Orbán Viktorban és a magyar kormányban bíznak leginkább a háromszéki magyarok

A közvélemény-kutatást az RMDSZ háromszéki szervezetének megbízásából tavaly július-augusztusban a kolozsvári Transylvania Inquiry cég végezte, nagy mintás adatfelvétellel, házról házra járva 2929 személyt kérdeztek meg, a többségük 2524 magyar nemzetiségű. Bodzafordulót leszámítva Kovászna megye teljes népességére reprezentatív felmérés készült. Tamás Sándor elmondta, azért időzítették erre az időszakra a kutatást, hogy az adatfelvételt ne befolyásolják a különböző választási kampányok, hiszen tavaly volt az Európa Parlamenti és az államelnök-választás is.

A kérdőívben a közhangulatot, a politikusok népszerűségét, a pártokba és az intézményekbe vetett bizalmat, valamint a helyhatósági választásokhoz való viszonyulást vizsgálták.

A politikusok népszerűségét és az intézményekbe vetett bizalmat mérve, kiderült, hogy

Orbán Viktor az erdélyi magyar politikusokat is túlszárnyalja, a magyar kormányban pedig jobban bíznak, mint a helyi önkormányzatokban.

A másik véglet a román politikusok, a román kormány és intézményei, melyek iránt elenyésző a háromszéki magyarok bizalma, alig öt százalék körül alakul.

Orbán Viktor bizalmi indexe 92 százalék, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesteré 78 százalék, Tamás Sándor 74 százalékon áll, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 67,5 százalékon, Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke 62,5 százalékon, Kelemen Hunor 62 százalékon.

A román politikusok általában 5 százalékon teljesítenek a háromszéki magyarok körében, a mezőnyből kimagaslik Klaus Johannis államfő, akiben a lakosság 24,6 százaléka bízik. Az intézményekbe vetett bizalom is hasonlóan alakul, a Kovászna megyei magyarok 82 százaléka bízik Magyarország kormányában, 67 százalék a polgármesteri hivatalban, 61 százalék a megyei tanácsban, 18 százalék a román államelnökben, 16 százalék a Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és csak 12 százalék Románia kormányában. A pártok népszerűsége tekintetében is hasonló a helyzet:

az RMDSZ 65 százalékon áll, az MPP és az EMNP 22 illetve 26 százalékon, míg a román pártok öt százalék alatt.

Kiss Tamás hangsúlyozta, a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben. A román pártok helyi szervezetei a helyi románság érdekeit képviselik, nem szólítják meg a magyarokat, több esemény kapcsán feléledt a nacionalizmus, ezzel magyarázható a magyarok bizalmatlansága irányukba, fejtette ki a szociológus.