
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság pénteken este jelentette be, hogy a bukaresti laboratóriumból visszaigazolták az afrikai sertéspestis fertőzést, így azonnali intézkedéseket foganatosítottak, hogy megelőzzék a kór terjedését.
2019. február 02., 09:282019. február 02., 09:28
2019. február 02., 16:462019. február 02., 16:46
Sikó Barabási Sándor főállatorvos tájékoztatása szerint csütörtökön találtak az Őrkő negyedi kőbánya környékén két elhullt sertéstetemet. A hatóságok már akkor sertéspestisre gyanakodtak, mintát küldtek a bukaresti laboratóriumba, és közben kiderítették, kinek a tulajdonában voltak az elhullott disznók.
Az Őrkő negyedi család már közel egy éve tartott disznót,
Amint az előzetes diagnózist a laboratórium visszaigazolta, a házat és környékét hatósági felügyelet alá helyezték, megtiltották az ott lakóknak a ki-bejárást, sem állatot, sem terméket, sem járművet nem lehet onnan kivinni. A sertéstetemeket megsemmisítették, a környéket fertőtlenítették. A megyei közegészségügyi igazgatóság rendkívüli ülést tartott, és elfogadták a megelőzésre vonatkozó akciótervet.
Felszólítják a gazdákat, hogy minden megbetegedést, vagy sertéspusztulást azonnal jelentsenek a hatóságoknak. Minden fertőzésgyanús állatot el kell pusztítani, az állam kártérítést fizet ezekért – pontosít Sikó Barabási Sándor. Arra kéri a lakosságot, működjenek együtt a hatóságokkal, hiszen
Hozzátette, az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A fertőzés megjelenésének körülményeit az állategészségügyi hatóság és a rendőrség is vizsgálja. Az elhullott állatok tetemének kidobása bűncselekménynek minősül.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!