Kárpáti pásztorkutyákat adományoztak Hargita és Maros megyei esztenáknak

Az illető esztenákon az utóbbi időben sok kárt okoztak a vadak, a fajkutyák jelenléte pedig segíthet elriasztani őket. Domokos László, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az intézmény keretében működő Wolf Life elnevezésű projekt képviselői két pár három hónapos ebet Hargita megyei esztenákra szállították, további két fajkutyát pedig Maros megyébe, az állatokat a nyájak őrzésére idomítják.

A szakemberek vélekedése szerint az őshonos juhászkutyák segítsége lehet a vadkárok elleni leghatékonyabb védekezés. A kutyák egészségi állapotát, féregtelenítését és beoltását a Wolf Life szakemberei ellenőrzik, a jövőben a kölykeiket további esztenákra szállítják. A szakemberek elmondták, az uniós támogatásoknak köszönhetően az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek a juhállományok, a pásztorok viszont nem a megfelelő kutyákat használják az állatok őrzésére. Az esztenákon a leggyakrabban tartott pásztorebek így nem őrzik megfelelőképpen a nyájakat, maguk is kárt tesznek, és vadászni járnak az erdőkbe. A probléma megoldására a Vrancea megyei Lepşa településen tenyésztenek kárpáti pásztorebeket, hogy javítsanak a juhászkutyaállományon. 

A Wolf Life projektet a Hargita, Kovászna és Vrancea megyei környezetvédelmi ügynökség működteti a Biológiai Sokféleség Megőrzéséért Ügynökséggel közösen, céljuk a farkasok természeti környezetének megőrzése, egészséges és életképes farkaspopuláció fenntartása a Kárpátokban, ugyanakkor a farkas és ember együttélésének elősegítése. A 2014-ben indított és négy évig tartó projekt a Keleti-Kárpátok középső és déli részét fedi le, Kovászna, Hargita, Vrancea, Bacău, Neamț és Maros megyei Natura 2000-es területeken működik. Költségvetésének háromnegyedét az Európai Bizottság, negyedét pedig a környezetvédelmi minisztérium biztosítja.