Székelyföld, ahogy a rómaiak látták

Három délután előadások, éjaszkába nyúlóan pedig kötetlen beszélgetések, vélemények ütköztetése – nyári szabadegyetem jellegű tudományos fórum zajlott immár kilencedik alkalommal Csíkfalván. Minden Csűrszeminárium egyedi a maga megvalósulásában, eltervezésében és megszervezésében – néha úgy sikerül, ahogy elképzelik, máskor vannak eltérések, de az is jó, mert olyan összefüggéseket sikerül bemutatni, amelyekre azelőtt nem is gondoltak volna – vallotta be érdeklődésünkre Gagyi József.

Az idei rendezvény témája a Táj, kép, örökség volt, azaz nagyon fontos a megjelenítés akkor is, ha egy tájat akarunk megmutatni, és akkor is, ha a múltat, örökségünket akarjuk a mában érvényessé tenni. Mindezt az köti össze, hogy egyre több információ a képek révén továbbítódik, és tulajdonképpen a képek azok, amelyek megmutatják számunkra a valóságot. Példaként említette fel Pánczél Szilamér régész előadását a római limes feltárásáról, értékesítéséről, és arról, hogy mit jelent a kutató, a turista és a fiatal szempontjából az, ha megépül egy vagy több olyan kilátó, ahonnan rá lehet látni a tájnak olyan részeire is, amelyek egyébként rejtettek, és akkor el lehet képzelni, hogy kétezer évvel ezelőtt egy római katona hogyan látta ezt a tájat.

A főszervező bevallotta: az elmúlt években sokszor voltak alkalmi szervezési megoldások: sok olyan kapcsolat volt, amelyek mentén előadókat lehetett hozni, de az a következő évre megszűnt. Mivel egyre több kommunikáció szakos tanár kapcsolódik be a Sapientia EMTE részéről a szervezésbe, remélhetően kialakul egy egy állandó kör, és sokkal több embert lehet megszólítani, idehozni és előadásaikat meghallgatni. A Csűrszemináriumokon alapvetően két téma van: az egyik az ökológia, a természettel való bánásmódunk és a környezet állapota. A másik ennek a megjelenítése, kommunikálása, egy általános emberi környezet, amelyet kultúrának nevezünk.

Gagyi József normális dolognak tartja, hogy egyre több volt diákjuk is visszajár a Csűrszemináriumokra, ha lehetősége, ideje megengedi, előadásokat hallgatnak meg, bekapcsolódnak a vacsora utáni beszélgetésekbe. Azaz a Csűrszemináriumok egy találkozási hely is lett a Sapientia egykori és mai kommunikációs hallgatói számára. Idén pedig mindenkinek jólesett, hogy Füleky György professzor urat felköszöntötte a helyi dalárda, amelyről sokat hallottak, és most élőben is hallhatták énekeiket a résztvevők.