Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:38

A DVTK és a BJAHC is pályaelőnyt szerzett

21:46

Díjak és pályázati lehetőségek a Hargita megyei Lovasgálán

20:58

Erdőt is fenyeget a tarlótűz Maroshévízen

20:39

Ha tizenkét embert összezárnak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Semjén Tusványoson: a keresztény hagyomány védelmével a természet rendjét is védjük

Fotó: László Ildikó

„Amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz” – mondta el Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki az erdélyi egyházak elöljáróival, valamint egy külföldi filozófussal együtt a kereszténység és Nyugat és Kelet egymáshoz való viszonyulásáról értekezett Tusványoson péntek délelőtt.

László Ildikó

2022. július 22., 19:572022. július 22., 19:57

2022. július 22., 19:582022. július 22., 19:58

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint a nyugati világ és Európa viszonyában

a nyugati mainstream ideológiák okoznak konfliktust, hiszen mint mondta, a szép új világ ideológiája a vallást eltüntetni.

Megjegyezte: ez nem következhet be, hiszen az ember antropológiailag olyan lény, aki „nyitott a lét határtalan horizontjára”, következésképpen kijelentette, hogy

amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz, mert az Istenről való gondolkodás mindig létezni fog.

Fotó: László Ildikó

A családok relativizálása kapcsán a miniszterelnök-helyettes azt is kifejtette, hogy

a nemváltás lehetetlen, hiszen a kromoszómaszámok alapján már a fogantatáskor eldől, hogy valaki férfi vagy nő.

Fotó: László Ildikó

Noha léteznek különböző eljárások – plasztikai műtétek, hormoninjekciók –, „a természet szerint a férfi férfi, a nő nő, ezen az elven pedig a családban a férfi apa, a nő anya” – mondta Semjén.

A mainstream azon törekvése, hogy relativizálja a családot nem pusztán a kereszténységgel áll szemben, a bibliai hagyománnyal, a kinyilatkoztatással, hanem a természet rendjével. Ezért amikor mi a kinyilatkoztatást védjük, és a keresztény hagyományt védjük, akkor a természet joga alapján védjük a természet rendjét is.

– fogalmazott Semjén.

Gondolatmenetét zárva az miniszterelnök-helyettes a kereszténységhez visszacsatolva megjegyezte, „amikor a magát progresszívnek mondó oldal azt mondta, hogy a vallásnak vissza kell szorulnia a magánéletbe, vagy el kell tűnnie, hogy a nemzetállamoknak és a nemzeteknek el kell tűnni, és

helyettük egy nemzet fölötti szuprahatalomnak kell irányítani Európát és a világot, és a családot relativizálni kell, az számunkra nem progresszió, hanem szimpla deviancia.

„Miután a természetfeletti a természetesre épül, ezért valójában nem csak a természetfelettit védjük, hanem a kereszténység védi a normalitást, a kereszténység védi a természet rendjét, és ez a küzdelem erről szól” – zárta beszédét Semjén.

Fotó: László Ildikó

A panelbeszélgetésen résztvevő Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy fogalmazott, hogy az unitáriusok a szabadelvűség szószólói voltak, a vallásszabadság kihirdetésekor 1568-ban, ami nagyon fontos volt mindaddig, amíg valóban az istenkeresés szabadságáról szólt,

abban a pillanatban viszont, amikor azt látjuk hogy a szabadság egyfajta álarca ennek a fajta diktatúrának, ami megvezetni, kihasználni látszik az embert, az istenét, a lelkét, az értékeit, a nemi identitását és mindenét látszik elrabolni, akkor már a szabadság kérdése nagyon összetetten fogalmazódik meg

– mondta az egyházi elöljáró.

Meglátása szerint az LMBTQ-mozgalom napjainkban nagyobb határvonal nyugat és kelet között, mint a kommunizmus vasfüggönye.

A vallás nem társadalmi aktivizmus elsősorban, vallás az univerzum felé nyitottság, és az emberi méltóság kibontakoztatása

– jelentette ki Kovács István.

Fotó: László Ildikó

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felszólalásában elmondta, hogy élénk kapcsolatot ápolnak a nyugati protestáns közösségekkel, azonban tapasztalatai szerint nehézségekbe ütköznek, mert nyugaton „elkezdenek mindent relativizálni.”

Már nem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mit mond a Szentírás, hanem hogy mit mond a lélek.

Szerinte a Szentírás az a zsinórmérték, amely szerint élni lehet. Véleménye szerint a megoldás a tolerancia és a testvéri szeretet.

Fotó: László Ildikó

Az előtte felszólalókhoz csatlakozott Kerekes László is, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke is, aki mint mondta, a szekularizált ember a jövőt helyezi előtérbe, mintha maga kézbe tudná venni saját sorsát.

Ebben szekularizált világban, vagy jövőben mintha az ember száműzné az Istent, Isten nélkül szeretne élni, azonban azt látjuk a nyugati társadalmakban is, hogy az ember valójában nem akarja teljesen száműzni, hanem próbálja privatizálni, próbálja megőrizni saját magának, mintha magánügy lenne. Nem meri fölvállalni, vagy nem akarja fölvállalni, mintha a vallás az mindenkinek a saját ügye lenne

– osztotta meg álláspontját a segédpüspök. Megoldásképpen felvetette, hogy

ebben a világban újra és újra hirdetniük kell a keresztényeknek a Szentíráson alapuló értékrendet, amelyet követnek.

David Loyd Dusenbury filozófus, a nagy-britanniai Danube Institute ösztöndíjas kutatója Szent Pál apostol, a Korintusiakhoz írt levelét idézve elmondta:

ahogy Krisztusra emlékezünk, úgy nem szabad elfeledni magunkat sem, az öntudat, az emlékezés lehet a záloga annak, hogy ne adjuk fel magunkat.

Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő, a panel moderátora kitért a háború és béke aktualitására is, melyről a meghívottak a kereszténység perspektívájából fogalmazták meg álláspontjaikat, a vallási képviselők a ne ölj és mások tulajdonát ne kívánd parancsolatok jelenlegi helyzetre vonatkozó aktualitását emelték ki, valamint az igazság szeretetben rejlő erejét.

Semjén Zsolt elmondása szerint a magyar álláspont Ferenc pápa nézőpontjával egyezik.

Az idő bebizonyította, hogy a magyar álláspont a józan ész alapján az ukrán-orosz háború tekintetében teljesen egybeesik Ferenc pápa álláspontjával, amely azt mondja, a fegyverek dömpingje nem jelent megoldást, aki azt mondja, hogy az emberi jogoknak is, köztük a kisebbségi jogoknak is érvényesülniük kell, a biztonságra mindenkinek joga van, és a legfontosabb az, hogy minél előbb béke legyen

– zárta gondolatait a miniszterelnök-helyettes.