Megtartó munka a szórványban
Fotó: Haáz Vince
Ha az utazó a Szászrégen–Kolozsvár útvonalon elhagyja Beresztelkét, a következő falu a Marosvásárhelytől 40 kilométernyire fekvő Magyarfülpös, ahol azonban a község vezetősége már elfelejtette kiírni a település nevét magyarul is. Hasonlóképpen felejtenek el a környék lakói magyarul, és válik az élet egyre céltalanabbá és kilátástalanabbá. Ady István, a falu lelkipásztora, a Szivárvány Alapítvány vezetője és munkatársai ezen próbálnak két évtizede változtatni: 26 gyereket taníttatnak, és közben remélik, a környék magyarsága egyszer csak megérti és elkezdi támogatni munkájukat.
Vass Gyopár
2014. május 12., 20:592014. május 12., 20:59
2014. május 12., 22:132014. május 12., 22:13
Péntek délben a Szivárvány Ház iskolaterme pont olyan életvidám képet fest, mint bármely más elemi tanintézeté: a padokon szanaszét heverő, ottfelejtett ceruzák, a földön papírfecnik, kihúzott székek, kintről beszűrődő gyerekzsivaj – mindeközben a tájékozatlan látogató nem is sejti, hogy a látszólagos harmónia és jólét mögött minden gyerek élettörténete szomorúságot és nélkülözést rejt.
Hétfőn iskola, ha pizsamában is…
Beszélgetőtársaink – Ady István lelkipásztor, Székely Éva, a Szivárvány Ház munkatársa, Bodor Vera tanítónő – úgy tekintenek az alapítvány 16 kis bentlakójára, mintha a sajátjaik lennének. „Ezek a gyerekek különlegesebbek, hiszen mindeniknek ismerjük életkörülményeit, ezért tudjuk, hogy más bánásmódot igényelnek. Mindent nagyon az elejétől kell kezdenünk, mert arra is volt már példa, hogy 8 évesen a gyerek nem tudta megmondani nevét és életkorát. Ezért lehet, hogy a kívülálló számára a fejlődés nem olyan látványos, de nekünk, velük foglalkozó pedagógusoknak már az is nagy sikerélmény, ha megtanulnak egy verset, leírnak helyesen egy szót vagy azt mondják: kérem szépen” – magyarázza Vera.
A gyerekek szülei a környékbeli farmokon dolgoznak, ahol igénytelen és olcsó munkaerőként használják őket, és akiknek kisebb gondja is nagyobb annál, mint gyerekeik taníttatása. De Ady Istvánék nem hagyják elveszni egyetlen védencüket sem, ha hétfőn reggel a szülő nincs ott a megbeszélt helyen és időben a gyerekével, utánamennek, és ha kell pizsamában és mezítláb viszik a bentlakásos iskolába.
Balladai harcok a nemtörődömséggel
Gyakran az az érzésük, hogy Kőműves Kelemen harcát vívják: amit közösen felépítenek egy év, de akár egy hét alatt, az a nyári vakáció vagy a hosszú hétvége alatt tönkremegy, kezdve attól, hogy minden hétfőt tetűirtással, fürdetéssel kezdenek. „A gyerekeket minden pénteken hazavisszük, mert akármilyenek is a szüleik, ragaszkodnak hozzájuk, és nem szeretnénk őket elszakítani tőlük vagy a testvéreiktől” – meséli Éva. Természetesen gyakran előfordul, hogy a Timko pékség jóvoltából felajánlott pénteki édes péksüteményük lesz az egész hétvégi eledelük, mégis, akármelyik gyereket kérdeztük, mindenik azt válaszolta, igen, várja, hogy hétvégén hazamenjen.
A holland testvérkapcsolati segítséggel épült Szivárvány Házról senki nem gondolta volna, hogy iskolaként, óvodaként és bentlakásként fog működni. A közösségi házként indult hely története is érdekes: amikor 1994-ben a holland település képviselőinek egy magyarfülpösi halotti tor alkalmával szinte jeges húslevest szolgáltak fel, akkor született meg a gondolat, hogy újítsák fel a kultúrotthont. Mivel a román nemzetiségű polgármesternek ez ellen kifogásai voltak, saját ház építése mellett döntöttek.
Évtizedes szünet után: újraindult magyar oktatás
Ady István 1996-ban gondolt egy merészet és újraindíttatta az egy évtizede megszűnt magyar elemi oktatást a faluban, amely Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes közbenjárásának köszönhetően a mai napig hivatalos keretek között működik a Szivárvány Házban. Mivel létszámhiány volt, Mezőörményesről is hoztak egy testvérpárt, akik az első évben a parókián laktak. A következő évben az iskola újabb három görgényi gyerekkel bővült, ekkor azonban már házat kellett bérelniük, de csak addig, míg hét évvel ezelőtt elkészült az iskola és óvoda fölötti emelet, ahol most 16 óvodás és elemista gyerek lakik, a többiek a faluból járnak reggelente.
A gyerekek egy része Kőhalmon folytatja a tanulmányait, de Ady Istvánék minél közelebb szerették volna tudni védenceiket, ezért úgy gondolták: muszáj egy szászrégeni bentlakást is létesíteniük. A katolikus egyháztól kaptak egy romos állapotban lévő épületet, amelyet 25 évig ingyen használhatnak. A lelkipásztor azt remélte, hogy az ingatlant a régeni magyar vállalkozók segítségével újítják majd fel. Végül egy vállalkozó, a szászrégeni Portik János saját költségén és saját embereivel egy nyár alatt a földszinti részt és a hálószobákat rendbe tette. Jelenleg tíz gyerek lakik itt, akiknek minden nap egy önkéntes viszi be Magyarfülpösről a meleg ételt.
