Ne rajtunk múljon: így előzhető meg a lakástűz és a gázszivárgás

– magyarázta. Ezek már intő jelek, hogy a takarítást mihamarabb meg kell ejteni. A kéményajtókat, szükség esetén cserélni, a kazánok füstjáratait pedig hetente takarítani kell házilag.

Antalka Árpád szerint ma már sok a szakember, csak rajtunk múlik, hogy igénybe vesszük-e a szolgáltatásaikat. Ez különösen fontos, mivel a kéményseprés ára megfizethető, általában pár száz lej, viszont ha tűzeset történik, az egész otthonunk odaveszhet. Kihangsúlyozta továbbá: a baleseteket, habár többségében a kéménytűztől keletkeznek, nem csak ez okozhatja. Tapasztalatai szerint

vagy poliészterrel szigetelik, ezért erre is figyelni kell.

ezért az új készülékek vásárlása előtt érdemes ellenőrizni a hálózat állapotát, valamint lakásvásárlás esetén már a költözésnél érdemes felmérni a hálózat teherbírását: kiváltképp akkor, például elektromos sütőt, főzőlapot vagy egyéb nagyobb teljesítményű konyhai gépeket szeretnénk rácsatlakoztatni.

Különösen veszélyes lehet az áramelosztók, hosszabbítók használata ilyen esetekben.

A nagyfogyasztók – háztartási nagygépek – helyét tudatosan kell előkészíteni, hogy ne egyetlen áramkörre terheljünk minden készüléket, és ne is hosszabbítóról üzemeljenek. A hálózat, a biztosítéktábla és a vezetékek ellenőrzését szakemberre kell bízni.

amelyek rendellenesség esetén automatikusan lekapcsolnak. Az olcsó, rossz minőségű hosszabbítókat kerülni kell, mert ezek szintén komoly kockázatot jelenthetnek.

Illetve egyes akkumulátoros készülékeket sem érdemes őrizetlenül, állandó töltésen hagyni, főleg, ha azok nem rendelkeznek túltöltöttség elleni védelemmel, mint például a laptopok” – szögezte le Zsigmond István. Körültekintően kell használni továbbá az elektromos fűtőberendezéseket is, különösen a régi típusú hősugárzókat, és figyelni rá, hogy ne takarjuk le és ne helyezzük gyúlékony tárgyak közelébe.

Amennyiben kérdésünk van, javításra vagy felülvizsgálatra van szükség, kérjünk segítséget szakképzett villanyszerelőtől. Ha mégis elektromos tűz keletkezik, a legfontosabb lépés az azonnali áramtalanítás.

Ha nincs lehetőségünk megfékezni a lángokat, előbb értesítsük a tűzoltókat a 112-es segélyhívószámon és csak utána kezdjük el a kármentést.

Drágább, ha elhanyagoljuk

Az érvényes jogszabály értelmében a központi fűtésrendszerek műszaki ellenőrzését, amelyet az ISCIR (Kazánok, Magas Nyomású Tartályok és Emelőszerkezetek Állami Felügyelete) szakemberei végeznek, kétévente legalább egy alkalommal meg kell ejteni. Ennek elhanyagolása több ezer lejes pénzbírsággal, de akár a rendszer lekapcsolásával is büntethető. Azonban

Pál Olivér kézdivásárhelyi szakember szerint a hagyományos és kondenzációs gázkazánok esetében is fontos az, hogy periodikusan – lehetőleg a fűtésszezon előtt – ellenőrizze és tisztítsa ki egy szakember, ugyanis a karbantartás elmaradása előbb-utóbb bosszúságot és jelentős költségeket vonhat maga után. Például egy eldugult hőcserélő pótlása 1500 lejnél is többe kerülhet, míg egy időben elvégzett tisztítás mindössze 200-300 lej.

A gázszivárgás és robbanás megelőzése

A szakember rámutatott: a korszerűbb, tömbházlakásokban is található fali gázkazánok esetében alacsony a szivárgás esélye. A kockázat inkább a hagyományos, kéményes gázkazánoknál, illetve a gázzal működő csempekályháknál áll fenn.

Hasonló veszélyt jelentenek a felügyelet nélkül hagyott gáztűzhelyek és a helytelenül kezelt gázpalackok. Utóbbiaknál könnyebben észlelhetjük a szivárgást, mert a gáz szagosított, a szén-monoxid azonban teljesen színtelen és szagtalan.

– hívta fel a figyelmet Pál Olivér. Hozzátette, minőségi készülékeket már 300 lej környékén lehet vásárolni, és ezen nem ajánlott spórolni, hiszen a biztonságunk múlik rajta.

A szén-monoxid-mérgezés tünetei közé tartozik a hányinger, szédülés és fejfájás, amelyek a szén-monoxid koncentrációjától és a kitettség időtartamától függően jelentkeznek. A gáz színtelen és szagtalan, ezért nehéz észlelni, így a mérgezés akár halálos is lehet.