi méltóság kibontakoztatása

– jelentette ki Kovács István.

Fotó: László Ildikó

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felszólalásában elmondta, hogy élénk kapcsolatot ápolnak a nyugati protestáns közösségekkel, azonban tapasztalatai szerint nehézségekbe ütköznek, mert nyugaton „elkezdenek mindent relativizálni.”

Már nem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mit mond a Szentírás, hanem hogy mit mond a lélek.

Szerinte a Szentírás az a zsinórmérték, amely szerint élni lehet. Véleménye szerint a megoldás a tolerancia és a testvéri szeretet.

Fotó: László Ildikó

Az előtte felszólalókhoz csatlakozott Kerekes László is, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke is, aki mint mondta, a szekularizált ember a jövőt helyezi előtérbe, mintha maga kézbe tudná venni saját sorsát.

Ebben szekularizált világban, vagy jövőben mintha az ember száműzné az Istent, Isten nélkül szeretne élni, azonban azt látjuk a nyugati társadalmakban is, hogy az ember valójában nem akarja teljesen száműzni, hanem próbálja privatizálni, próbálja megőrizni saját magának, mintha magánügy lenne. Nem meri fölvállalni, vagy nem akarja fölvállalni, mintha a vallás az mindenkinek a saját ügye lenne

– osztotta meg álláspontját a segédpüspök. Megoldásképpen felvetette, hogy

ebben a világban újra és újra hirdetniük kell a keresztényeknek a Szentíráson alapuló értékrendet, amelyet követnek.

David Loyd Dusenbury filozófus, a nagy-britanniai Danube Institute ösztöndíjas kutatója Szent Pál apostol, a Korintusiakhoz írt levelét idézve elmondta:

ahogy Krisztusra emlékezünk, úgy nem szabad elfeledni magunkat sem, az öntudat, az emlékezés lehet a záloga annak, hogy ne adjuk fel magunkat.

Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő, a panel moderátora kitért a háború és béke aktualitására is, melyről a meghívottak a kereszténység perspektívájából fogalmazták meg álláspontjaikat, a vallási képviselők a ne ölj és mások tulajdonát ne kívánd parancsolatok jelenlegi helyzetre vonatkozó aktualitását emelték ki, valamint az igazság szeretetben rejlő erejét.

Semjén Zsolt elmondása szerint a magyar álláspont Ferenc pápa nézőpontjával egyezik.

Az idő bebizonyította, hogy a magyar álláspont a józan ész alapján az ukrán-orosz háború tekintetében teljesen egybeesik Ferenc pápa álláspontjával, amely azt mondja, a fegyverek dömpingje nem jelent megoldást, aki azt mondja, hogy az emberi jogoknak is, köztük a kisebbségi jogoknak is érvényesülniük kell, a biztonságra mindenkinek joga van, és a legfontosabb az, hogy minél előbb béke legyen

– zárta gondolatait a miniszterelnök-helyettes.