A gondok ellenére új terveket szőnek
„Nem tudom, hogy ősztől hogyan tudjuk majd működtetni. Néha kijönnek, vállon veregetnek, s azzal mennek tovább” – ecseteli a választási kampányok során ismétlődő forgatókönyvet a lelkipásztor, aki azon a véleményen van, hogy sajnos sem a régeni, sem a Maros megyei magyarság még nem érti meg azt, hogy nem személyes ambíciókról, hanem valami sokkal mélyebb és egyre tragikusabb dologról van szó. „Mi, szórványban szolgáló lelkészek gyakorlatilag elfelejtünk keresztelni és esketni – csak temetünk. Magyarfülpösön is sok a vegyes házasság, ami azt jelenti, hogy hiába magyar az apa, a gyerek nem fog megtanulni magyarul” – vázolja a 260 lelkes gyülekezet jövőképét a lelkipásztor.
Gyülekezetük és a már meglévő bentlakásaik sorsa miatti aggodalmuk ellenére, falujárásaik során Ady Istvánék újabb terveket szőnek: a Szászrégen melletti Vajola, Dedrád és Dedrádszéplak elemistáit is a régeni bentlakásban szeretnék tudni, de Dedrádszéplakon még mindig van 11 magyar gyerek, akiknek óvodát kellene építeni.
Csak a töredékét ismerhettük meg a Szivárvány Ház mindennapjainak, de azzal váltunk el Ady Istvántól, hogy követjük történetüket. Látogatásunk legutolsó mozzanataként megnéztük a takaros bentlakás szobáit, és miközben Éva azt fejtegeti, hogy szülővárosában, Csíkszeredában milyen könnyű magyarnak lenni, tekintetünk a szobák ajtóira felszegezett holland támogatók neveire réved, és hangosan sóhajtunk fel: bárcsak magyar nevek is ékeskednének a táblákon.
GyergyószékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Újra a Spectrum Színház vendége lesz Hobo
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Újra a Spectrum Színház vendége lesz Hobo
Székelyek az esőben
Zuhogó esőben, a korábbi rendezvényekhez képest megfogyatkozott létszámban tartották idén Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját. „Eljön a székelység ideje” – hangzott a biztatás.
Székelyek az esőben
Kezdődnek az országos szintű próbavizsgák
A legtöbb nyolcadikos hétfőn találkozik először egy országos szintű megmérettetés tapasztalatával, igaz, még nem élesben, csak próbavizsgát szervez számukra az oktatásügyi minisztérium.
Kezdődnek az országos szintű próbavizsgák
Nem a mennyiség, hanem a határozottság számít március 10-én
Ötödik éve, de negyedik alkalommal szervezi meg pénteken a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját. Az eseményre mintegy 20 ezer személyt várnak, és mint mondták: nem tömegre, hanem határozott sokaságra számítanak.
Nem a mennyiség, hanem a határozottság számít március 10-én
Színt vált az uszoda
Újravakolják és lefestik a marosvásárhelyi városi uszodát. A kopott világoskék épület ezután lila árnyalatban „pompázik”. A január közepén újranyílt létesítmény nagy népszerűségnek örvend, a jegyet és bérletet váltók száma hétről hétre nő.
Színt vált az uszoda
Öt napon át tüntetni fognak az iskoláért
Minden napra tiltakozó tüntetést terveznek jövő héten Marosvásárhely központjában, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult helyzet miatt. Egy kicsit „nyomoztak” a szülők, erről is beszéltek csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Öt napon át tüntetni fognak az iskoláért
Nem kell aggódniuk magukért a Maros megyeieknek, ha Vrancea megyében megremeg a föld
Negyven évvel ezelőtt, 1977. március 4-én 21 óra 22 perckor Romániát a Richter-skála szerinti 7,2 fokos földrengés rázta meg. Maros megye viszonylag védettnek számít a földrengésektől, itt nem kell jelentős károkkal számolni egy nagyobb földrengés esetén.
Nem kell aggódniuk magukért a Maros megyeieknek, ha Vrancea megyében megremeg a föld
Szülőföldön magyarul: hamarosan lezárul a támogatásigénylés
Naponta mintegy kétezer támogatási igénylés érkezik be az RMPSZ csíkszeredai székhelyére a Szülőföldön magyarul támogatási program keretében. A pályázatokat március 17-ig lehet elküldeni, eddig közel huszonötezer kérelmet nyújtottak be.
Szülőföldön magyarul: hamarosan lezárul a támogatásigénylés
Ilyen volt anno a szakvizsga – meg is becsülték a mestert
A segesvári várbeli történelmi múzeum számos érdekessége közül kiemelkedő helyet foglal el egy 15 centiméter hosszú és 17 centi magas kis hordócska, amelynek abroncsa sárgarézből készült, két fedelén pedig faragványok vannak.
Ilyen volt anno a szakvizsga – meg is becsülték a mestert
Újabb szervkiemelési műtét Marosvásárhelyen
Harmadik alkalommal végeztek idén szervkiemelési műtétet a marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórházban.
Újabb szervkiemelési műtét Marosvásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!